SG.hu·

Kanada akár tíz új atomreaktort építene 2040-ig

Kanada akár tíz új atomreaktort építene 2040-ig
Nukleáris reneszánszt hirdetett meg a kanadai energiaügyi miniszter, amelynek keretében akár tíz új reaktor is épülhet 2040-ig. A tisztviselők szerint a szövetségi nukleáris stratégia költsége meghaladhatja a 100 milliárd dollárt.

Kanada a következő tizenöt évben akár tíz új atomreaktor megépítését tervezi, emellett több ország számára kíván kanadai gyártású reaktorokat értékesíteni, valamint megduplázná az uránexportját is - jelentette be Tim Hodgson energiaügyi miniszter az atomenergia jövőjére vonatkozó új nemzeti stratégia ismertetésekor. Hodgson a tervet egy "új polgári célú nukleáris reneszánsz" programjaként jellemezte, miközben a szövetségi kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re megduplázza az ország villamosenergia-hálózatának kapacitását.

"Ha az a célunk, hogy kevesebb mint huszonöt év alatt megduplázzuk a hálózatunkat, és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot építsünk ki, akkor nincs olyan hiteles terv, amely ezt atomenergia és az általa biztosított tiszta, megbízható alapterhelési villamos energia nélkül megvalósíthatná" - mondta Hodgson egy ontariói sajtótájékoztatón. "Nincs olyan hiteles terv sem arra, hogy Kanada energetikai nagyhatalommá váljon, ha nem építünk arra az egyik legerősebb energiaipari előnyre, amellyel rendelkezünk." Hodgson szerint a stratégia "az elkövetkező évtizedekben" megduplázná a kanadai nukleáris ágazat jelenlegi, mintegy 90 ezer fős foglalkoztatotti létszámát.

A stratégia szerint 2035-ig két új, nagyméretű atomreaktor építését kell megkezdeni, 2040-ig további öt reaktort kell tervezési vagy fejlesztési szakaszba juttatni, és legalább egy reaktornak Ontario tartományon kívül is építés alatt kell állnia 2035-re. A terv emellett előírja egy kanadai fejlesztésű mikroreaktor véglegesítését 2035-ig, amelyet a 2030-as évek végére egy távoli közösségben helyeznének üzembe.

A bejelentést megelőzően Vancouverben újságírók kérdéseire válaszolva Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt vezetője azt mondta, hogy nem győzte meg a terv. "Egy bejelentés önmagában még nem épít fel semmit" - fogalmazott. "És pontosan ez a probléma, amellyel a Carney-féle liberálisok esetében szembesültünk: az ígéreteikről úgy számolnak be, mintha azok már eredmények lennének, miközben eddig semmilyen eredmény nem született."


Jelenleg Kanadában négy atomerőmű működik - három Ontarióban és egy New Brunswick tartományban -, amelyek az ország villamosenergia-termelésének mintegy 15 százalékát adják. Az ontariói Darlington meglévő atomerőművének területén tervezett új létesítményben épülhetne meg a G7 országok első kis moduláris reaktora, amely egységenként akár 300 megawatt teljesítmény előállítására lenne képes. Saskatchewan tartomány szintén vizsgálja annak lehetőségét, hogy a 2030-as évek közepére kis atomreaktorokat állítson üzembe. Az Ottawa és Alberta közötti energetikai megállapodás szintén tartalmazza azt a vállalást, hogy a felek együttműködnek egy atomerőmű építésére vonatkozó stratégia kidolgozásában.

A Kanadai Természeti Erőforrások Minisztériumának tisztviselői egy háttérbeszélgetésen azt mondták újságíróknak, hogy az új nemzeti stratégia által felvázolt reaktorok megépítésének költsége meghaladhatja a 100 milliárd dollárt. A stratégia nem részletezi, hogy Kanada miként finanszírozná ezeket a beruházásokat, bár egy tisztviselő lehetséges forrásként említette a Kanadai Infrastrukturális Bankot és a Canada Growth Fundot.

A terv célja továbbá a Candu reaktorok értékesítésének bővítése új exportpiacokon. A dokumentum szerint a kormány legalább négy új nemzetközi piacra kíván belépni 2040-ig, és a következő tizenöt év során hat-tíz olyan országot szeretne bevonni, amelyek most lépnek be a nukleáris energiát használó államok körébe, ezzel Kanadát választott stratégiai partnerükké téve. Jelenleg harminc Candu reaktor működik világszerte, többek között Dél-Koreában, Kínában, Indiában, Argentínában, Pakisztánban és Romániában, és további két reaktor megépítését is tervezik.

A dokumentum szerint Mark Carney miniszterelnök nem látta a stratégia tartalmát, és a kormányzati tisztviselők szerint annak kidolgozásában sem vett részt az érvényben lévő összeférhetetlenségi korlátozások miatt. Carney korábban részvényopciókkal és halasztott részvényjuttatásokkal rendelkezett mind a Brookfield Corporation, mind a Brookfield Asset Management vállalatokban, amelyeket miniszterelnökké válása után vak vagyonkezelői alapba helyezett. A Candu reaktorok egy olyan reaktortípussal versenyeznek, amelynek egyik társtulajdonosa a Brookfield.

Az új piacokon történő Candu-értékesítés célja egyben az is, hogy Kanada megbízható uránexportőr partnerként pozicionálja magát, valamint hogy a nukleáris energiát geopolitikai eszközként használja. "A reaktorexport nem egyszerű üzleti tranzakció. Több évtizedes partnerségeket hoz létre, tartós geopolitikai és kereskedelmi kapcsolatokat épít ki, amelyek Kanada szélesebb külpolitikai érdekeit is szolgálják" - áll a stratégiában. "Ahogy Kanada kereskedelmi kapcsolatai diverzifikálásán és a középhatalmakkal való kapcsolatainak erősítésén dolgozik, a Candu ennek a stratégiának központi eszközévé válhat."

Ha Ottawa nem tud több Candu reaktort értékesíteni világszerte, a stratégia szerint Kanadának meg kell vizsgálnia a belföldi urándúsítás növelésének lehetőségét más típusú reaktorok üzemanyag-ellátása érdekében. A legtöbb atomreaktorral ellentétben a Candu reaktorok nem igényelnek dúsított uránt. Ottawa szerint a nyugati szövetségesek egyre inkább elfordulnak Oroszországtól, amely a világ egyik legfontosabb dúsítotturán-szállítója. A kormány az év elején vitairatot tett közzé, amely azt javasolta, hogy a nukleáris projektek hatásvizsgálatainak felügyelete a Kanadai Hatásvizsgálati Ügynökségtől a Kanadai Nukleáris Biztonsági Bizottsághoz kerüljön át. A kormány konzultációkat folytat az érintettekkel, és ezt az időszakot múlt hónapban meghosszabbították, miután környezetvédelmi és őslakos szervezetek kifogásokat emeltek.

"Mi a fejlődést akadályozó törvények eltörlését, a Kanadai Nukleáris Biztonsági Bizottság depolitizálását és a liberális akadályok megszüntetését támogatjuk, hogy valóban több megfizethető és bőséges villamos energiát, valamint más energiaforrásokat tudjunk előállítani országszerte" - mondta Poilievre. "De a hangsúlynak az eredményeken kell lennie, nem pedig újabb ígéreteken és illúziókon."

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© csicso822026. 06. 27.. 18:32||#4

RJoco írta (#1):
Vajon mikor kezdenek el komolyan foglalkozni a rádióaktivitással?
Mikor már volt pár nagy baleset, amit nem tudtak eltusolni?
Vagy amikor már nem tudják hova tenni a hulladékot?

Először azt kellene megoldani, hogy a fűtőrudakat addig tudják használni, amíg eléggé el nem veszti a sugárzását, hogy a környezetre ne legyen káros.
Aztán lehetne építgetni az erőműveket.
Jönnek itt a felmelegedéssel, közben az "elhasznált" rudakat hatalmas víztartályokban hűtik évekig. Vagyis folyamatosan fűtik a környezetet.
De a nagyon beharangozott ai-t sem erre használják, pedig ígérték. Ahhoz képest csak az áramot zabálja és semmilyen haszonnal nincs az emberiségre nézve.



Ez egy örök vita, de közelítsük meg a másik oldalról. A fosszilis erőművek telepöfögik a légkört és ettől kapunk rákot, meg pusztul meg a tüdőnk.
A nap-szél-víz ugye vagy lokális vagy nem mindig működik.
Az atom hatalmas előnye, hogy az ABSZOLUT energiasűrűsége a legnagyobb, nem is tudom volt valami összehasonlítás, hogy egy darab fűtőrúd ami ugye nem túl nagy eszköz, fából annyi kellene mint egy hatalmas erdő, a szénből pedig nem is tudom hány száz vagon szén vagy fűtőolajból hány tonna.
Tehát ami gond ha GOND van az atommal akkor nagy a baj, és ezzel nagyon nehéz mit csinálni, a biztonság nem bővíthető a végtelenségig.
Magam sem tudom mi a megoldás, de ameddig nincs meg a FÚZIÓS energia (ami ha MA már kulcsra kész technológia lenne mire az egész földön el lehetne terjeszteni az is lenne vagy 50 év.
Az energiaigényünket nem tudjuk csökkenteni ez már látszik, volt egy kis "tesztje" ennek a KOVID lezárás és hát mindenki megkattant pedig voltak eredményei:
pl. Új-Delhiben gyakorlatilag eltűnt a szmog, A San-Farncisco-i öbölbe visszatértek a bálnák stb .
DE erre már nem képes az ember. Ez van sajnos.

Az olaj, és a szén is el fog fogyni, a felmelegedés miatt a vízerőművek is problémásak lesznek marad a nap és a szél esetleg a tengerekbe óceánokb a telepített hullám erőművek.
Úgyhogy baj lesz rendesen.
© Kryon2026. 06. 24.. 15:51||#3

RJoco írta (#1):
Vajon mikor kezdenek el komolyan foglalkozni a rádióaktivitással?
Mikor már volt pár nagy baleset, amit nem tudtak eltusolni?
Vagy amikor már nem tudják hova tenni a hulladékot?

Először azt kellene megoldani, hogy a fűtőrudakat addig tudják használni, amíg eléggé el nem veszti a sugárzását, hogy a környezetre ne legyen káros.
Aztán lehetne építgetni az erőműveket.
Jönnek itt a felmelegedéssel, közben az "elhasznált" rudakat hatalmas víztartályokban hűtik évekig. Vagyis folyamatosan fűtik a környezetet.
De a nagyon beharangozott ai-t sem erre használják, pedig ígérték. Ahhoz képest csak az áramot zabálja és semmilyen haszonnal nincs az emberiségre nézve.



Kanada nagy ország, majd elkaparják valami lakatlan részen a gránitba. Amúgy fejlesztenek olyan reaktorokat is, amikben felhasználható a kiégett fűtőelem, és elhasítja a transzurán elemeket. Így a hosszú felezési idejű izotópoktól meg lehetne szabadulni. A többi meg elbomlik 100-200 év alatt, nem kell tízezer évig tárolni.
© gosub2026. 06. 24.. 09:48||#2

RJoco írta (#1):
Vajon mikor kezdenek el komolyan foglalkozni a rádióaktivitással?
Mikor már volt pár nagy baleset, amit nem tudtak eltusolni?
Vagy amikor már nem tudják hova tenni a hulladékot?

Először azt kellene megoldani, hogy a fűtőrudakat addig tudják használni, amíg eléggé el nem veszti a sugárzását, hogy a környezetre ne legyen káros.
Aztán lehetne építgetni az erőműveket.
Jönnek itt a felmelegedéssel, közben az "elhasznált" rudakat hatalmas víztartályokban hűtik évekig. Vagyis folyamatosan fűtik a környezetet.
De a nagyon beharangozott ai-t sem erre használják, pedig ígérték. Ahhoz képest csak az áramot zabálja és semmilyen haszonnal nincs az emberiségre nézve.



Az oroszoknál már van zárt ciklusú kísérleti erőmű, nem ilyen rajzasztalos drága moduláris. Gondolom kisebb rajta a profit, így egy westinghaust kevéssé érdekel. Ők nem is vállalják a kiégett fűtőnyag visszavételét.
© RJoco2026. 06. 23.. 16:18||#1
Vajon mikor kezdenek el komolyan foglalkozni a rádióaktivitással?
Mikor már volt pár nagy baleset, amit nem tudtak eltusolni?
Vagy amikor már nem tudják hova tenni a hulladékot?

Először azt kellene megoldani, hogy a fűtőrudakat addig tudják használni, amíg eléggé el nem veszti a sugárzását, hogy a környezetre ne legyen káros.
Aztán lehetne építgetni az erőműveket.
Jönnek itt a felmelegedéssel, közben az "elhasznált" rudakat hatalmas víztartályokban hűtik évekig. Vagyis folyamatosan fűtik a környezetet.
De a nagyon beharangozott ai-t sem erre használják, pedig ígérték. Ahhoz képest csak az áramot zabálja és semmilyen haszonnal nincs az emberiségre nézve.