SG.hu
Németország felhagy az atomenergia ellenzésével
Párizs jóváhagyást kapott Berlintől, hogy megszüntesse az atomellenes előítéleteket az uniós jogszabályokban.
Németország felhagyott az atomenergia régóta fenntartott ellenzésével, ami a Friedrich Merz konzervatív kancellár vezette új berlini kormány Franciaországhoz való közeledésének első konkrét jele. Berlin jelezte Párizsnak, hogy francia és német tisztviselők szerint nem fogja többé akadályozni a francia erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. A lépés lezárja a két ország közötti jelentős vitát, amely késleltette az EU energiapolitikájával kapcsolatos döntéseket, többek között az Ukrajna teljes körű orosz megszállását követő válság idején.
"A németek azt mondták nekünk: nagyon pragmatikusak leszünk az atomenergia kérdésében” - mondta a tárgyalásokon részt vevő egyik magas rangú francia diplomata. Ez azt jelentette, hogy „az atomenergiával szembeni minden előítéletet, amely itt-ott még mindig megmaradt az uniós jogszabályokban, el fogjuk törölni”. "Ez egy tengernyi politikai változást jelent majd” - mondta egy német tisztviselő. A fordulatra akkor kerül sor, amikor Merz igyekszik megvizsgálni, hogy Németország miként csatlakozhatna Franciaország nukleáris pajzsához, amely elrettentést jelentene a jövőbeni orosz agresszióval szemben. "Most már valóban végre nyitottak vagyunk arra, hogy beszéljünk Franciaországgal az európai nukleáris elrettentésről. Jobb későn, mint soha" - mondta a német tisztviselő. "Ez egy üdvözlendő közeledés, amely megkönnyíti az EU-ban az energia témáját” - mondta Guntram Wolff, a Bruegel agytröszt vezető munkatársa. „Politikailag Merz a nukleáris ernyőre is gondol”.
Berlin fordulata az atomenergiával kapcsolatban része Merz azon erőfeszítéseinek, hogy felélénkítse a francia-német együttműködést, amely a EU-szintű nagy döntések előfeltétele, és amely Olaf Scholz korábbi kancellár idején megrekedt. "Ha Franciaország és Németország egyetért, sokkal könnyebb Európa számára az előrelépés” - mondta Lars-Hendrik Röller, a berlini ESMT üzleti iskola professzora, aki Angela Merkel korábbi kancellár gazdasági főtanácsadója volt. „Bár számos kihívás még fennáll, úgy vélem, ez a kérdés megoldódik”.
Merz februárban nyert választásokat, és kritikusan nyilatkozott arról, hogy országa 2011-ben, pártbeli riválisa, Merkel idején döntött az atomenergiából való kiszállásról, ami szerinte megfosztotta Németországot az olcsó és megbízható áramtól. Merz bírálta elődjét, Scholzot is, amiért leállította Németország utolsó három atomerőművét, még akkor is, amikor az ország a magas energiaárakkal küzdött. Bár nem tervezi a hagyományos atomerőművek újranyitását, megfogadta, hogy új technológiákba fog beruházni, beleértve a kis moduláris reaktorokat és a magfúziót, amely a maghasadással ellentétben nem termel hosszú élettartamú nukleáris hulladékot.
Az új francia-német energiaügyi szövetség az atomenergia iránti lelkesedésre épül, amióta a gázárak Moszkva ukrajnai háborúját követően rekordmagasságba emelkedtek. Ezzel Ausztria maradt az egyetlen uniós állam, amely szigorúan ellenzi az atomenergiát. Olyan országok, mint Hollandia és Belgium, újra elkötelezték magukat az atomenergia mellett, amelyek korábban a reaktorok bezárását vállalták.
Az Európai Bizottságnak küldött levélben 12, atomreaktorral rendelkező uniós tagállam miniszterei úgy fogalmaztak, hogy „elengedhetetlen”, hogy az EU elismerje „a nukleáris és a megújuló energiaforrások egymást kiegészítő jellegét”. Felszólítottak a kontinens nukleáris ágazatáról készült felmérése aktualizálására, hogy a kormányok számára lehetővé váljon az állami támogatás nyújtása a nukleáris projektekhez, és „egyértelmű jelzést” küldjenek a vállalkozásoknak és a befektetőknek az atomenergia előnyeiről.
Németország, amely tavaly villamosenergia-fogyasztásának több mint 60 százalékát megújuló energiából fedezte, régóta ellenezte Párizs törekvését, hogy az atomenergiát „zöldnek” minősítsék. Franciaország áramtermelésének mintegy 70 százalékát atomenergiából nyeri. Berlin aggályai részben abból fakadtak, hogy a francia ipar versenyelőnyre tehet szert 56 reaktorból álló flottájának köszönhetően, miközben a német ipar még mindig küzd az olcsó orosz fűtőanyagtól való elzárkózást követő magas gázárak hatásaival. A kérdés ideológiai kérdés is volt Németországban, ahol az atomerőmű-ellenes Zöldek párt tagja volt Scholz kormányának.
A patthelyzet hosszú vitákat eredményezett az „alacsony szén-dioxid-kibocsátás” kifejezés terén - amelyet az atomenergia szinonimájának tekintenek - az uniós jogi szövegekben való szerepeltetéséről, különösen a megújuló energiával és a hidrogén előállításával kapcsolatos szövegekben, amelyet Berlin a német ipar szén-dioxid-mentesítésének kritikus energiahordozójaként tekint.
"Energetikai szuverenitásunk biztosítása érdekében, tiszteletben tartva a nemzeti döntéseket, felszólítunk arra, hogy európai szinten szüntessünk meg minden megkülönböztetést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákkal szemben, legyen szó akár nukleáris, akár megújuló energiáról” - mondta Emmanuel Macron francia elnök Merz május 7-i párizsi útja során. Németország új álláspontja azt jelenti, hogy az atomenergiából előállított hidrogént mostantól egyenrangúan kell kezelni a szél- vagy napenergiából előállított hidrogénnel - mondta a francia tisztviselő.
Németország felhagyott az atomenergia régóta fenntartott ellenzésével, ami a Friedrich Merz konzervatív kancellár vezette új berlini kormány Franciaországhoz való közeledésének első konkrét jele. Berlin jelezte Párizsnak, hogy francia és német tisztviselők szerint nem fogja többé akadályozni a francia erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. A lépés lezárja a két ország közötti jelentős vitát, amely késleltette az EU energiapolitikájával kapcsolatos döntéseket, többek között az Ukrajna teljes körű orosz megszállását követő válság idején.
"A németek azt mondták nekünk: nagyon pragmatikusak leszünk az atomenergia kérdésében” - mondta a tárgyalásokon részt vevő egyik magas rangú francia diplomata. Ez azt jelentette, hogy „az atomenergiával szembeni minden előítéletet, amely itt-ott még mindig megmaradt az uniós jogszabályokban, el fogjuk törölni”. "Ez egy tengernyi politikai változást jelent majd” - mondta egy német tisztviselő. A fordulatra akkor kerül sor, amikor Merz igyekszik megvizsgálni, hogy Németország miként csatlakozhatna Franciaország nukleáris pajzsához, amely elrettentést jelentene a jövőbeni orosz agresszióval szemben. "Most már valóban végre nyitottak vagyunk arra, hogy beszéljünk Franciaországgal az európai nukleáris elrettentésről. Jobb későn, mint soha" - mondta a német tisztviselő. "Ez egy üdvözlendő közeledés, amely megkönnyíti az EU-ban az energia témáját” - mondta Guntram Wolff, a Bruegel agytröszt vezető munkatársa. „Politikailag Merz a nukleáris ernyőre is gondol”.
Berlin fordulata az atomenergiával kapcsolatban része Merz azon erőfeszítéseinek, hogy felélénkítse a francia-német együttműködést, amely a EU-szintű nagy döntések előfeltétele, és amely Olaf Scholz korábbi kancellár idején megrekedt. "Ha Franciaország és Németország egyetért, sokkal könnyebb Európa számára az előrelépés” - mondta Lars-Hendrik Röller, a berlini ESMT üzleti iskola professzora, aki Angela Merkel korábbi kancellár gazdasági főtanácsadója volt. „Bár számos kihívás még fennáll, úgy vélem, ez a kérdés megoldódik”.
Merz februárban nyert választásokat, és kritikusan nyilatkozott arról, hogy országa 2011-ben, pártbeli riválisa, Merkel idején döntött az atomenergiából való kiszállásról, ami szerinte megfosztotta Németországot az olcsó és megbízható áramtól. Merz bírálta elődjét, Scholzot is, amiért leállította Németország utolsó három atomerőművét, még akkor is, amikor az ország a magas energiaárakkal küzdött. Bár nem tervezi a hagyományos atomerőművek újranyitását, megfogadta, hogy új technológiákba fog beruházni, beleértve a kis moduláris reaktorokat és a magfúziót, amely a maghasadással ellentétben nem termel hosszú élettartamú nukleáris hulladékot.
Az új francia-német energiaügyi szövetség az atomenergia iránti lelkesedésre épül, amióta a gázárak Moszkva ukrajnai háborúját követően rekordmagasságba emelkedtek. Ezzel Ausztria maradt az egyetlen uniós állam, amely szigorúan ellenzi az atomenergiát. Olyan országok, mint Hollandia és Belgium, újra elkötelezték magukat az atomenergia mellett, amelyek korábban a reaktorok bezárását vállalták.
Az Európai Bizottságnak küldött levélben 12, atomreaktorral rendelkező uniós tagállam miniszterei úgy fogalmaztak, hogy „elengedhetetlen”, hogy az EU elismerje „a nukleáris és a megújuló energiaforrások egymást kiegészítő jellegét”. Felszólítottak a kontinens nukleáris ágazatáról készült felmérése aktualizálására, hogy a kormányok számára lehetővé váljon az állami támogatás nyújtása a nukleáris projektekhez, és „egyértelmű jelzést” küldjenek a vállalkozásoknak és a befektetőknek az atomenergia előnyeiről.
Németország, amely tavaly villamosenergia-fogyasztásának több mint 60 százalékát megújuló energiából fedezte, régóta ellenezte Párizs törekvését, hogy az atomenergiát „zöldnek” minősítsék. Franciaország áramtermelésének mintegy 70 százalékát atomenergiából nyeri. Berlin aggályai részben abból fakadtak, hogy a francia ipar versenyelőnyre tehet szert 56 reaktorból álló flottájának köszönhetően, miközben a német ipar még mindig küzd az olcsó orosz fűtőanyagtól való elzárkózást követő magas gázárak hatásaival. A kérdés ideológiai kérdés is volt Németországban, ahol az atomerőmű-ellenes Zöldek párt tagja volt Scholz kormányának.
A patthelyzet hosszú vitákat eredményezett az „alacsony szén-dioxid-kibocsátás” kifejezés terén - amelyet az atomenergia szinonimájának tekintenek - az uniós jogi szövegekben való szerepeltetéséről, különösen a megújuló energiával és a hidrogén előállításával kapcsolatos szövegekben, amelyet Berlin a német ipar szén-dioxid-mentesítésének kritikus energiahordozójaként tekint.
"Energetikai szuverenitásunk biztosítása érdekében, tiszteletben tartva a nemzeti döntéseket, felszólítunk arra, hogy európai szinten szüntessünk meg minden megkülönböztetést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákkal szemben, legyen szó akár nukleáris, akár megújuló energiáról” - mondta Emmanuel Macron francia elnök Merz május 7-i párizsi útja során. Németország új álláspontja azt jelenti, hogy az atomenergiából előállított hidrogént mostantól egyenrangúan kell kezelni a szél- vagy napenergiából előállított hidrogénnel - mondta a francia tisztviselő.