SG.hu·
Három leállított atomerőművet indítanak újra adatközpontok miatt
Az Egyesült Államok példátlan kísérletet tesz három leállított atomerőmű újraindítására, hogy kielégítse a növekvő energiaigényt.
A jelenlegi ismeretek szerint egyetlen kereskedelmi célú atomreaktor sem kezdte újra az áramtermelést azt követően, hogy megindult a leszerelési folyamata, amelynek során kivonják az üzemből. Most viszont az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 4,4 milliárd dollárnyi hitelt nyújt a michigani Palisades erőmű, a pennsylvaniai Three Mile Island területén található Crane Clean Energy Center és az iowai Duane Arnold Energy Center újraindításához. A három létesítmény együttesen 2,25 gigawattnyi villamosenergia-termelési kapacitást nyújt, ami hozzávetőleg 2 millió otthon és vállalkozás energiaellátására elegendő. Mindhárom erőmű még azelőtt bezárt, hogy lejárt volna az üzemeltetési engedélye, elsősorban azért, mert az általuk termelt villamos energiát túl drágának ítélték.
Ez azonban már nem így van. A három erőmű közül kettő olyan szerződésekkel rendelkezik nagy technológiai vállalatokkal, amelyek hajlandók felárat fizetni azért, hogy nagy mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiához jussanak adatközpontjaik számára. A Trump-kormányzat határozottan szorgalmazza az atomenergia felhasználását a mesterséges intelligencia és a feldolgozóipar energiaigényének kielégítésére. Emellett több milliárd dollárnyi hitelt is nyújt a jelenleg működő atomerőművek korszerűsítésére, hogy azok több villamos energiát termelhessenek.
Egy reaktor újraindítása viszonylag gyors módja annak, hogy nagy mennyiségű villamos energiához jussanak, és olcsóbb is, mint egy új, nagyméretű reaktor felépítése - mondta Todd Allen, az atomenergetika szakértője. „Az országban igény van több energiára” - mondta. „Vannak ezek a létesítmények, amelyeket korábban már csatlakoztattak az elektromos hálózathoz. Korábban működőképesek voltak, és összehasonlítva a többi lehetőséggel, viszonylag rövid idő alatt el lehet érni, hogy újra áramot termeljenek. Aki nulla szén-dioxid-kibocsátásra törekszik, annak az atomenergia ezt biztosítja. A Trump-kormányzat számára pedig, amely kifejezetten támogatja az atomenergiát, ez a megközelítés szintén jól illeszkedik a célkitűzésekhez.”
Allen egy leszerelés alatt álló atomerőmű újraindítását ahhoz hasonlította, mint amikor újra elindítanak egy autót, amely több éven át használaton kívül állt. A vezetőnek továbbra is érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie, és minden alkatrésznek megfelelően kell működnie. „Pontosan ezt próbálják megtenni ezekkel az atomerőművekkel is, csak éppen egy sokkal nagyobb és összetettebb rendszerről van szó” - mondta Allen, a Michigani Egyetem Mérnöki Karának kutatásokért felelős dékánhelyettese. Hozzátette, hogy egy atomerőmű esetében a tulajdonosnak vissza kell hívnia a nukleáris szakembereket, gondoskodnia kell arról, hogy képzésük naprakész legyen, ellenőriznie kell, hogy minden megfelelően működik-e, és hogy elvégezték-e az esedékes karbantartásokat. Azt is biztosítania kell, hogy elegendő fűtőanyag álljon rendelkezésre, valamint kérelmeznie kell a szabályozó hatóságoknál az üzemeltetési engedély visszaállítását. Allen szerint sok mindent kell nyomon követni, de a folyamat viszonylag egyszerű.
Edwin Lyman, az Aggódó Tudósok Szövetségének (Union of Concerned Scientists, UCS) munkatársa szerint az adófizetők pénzét inkább a biztonsági kockázatok kezelésére kellene fordítani. Mint Lyman, az UCS nukleáris biztonságért felelős igazgatója elmondta, az Egyesült Államok atomerőműveinek többsége 1970 és 1990 között épült, és az akkori természeti katasztrófák elviselésére tervezték őket. Az éghajlatváltozás azonban egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a szélsőséges időjárási eseményeket. „Elképzelhető, hogy ha megfelelő biztonsági követelményeket határoznának meg, és elköltenék az ezek teljesítéséhez szükséges összeget, akkor ezeket az erőműveket ismét üzemképes állapotba lehetne hozni” - mondta. „Jelenleg azonban nem ez történik.”
Iowa egyetlen atomerőműve, a Duane Arnold 1975-ben kezdte meg működését. A tervek szerint 2020 októberében végleg bezárták volna, az erőmű azonban már korábban, 2020 augusztusában leállt, miután egy derecho néven ismert, rendkívül heves viharrendszer megrongálta. A Duane Arnold tulajdonosa a NextEra Energy. John Ketchum vezérigazgató az erőmű állapotáról azt mondta, hogy a vállalat vezetői „nagyon bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy vissza tudják állítani a működését”.
A Palisades erőmű 1971-től 2022-ig működött, amikor tulajdonosa, az Entergy kivonult az atomenergia-iparból. Az erőmű üzemeltetési engedélye 2031-ig volt érvényes. A Holtec International megvásárolta az erőművet, és megkezdte a leszerelését, de a folyamat során egyetlen lépés sem visszafordíthatatlan. Michigan állam vezetői nem akarták elveszíteni az atomenergetikai munkahelyeket és az erőmű által biztosított energiát, ezért arra ösztönözték a Holtecet, hogy törekedjen a létesítmény újranyitására, és állami finanszírozást is biztosítottak ehhez. A Biden-kormányzat 2024-ben jóváhagyott egy 1,5 milliárd dolláros hitelt az erőmű újraindítására, a Trump-kormányzat pedig folytatta a kifizetéseket.
Augusztusban a Holtec megkezdte a nukleáris fűtőanyag betöltését, ami a reaktor újraindítása előtti utolsó jelentős munkafázisok egyike. A vállalat felfüggesztette a folyamatot, miután az egyik fűtőelem-köteg kibillent függőleges helyzetéből, és a Holtec arra a következtetésre jutott, hogy ki kell derítenie ennek okát. Az erőműre vonatkozó villamosenergia-vásárlási szerződések előírják, hogy a Palisadesnek 2027 márciusáig ismét üzembe kell állnia. A Holtec szerint a projekt helyreállítja az alaperőművi kapacitást, erősíti az energiabiztonságot, és demonstrálja, milyen szerepet tölthet be az atomenergia az ország növekvő villamosenergia-igényének kielégítésében.
A NextEra Energy és a Google együttműködik a Duane Arnold erőmű újraindításában, amelyet 2029 elejére terveznek. „Ez tökéletes példája annak, amikor az adatközpontok maguk fizetik meg az energiaellátásuk költségeit” - mondta Ketchum. „Hosszú távú szerződést tudunk kötni a projektre egy felhővállalattal, így nem az iowai lakossági fogyasztókra hárulnak ezek a költségek.”
A Microsoft szerződést kötött a Harrisburg közelében, a Three Mile Island területén található Crane Clean Energy Centerrel. Az erőmű volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb kereskedelmi célú nukleáris balesetének helyszíne 1979-ben. A baleset megsemmisített egy reaktort, így az erőműnek csak egy működőképes reaktora maradt. 2019-ben a Constellation Energy akkori anyavállalata, az Exelon leállította a működő reaktort, arra hivatkozva, hogy az veszteséges volt, és a pennsylvaniai törvényhozók nem voltak hajlandók támogatást nyújtani hozzá. A Constellation Energy 2024-ben bejelentette, hogy 1,6 milliárd dollárt költ a reaktor újraindítására egy a Microsofttal kötött, 20 évre szóló megállapodás keretében. A vállalat azt reméli, hogy 2027-ben ismét üzembe helyezheti az erőművet. Az Energiaügyi Minisztérium 1 milliárd dolláros hitelt biztosított a projekthez, James Danly energiaügyi miniszterhelyettes pedig a múlt héten látogatást tett a létesítményben.
Jack Spencer, a Heritage Foundation munkatársa azt mondta, nem tud elképzelni az adófizetők pénzének ennél rosszabb felhasználását, mint hogy reaktorok újraindítására fordítsák. Ezek alacsony kockázatú projektek és óriási az energia iránti kereslet, ezért szerinte semmi sem indokolja, hogy a szövetségi kormány pénzt juttasson ezeknek a vállalatoknak. Spencer az alapítvány Energiaügyi, Éghajlatvédelmi és Környezetvédelmi Központjának igazgatója. Ezzel szemben Jennifer Gordon, az Atlantic Council munkatársa úgy véli, hogy a szövetségi finanszírozás felhasználásának kiváló módja a szükséges villamos energia előállításának elősegítésére. Gordon a szervezet Nukleáris Energiapolitikai Kezdeményezésének igazgatója.
A Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association) szerint ünnepelni kell az atomerőművi reaktorok újraindítását, ugyanakkor az lenne a legjobb megoldás, ha eleve meg lehetne akadályozni az erőművek idő előtti bezárását. A szervezet szerint a Palisades várhatóan a világ első olyan atomerőműve lesz, amely a leszerelési folyamat megkezdése után ismét áramot termel. Más országokban azonban már újraindítottak vagy felújítottak reaktorokat hosszabb leállásokat követően. Ezek közé tartozik Kanada, Örményország, Belgium, Japán, India és Dél-Korea. Más országok is fontolgatják a reaktorok újraindítását, vagy már megkezdték az ehhez szükséges folyamatokat.
A jelenlegi ismeretek szerint egyetlen kereskedelmi célú atomreaktor sem kezdte újra az áramtermelést azt követően, hogy megindult a leszerelési folyamata, amelynek során kivonják az üzemből. Most viszont az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 4,4 milliárd dollárnyi hitelt nyújt a michigani Palisades erőmű, a pennsylvaniai Three Mile Island területén található Crane Clean Energy Center és az iowai Duane Arnold Energy Center újraindításához. A három létesítmény együttesen 2,25 gigawattnyi villamosenergia-termelési kapacitást nyújt, ami hozzávetőleg 2 millió otthon és vállalkozás energiaellátására elegendő. Mindhárom erőmű még azelőtt bezárt, hogy lejárt volna az üzemeltetési engedélye, elsősorban azért, mert az általuk termelt villamos energiát túl drágának ítélték.
Ez azonban már nem így van. A három erőmű közül kettő olyan szerződésekkel rendelkezik nagy technológiai vállalatokkal, amelyek hajlandók felárat fizetni azért, hogy nagy mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiához jussanak adatközpontjaik számára. A Trump-kormányzat határozottan szorgalmazza az atomenergia felhasználását a mesterséges intelligencia és a feldolgozóipar energiaigényének kielégítésére. Emellett több milliárd dollárnyi hitelt is nyújt a jelenleg működő atomerőművek korszerűsítésére, hogy azok több villamos energiát termelhessenek.
Egy reaktor újraindítása viszonylag gyors módja annak, hogy nagy mennyiségű villamos energiához jussanak, és olcsóbb is, mint egy új, nagyméretű reaktor felépítése - mondta Todd Allen, az atomenergetika szakértője. „Az országban igény van több energiára” - mondta. „Vannak ezek a létesítmények, amelyeket korábban már csatlakoztattak az elektromos hálózathoz. Korábban működőképesek voltak, és összehasonlítva a többi lehetőséggel, viszonylag rövid idő alatt el lehet érni, hogy újra áramot termeljenek. Aki nulla szén-dioxid-kibocsátásra törekszik, annak az atomenergia ezt biztosítja. A Trump-kormányzat számára pedig, amely kifejezetten támogatja az atomenergiát, ez a megközelítés szintén jól illeszkedik a célkitűzésekhez.”
Allen egy leszerelés alatt álló atomerőmű újraindítását ahhoz hasonlította, mint amikor újra elindítanak egy autót, amely több éven át használaton kívül állt. A vezetőnek továbbra is érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie, és minden alkatrésznek megfelelően kell működnie. „Pontosan ezt próbálják megtenni ezekkel az atomerőművekkel is, csak éppen egy sokkal nagyobb és összetettebb rendszerről van szó” - mondta Allen, a Michigani Egyetem Mérnöki Karának kutatásokért felelős dékánhelyettese. Hozzátette, hogy egy atomerőmű esetében a tulajdonosnak vissza kell hívnia a nukleáris szakembereket, gondoskodnia kell arról, hogy képzésük naprakész legyen, ellenőriznie kell, hogy minden megfelelően működik-e, és hogy elvégezték-e az esedékes karbantartásokat. Azt is biztosítania kell, hogy elegendő fűtőanyag álljon rendelkezésre, valamint kérelmeznie kell a szabályozó hatóságoknál az üzemeltetési engedély visszaállítását. Allen szerint sok mindent kell nyomon követni, de a folyamat viszonylag egyszerű.
Edwin Lyman, az Aggódó Tudósok Szövetségének (Union of Concerned Scientists, UCS) munkatársa szerint az adófizetők pénzét inkább a biztonsági kockázatok kezelésére kellene fordítani. Mint Lyman, az UCS nukleáris biztonságért felelős igazgatója elmondta, az Egyesült Államok atomerőműveinek többsége 1970 és 1990 között épült, és az akkori természeti katasztrófák elviselésére tervezték őket. Az éghajlatváltozás azonban egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a szélsőséges időjárási eseményeket. „Elképzelhető, hogy ha megfelelő biztonsági követelményeket határoznának meg, és elköltenék az ezek teljesítéséhez szükséges összeget, akkor ezeket az erőműveket ismét üzemképes állapotba lehetne hozni” - mondta. „Jelenleg azonban nem ez történik.”
Iowa egyetlen atomerőműve, a Duane Arnold 1975-ben kezdte meg működését. A tervek szerint 2020 októberében végleg bezárták volna, az erőmű azonban már korábban, 2020 augusztusában leállt, miután egy derecho néven ismert, rendkívül heves viharrendszer megrongálta. A Duane Arnold tulajdonosa a NextEra Energy. John Ketchum vezérigazgató az erőmű állapotáról azt mondta, hogy a vállalat vezetői „nagyon bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy vissza tudják állítani a működését”.
A Palisades erőmű 1971-től 2022-ig működött, amikor tulajdonosa, az Entergy kivonult az atomenergia-iparból. Az erőmű üzemeltetési engedélye 2031-ig volt érvényes. A Holtec International megvásárolta az erőművet, és megkezdte a leszerelését, de a folyamat során egyetlen lépés sem visszafordíthatatlan. Michigan állam vezetői nem akarták elveszíteni az atomenergetikai munkahelyeket és az erőmű által biztosított energiát, ezért arra ösztönözték a Holtecet, hogy törekedjen a létesítmény újranyitására, és állami finanszírozást is biztosítottak ehhez. A Biden-kormányzat 2024-ben jóváhagyott egy 1,5 milliárd dolláros hitelt az erőmű újraindítására, a Trump-kormányzat pedig folytatta a kifizetéseket.
Augusztusban a Holtec megkezdte a nukleáris fűtőanyag betöltését, ami a reaktor újraindítása előtti utolsó jelentős munkafázisok egyike. A vállalat felfüggesztette a folyamatot, miután az egyik fűtőelem-köteg kibillent függőleges helyzetéből, és a Holtec arra a következtetésre jutott, hogy ki kell derítenie ennek okát. Az erőműre vonatkozó villamosenergia-vásárlási szerződések előírják, hogy a Palisadesnek 2027 márciusáig ismét üzembe kell állnia. A Holtec szerint a projekt helyreállítja az alaperőművi kapacitást, erősíti az energiabiztonságot, és demonstrálja, milyen szerepet tölthet be az atomenergia az ország növekvő villamosenergia-igényének kielégítésében.
A NextEra Energy és a Google együttműködik a Duane Arnold erőmű újraindításában, amelyet 2029 elejére terveznek. „Ez tökéletes példája annak, amikor az adatközpontok maguk fizetik meg az energiaellátásuk költségeit” - mondta Ketchum. „Hosszú távú szerződést tudunk kötni a projektre egy felhővállalattal, így nem az iowai lakossági fogyasztókra hárulnak ezek a költségek.”
A Microsoft szerződést kötött a Harrisburg közelében, a Three Mile Island területén található Crane Clean Energy Centerrel. Az erőmű volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb kereskedelmi célú nukleáris balesetének helyszíne 1979-ben. A baleset megsemmisített egy reaktort, így az erőműnek csak egy működőképes reaktora maradt. 2019-ben a Constellation Energy akkori anyavállalata, az Exelon leállította a működő reaktort, arra hivatkozva, hogy az veszteséges volt, és a pennsylvaniai törvényhozók nem voltak hajlandók támogatást nyújtani hozzá. A Constellation Energy 2024-ben bejelentette, hogy 1,6 milliárd dollárt költ a reaktor újraindítására egy a Microsofttal kötött, 20 évre szóló megállapodás keretében. A vállalat azt reméli, hogy 2027-ben ismét üzembe helyezheti az erőművet. Az Energiaügyi Minisztérium 1 milliárd dolláros hitelt biztosított a projekthez, James Danly energiaügyi miniszterhelyettes pedig a múlt héten látogatást tett a létesítményben.
Jack Spencer, a Heritage Foundation munkatársa azt mondta, nem tud elképzelni az adófizetők pénzének ennél rosszabb felhasználását, mint hogy reaktorok újraindítására fordítsák. Ezek alacsony kockázatú projektek és óriási az energia iránti kereslet, ezért szerinte semmi sem indokolja, hogy a szövetségi kormány pénzt juttasson ezeknek a vállalatoknak. Spencer az alapítvány Energiaügyi, Éghajlatvédelmi és Környezetvédelmi Központjának igazgatója. Ezzel szemben Jennifer Gordon, az Atlantic Council munkatársa úgy véli, hogy a szövetségi finanszírozás felhasználásának kiváló módja a szükséges villamos energia előállításának elősegítésére. Gordon a szervezet Nukleáris Energiapolitikai Kezdeményezésének igazgatója.
A Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association) szerint ünnepelni kell az atomerőművi reaktorok újraindítását, ugyanakkor az lenne a legjobb megoldás, ha eleve meg lehetne akadályozni az erőművek idő előtti bezárását. A szervezet szerint a Palisades várhatóan a világ első olyan atomerőműve lesz, amely a leszerelési folyamat megkezdése után ismét áramot termel. Más országokban azonban már újraindítottak vagy felújítottak reaktorokat hosszabb leállásokat követően. Ezek közé tartozik Kanada, Örményország, Belgium, Japán, India és Dél-Korea. Más országok is fontolgatják a reaktorok újraindítását, vagy már megkezdték az ehhez szükséges folyamatokat.