SG.hu·
Szuperszonikus utasszállító építése helyett az MI-adatközpontok felé fordul a Boom
Kérdésessé vált a szuperszonikus utasszállító megvalósulása, mert a fejlesztőcég az MI-adatközpontok energiaellátására szolgáló gázturbinák gyártásától nagyobb hasznot remél.
Blake Scholl, a Boom Supersonic vezérigazgatója kijelentette, hogy „itt az ideje az energia és a szuperszonikus repülés újjászületésének”, majd a szuperszonikus utasszállító repülőgépeket fejlesztő vállalat bemutatott egy Coloradóban felépített gyárat, amelyet kifejezetten az MI-adatközpontok energiaellátására szolgáló gázturbinák gyártására hoztak létre. A vállalat első ügyfelei között volt a United Airlines, amely légitársaság vezérigazgatója, Scott Kirby most kétségeinek adott hangot a Boom eredeti tervével kapcsolatban, amely szerint 2029-ben átadják az első Overture szuperszonikus utasszállító repülőgépet. Kirby legutóbbi, meglehetősen szókimondó értékelése az Office Hours: Business Edition podcastban hangzott el, amelynek interjúját 2026. október 28-án tették közzé. „A hivatalos ütemtervük szerint 2029-ről van szó” - mondta Kirby a podcast műsorvezetőjének, Monica Langley-nek. „Ez 2029-ben nem fog megtörténni, ennél hosszabb időre lesz szükség.”
A Boom először 2024-ben és 2025-ben került a hírek középpontjába, amikor XB-1 demonstrációs repülőgépével tesztrepüléseket hajtott végre, hogy bemutassa az úgynevezett „hangrobbanás nélküli utazórepülés” koncepcióját, amely a Mach-határ jelenségét használja ki. Ennek lényege, hogy a repülőgép meghatározott légköri körülmények között, nagyobb magasságban, éppen csak a hangsebesség feletti tempóval halad. Ilyenkor a repülőgép által keltett lökéshullámok felfelé törnek meg, így a talajon jelentkező hatásuk a lehető legkisebbre csökkenthető. (A NASA 2025 októbere óta külön tesztrepüléseket végez a X-59 kísérleti repülőgéppel, amelyet hosszú, tűszerű orrkialakítással láttak el a szuperszonikus repülés során keletkező hangrobbanások mérséklése érdekében. Ez azonban teljesen más megközelítés, mint a Boom által alkalmazott, a Mach-határ jelenségére épülő módszer.)
A szuperszonikus légi közlekedés újjáélesztésére irányuló vállalati tervet a Trump-kormányzat is támogatja a vonatkozó szabályozások enyhítésére irányuló törekvésekkel. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) 2026 júniusában új szabályozás bevezetését javasolta, amely hatályon kívül helyezné az Egyesült Államok feletti kereskedelmi szuperszonikus repülésekre vonatkozó régóta érvényben lévő tilalmat. Erre Donald Trump elnök végrehajtási rendeletét követően került sor.
A Boom korábbi sajtóközleményeiben azt írta, hogy 2029-re tervezi megszerezni a repülőgép típusengedélyét, és az első fizető utasok is akkor léphetnek majd a fedélzetre. A vállalat feltételes megállapodásokat kötött az American Airlines, a Japan Airlines és a United Airlines légitársaságokkal. Ezek a megállapodások ismeretlen összegű, vissza nem térítendő előlegeket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a légitársaságok számára, hogy teljes egészében megvásárolják az Overture repülőgépeket, amint azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. A United vezérigazgatója, Kirby azonban rámutatott, hogy a Boomnak még „számos akadályt kell leküzdenie” az Overture fejlesztése és a szuperszonikus utasszállító FAA általi engedélyeztetése során. „Egyáltalán nem garantált, hogy sikerül ezeket leküzdeniük” - figyelmeztetett a podcastban adott interjú során, annak ellenére, hogy Schollt és általában a vállalatot is méltatta.
Bár a Boom az észak-karolinai Greensboróban már 2024-ben befejezte az Overture utasszállító gyártására szánt üzem felépítését, a Piedmont Triad nemzetközi repülőtéren található létesítmény azóta nagyrészt kihasználatlanul áll. Ez kérdéseket vetett fel Észak-Karolina állam vezetőiben is, akik több mint 50 millió dollárnyi adófizetői pénzzel járultak hozzá az Overture gyár felépítéséhez.
A Boom az utóbbi időben figyelmének jelentős részét a földgázzal működő, MI-adatközpontok energiaellátására szolgáló turbinák fejlesztésére fordította, amelyeket a vállalat egy további bevételi forrásnak szán. Október 22-én a cég egy újabb gyárat mutatott be a coloradói Centennialben. A létesítményt egy 42 megawattos, Superpower nevű földgázturbina gyártására hozták létre, amelyet adatközpontok energiaellátására szánnak. A Trump-kormányzat nyilvános támogatása ismét megmutatkozott, amikor Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter Jared Polis coloradói kormányzó mellett vett részt a rendezvényen.
A Boom közlése szerint az új Superpower gyárban már a turbina alkatrészeit gyártják, miközben maga az üzem még építés alatt áll. A vállalat azt tervezi, hogy 2027 közepén szállítja le az első gázturbinákat az MI-adatközpontokat üzemeltető ügyfeleknek. Ezt követően fokozatosan növelné a termelést: 2028-ban évente 25, 2029-ben pedig már 50 turbina előállítása a cél. A Boom adatközpontok energiaellátása felé tett kitérője egybeesik azzal, hogy számos technológiai vállalat elsődleges energiaforrásként a földgázt részesíti előnyben, hogy minél hamarabb működésbe hozhassa projektjeit. A Cleanview piaci elemzőplatform szerint egyes adatközpont-fejlesztők még „nyerges vontatókra szerelt mobil gázerőműveket”, illetve „eredetileg repülőgépekhez és hadihajókhoz tervezett, repülőgép-hajtóművekből kifejlesztett turbinákat” is használnak.
A Boom vezérigazgatója, Scholl ugyanakkor azt is elismerte, hogy a vállalat a közelmúltban elveszített egy 1,25 milliárd dollár értékű üzletet. Ennek keretében az adatközpontok fejlesztésével foglalkozó Crusoe 29 darab gázturbinát vásárolt volna a Boomtól. Scholl erről szeptember 25-én tett közzé bejegyzést az X közösségi platformon. A Crusoe részt vett olyan texasi adatközpontok építésében, amelyeket az Oracle, a Google és a Microsoft számára fejlesztenek. Ezek a létesítmények különböző energiaforrásokat használnak, köztük földgázt és megújuló energiát is. Scholl azt mondta, hogy a Boom „jövőre mintegy 250 MW-nyi Superpower kapacitást fog leszállítani más helyszínekre”, azt azonban nem részletezte, hogy mely MI-adatközpontokat üzemeltető ügyfelek használhatják majd a gázturbinákat.
A Boom mindazonáltal azt hangsúlyozza, hogy az adatközpontok számára fejlesztett gázturbina és az Overture repülőgéphez készülő Symphony hajtómű fejlesztése kölcsönösen előnyös, egymást erősítő kapcsolatban áll egymással. Az októberi bejelentés során a vállalat arról is beszámolt, hogy elkészült a Sprint Core nevű prototípus-turbinamag. Ezt a technológiai egységet a tervek szerint később mind a Superpower gázturbina, mind az utasszállító repülőgéphez fejlesztett Symphony hajtómű meghajtására használják majd.
A turbinamag tesztelését a Colorado Air & Space Port létesítményben végzik majd. A Boom tervei szerint a turbina első beindítására még a hálaadás ünnepe előtt sor kerül. Ez kézzelfogható előrelépést jelentene a fejlesztésben, a vállalatnak azonban még rengeteg feladatot kell elvégeznie annak bizonyításához, hogy képes megvalósítani mind az MI-adatközpontok energiaellátására irányuló üzletágát, mind a szuperszonikus utasszállító repülőgép fejlesztését.
Blake Scholl, a Boom Supersonic vezérigazgatója kijelentette, hogy „itt az ideje az energia és a szuperszonikus repülés újjászületésének”, majd a szuperszonikus utasszállító repülőgépeket fejlesztő vállalat bemutatott egy Coloradóban felépített gyárat, amelyet kifejezetten az MI-adatközpontok energiaellátására szolgáló gázturbinák gyártására hoztak létre. A vállalat első ügyfelei között volt a United Airlines, amely légitársaság vezérigazgatója, Scott Kirby most kétségeinek adott hangot a Boom eredeti tervével kapcsolatban, amely szerint 2029-ben átadják az első Overture szuperszonikus utasszállító repülőgépet. Kirby legutóbbi, meglehetősen szókimondó értékelése az Office Hours: Business Edition podcastban hangzott el, amelynek interjúját 2026. október 28-án tették közzé. „A hivatalos ütemtervük szerint 2029-ről van szó” - mondta Kirby a podcast műsorvezetőjének, Monica Langley-nek. „Ez 2029-ben nem fog megtörténni, ennél hosszabb időre lesz szükség.”
A Boom először 2024-ben és 2025-ben került a hírek középpontjába, amikor XB-1 demonstrációs repülőgépével tesztrepüléseket hajtott végre, hogy bemutassa az úgynevezett „hangrobbanás nélküli utazórepülés” koncepcióját, amely a Mach-határ jelenségét használja ki. Ennek lényege, hogy a repülőgép meghatározott légköri körülmények között, nagyobb magasságban, éppen csak a hangsebesség feletti tempóval halad. Ilyenkor a repülőgép által keltett lökéshullámok felfelé törnek meg, így a talajon jelentkező hatásuk a lehető legkisebbre csökkenthető. (A NASA 2025 októbere óta külön tesztrepüléseket végez a X-59 kísérleti repülőgéppel, amelyet hosszú, tűszerű orrkialakítással láttak el a szuperszonikus repülés során keletkező hangrobbanások mérséklése érdekében. Ez azonban teljesen más megközelítés, mint a Boom által alkalmazott, a Mach-határ jelenségére épülő módszer.)
A szuperszonikus légi közlekedés újjáélesztésére irányuló vállalati tervet a Trump-kormányzat is támogatja a vonatkozó szabályozások enyhítésére irányuló törekvésekkel. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) 2026 júniusában új szabályozás bevezetését javasolta, amely hatályon kívül helyezné az Egyesült Államok feletti kereskedelmi szuperszonikus repülésekre vonatkozó régóta érvényben lévő tilalmat. Erre Donald Trump elnök végrehajtási rendeletét követően került sor.
A Boom korábbi sajtóközleményeiben azt írta, hogy 2029-re tervezi megszerezni a repülőgép típusengedélyét, és az első fizető utasok is akkor léphetnek majd a fedélzetre. A vállalat feltételes megállapodásokat kötött az American Airlines, a Japan Airlines és a United Airlines légitársaságokkal. Ezek a megállapodások ismeretlen összegű, vissza nem térítendő előlegeket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a légitársaságok számára, hogy teljes egészében megvásárolják az Overture repülőgépeket, amint azok kereskedelmi forgalomba kerülnek. A United vezérigazgatója, Kirby azonban rámutatott, hogy a Boomnak még „számos akadályt kell leküzdenie” az Overture fejlesztése és a szuperszonikus utasszállító FAA általi engedélyeztetése során. „Egyáltalán nem garantált, hogy sikerül ezeket leküzdeniük” - figyelmeztetett a podcastban adott interjú során, annak ellenére, hogy Schollt és általában a vállalatot is méltatta.
Bár a Boom az észak-karolinai Greensboróban már 2024-ben befejezte az Overture utasszállító gyártására szánt üzem felépítését, a Piedmont Triad nemzetközi repülőtéren található létesítmény azóta nagyrészt kihasználatlanul áll. Ez kérdéseket vetett fel Észak-Karolina állam vezetőiben is, akik több mint 50 millió dollárnyi adófizetői pénzzel járultak hozzá az Overture gyár felépítéséhez.
A Boom az utóbbi időben figyelmének jelentős részét a földgázzal működő, MI-adatközpontok energiaellátására szolgáló turbinák fejlesztésére fordította, amelyeket a vállalat egy további bevételi forrásnak szán. Október 22-én a cég egy újabb gyárat mutatott be a coloradói Centennialben. A létesítményt egy 42 megawattos, Superpower nevű földgázturbina gyártására hozták létre, amelyet adatközpontok energiaellátására szánnak. A Trump-kormányzat nyilvános támogatása ismét megmutatkozott, amikor Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter Jared Polis coloradói kormányzó mellett vett részt a rendezvényen.
A Boom közlése szerint az új Superpower gyárban már a turbina alkatrészeit gyártják, miközben maga az üzem még építés alatt áll. A vállalat azt tervezi, hogy 2027 közepén szállítja le az első gázturbinákat az MI-adatközpontokat üzemeltető ügyfeleknek. Ezt követően fokozatosan növelné a termelést: 2028-ban évente 25, 2029-ben pedig már 50 turbina előállítása a cél. A Boom adatközpontok energiaellátása felé tett kitérője egybeesik azzal, hogy számos technológiai vállalat elsődleges energiaforrásként a földgázt részesíti előnyben, hogy minél hamarabb működésbe hozhassa projektjeit. A Cleanview piaci elemzőplatform szerint egyes adatközpont-fejlesztők még „nyerges vontatókra szerelt mobil gázerőműveket”, illetve „eredetileg repülőgépekhez és hadihajókhoz tervezett, repülőgép-hajtóművekből kifejlesztett turbinákat” is használnak.
A Boom vezérigazgatója, Scholl ugyanakkor azt is elismerte, hogy a vállalat a közelmúltban elveszített egy 1,25 milliárd dollár értékű üzletet. Ennek keretében az adatközpontok fejlesztésével foglalkozó Crusoe 29 darab gázturbinát vásárolt volna a Boomtól. Scholl erről szeptember 25-én tett közzé bejegyzést az X közösségi platformon. A Crusoe részt vett olyan texasi adatközpontok építésében, amelyeket az Oracle, a Google és a Microsoft számára fejlesztenek. Ezek a létesítmények különböző energiaforrásokat használnak, köztük földgázt és megújuló energiát is. Scholl azt mondta, hogy a Boom „jövőre mintegy 250 MW-nyi Superpower kapacitást fog leszállítani más helyszínekre”, azt azonban nem részletezte, hogy mely MI-adatközpontokat üzemeltető ügyfelek használhatják majd a gázturbinákat.
A Boom mindazonáltal azt hangsúlyozza, hogy az adatközpontok számára fejlesztett gázturbina és az Overture repülőgéphez készülő Symphony hajtómű fejlesztése kölcsönösen előnyös, egymást erősítő kapcsolatban áll egymással. Az októberi bejelentés során a vállalat arról is beszámolt, hogy elkészült a Sprint Core nevű prototípus-turbinamag. Ezt a technológiai egységet a tervek szerint később mind a Superpower gázturbina, mind az utasszállító repülőgéphez fejlesztett Symphony hajtómű meghajtására használják majd.
A turbinamag tesztelését a Colorado Air & Space Port létesítményben végzik majd. A Boom tervei szerint a turbina első beindítására még a hálaadás ünnepe előtt sor kerül. Ez kézzelfogható előrelépést jelentene a fejlesztésben, a vállalatnak azonban még rengeteg feladatot kell elvégeznie annak bizonyításához, hogy képes megvalósítani mind az MI-adatközpontok energiaellátására irányuló üzletágát, mind a szuperszonikus utasszállító repülőgép fejlesztését.