SG.hu
Életjeleket mutat Európa újrahasznosítható rakéta-programja
Senki sem vádolhatja az Európai Űrügynökséget és annak különböző alvállalkozóit azzal, hogy gyorsan haladnak az újrahasznosítható rakéták fejlesztésében. Úgy tűnik azonban, hogy Európa végre hiteles előrelépéseket tesz.
A franciaországi székhelyű ArianeGroup űrhajózási vállalat bejelentette, hogy befejezte a Themis, egy orbitális indítás után függőlegesen leszállni képes rakéta tervezését. A cég egy svédországi indítóállomáson fogja tesztelni a különböző leszállási technológiákat. Idén év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg az alacsony magasságú ugrási tesztek, melyek a rakéták első fokozatának fejlesztéséhez szükségesek. "A kombinált tesztek során a Themis és a kilövőállomás mechanikai, elektromos és folyadékrendszerei közötti interfészt kriogenikus körülmények között vizsgálják” - közölte a vállalat.
A Themis program előrehaladása konkrét előrelépést jelent Európa számára, amely egy évtizeddel ezelőtt késve és kissé zavaros reakcióval válaszolt az újrahasznosítható rakéták megjelenésére. Több évnyi fejlesztés és tesztelés után - beleértve a texasi Grasshopper programot, amelynek célja a függőleges leszállás bemutatása volt - a SpaceX 2015 decemberében landoltatta első orbitális rakétáját. Néhány héttel korábban a Blue Origin landoltatta a sokkal kisebb New Shepard járművet egy szuborbitális ugrás után. Ezzel az iparág tudomására jutott, hogy az első fokozat újrafelhasználása a láthatáron van.
Ekkor az Európai Űrügynökség már elkötelezte magát egy új közepes teherbírású rakéta, az Ariane 6 mellett, és egy hagyományos, újrafelhasználható elemeket nem tartalmazó tervet választott. Finanszírozásának nagy része az Ariane 6 fejlesztésére összpontosult. 2017 közepére azonban az űrügynökség olyan programokat indított, amelyek végül újrahasznosítható hordozórakétákhoz vezettek. Ezek a következők voltak:
Prometheus motor: 2017 közepén az űrügynökség megkezdte a metánnal és folyékony oxigénnel működő, újrahasznosítható Prometheus motor finanszírozását, amelynek tolóereje hasonló a SpaceX Merlin 1-D motorjához. Az ArianeGroup által tervezett Prometheus idén két hosszú tesztüzemeltetési kampányt hajtott végre.
Callisto program: Franciaország, Németország és Japán 2017 végén kezdett el dolgozni vertikális felszállási és leszállási technológiák alacsonyabb léptékű demonstrációs modelljének fejlesztésén. Ez a SpaceX Grasshopper programjának kisebb léptékű változata volt, és folyékony hidrogén és oxigén alapú hajtást használt. A jármű repüléseit többször elhalasztották, és jelen tudásunk szerint legkorábban 2027-ben kerül sor rájuk.
Themis program: Ez a program később indult, de már előrébb tart. Miután a tagállamok 2019 novemberében elfogadták a Themis programot, az Európai Űrügynökség közvetlenül az ArianeGroup-pal kötött szerződést egy egyfokozatú rakéta építésére, leszállólábakkal és Prometheus motorral. Ez a program kevésbé kísérleti jellegű volt, mint a Callisto, és közvetlenül egy olyan rakétába torkollott, amely az Ariane 6 utódja lehet. Ez a jármű áll a svédországi kilövőálláson.
A Themis T1H jármű valószínűleg csak rövid ugrásokat fog végrehajtani, kezdetben körülbelül 100 métert. A következő jármű, a Themis T1E, később közepes magasságú teszteket fog végrehajtani. A prototípusokból nyert tapasztalatok egy részét egy kisebb, újrahasznosítható rakéta fejlesztésébe fogják beépíteni, amely 500 kg-ot fog alacsony Föld körüli pályára emelni. Ezt az ArianeGroup leányvállalata, a MaiaSpace fejleszti. Az Európai Űrügynökség a Themis keretében kifejlesztett technológiát egy új, újrahasznosítható rakétasorozat kifejlesztéséhez szeretné felhasználni, amely az Ariane 6 rakétát fogja felváltani.
Bár a Themis program halad előre, érdemes megjegyezni, hogy a program több évvel elmarad a tervezett ütemtervtől. A 2019 végén indult programban a Themis első ugrásait 2022-ben tervezték. Ez is aláhúzza, hogy Európa mennyire lemaradt a SpaceX-től és más versenytársaitól az újrahasznosítható indítótechnológia terén. A SpaceX 2012-ben kezdte meg a Grasshopper első tesztjeit, 2015-ben landolt egy orbitális hordozórakéta, 2017-ben pedig először repült újra egy első fokozat. Más amerikai vállalatok, köztük a Blue Origin, a Rocket Lab és a Stoke Space, valamint számos kínai vállalat is orbitális rakéták indítását és landolását tervezi a következő két évben.
A franciaországi székhelyű ArianeGroup űrhajózási vállalat bejelentette, hogy befejezte a Themis, egy orbitális indítás után függőlegesen leszállni képes rakéta tervezését. A cég egy svédországi indítóállomáson fogja tesztelni a különböző leszállási technológiákat. Idén év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg az alacsony magasságú ugrási tesztek, melyek a rakéták első fokozatának fejlesztéséhez szükségesek. "A kombinált tesztek során a Themis és a kilövőállomás mechanikai, elektromos és folyadékrendszerei közötti interfészt kriogenikus körülmények között vizsgálják” - közölte a vállalat.
A Themis program előrehaladása konkrét előrelépést jelent Európa számára, amely egy évtizeddel ezelőtt késve és kissé zavaros reakcióval válaszolt az újrahasznosítható rakéták megjelenésére. Több évnyi fejlesztés és tesztelés után - beleértve a texasi Grasshopper programot, amelynek célja a függőleges leszállás bemutatása volt - a SpaceX 2015 decemberében landoltatta első orbitális rakétáját. Néhány héttel korábban a Blue Origin landoltatta a sokkal kisebb New Shepard járművet egy szuborbitális ugrás után. Ezzel az iparág tudomására jutott, hogy az első fokozat újrafelhasználása a láthatáron van.
Ekkor az Európai Űrügynökség már elkötelezte magát egy új közepes teherbírású rakéta, az Ariane 6 mellett, és egy hagyományos, újrafelhasználható elemeket nem tartalmazó tervet választott. Finanszírozásának nagy része az Ariane 6 fejlesztésére összpontosult. 2017 közepére azonban az űrügynökség olyan programokat indított, amelyek végül újrahasznosítható hordozórakétákhoz vezettek. Ezek a következők voltak:
A Themis T1H jármű valószínűleg csak rövid ugrásokat fog végrehajtani, kezdetben körülbelül 100 métert. A következő jármű, a Themis T1E, később közepes magasságú teszteket fog végrehajtani. A prototípusokból nyert tapasztalatok egy részét egy kisebb, újrahasznosítható rakéta fejlesztésébe fogják beépíteni, amely 500 kg-ot fog alacsony Föld körüli pályára emelni. Ezt az ArianeGroup leányvállalata, a MaiaSpace fejleszti. Az Európai Űrügynökség a Themis keretében kifejlesztett technológiát egy új, újrahasznosítható rakétasorozat kifejlesztéséhez szeretné felhasználni, amely az Ariane 6 rakétát fogja felváltani.
Bár a Themis program halad előre, érdemes megjegyezni, hogy a program több évvel elmarad a tervezett ütemtervtől. A 2019 végén indult programban a Themis első ugrásait 2022-ben tervezték. Ez is aláhúzza, hogy Európa mennyire lemaradt a SpaceX-től és más versenytársaitól az újrahasznosítható indítótechnológia terén. A SpaceX 2012-ben kezdte meg a Grasshopper első tesztjeit, 2015-ben landolt egy orbitális hordozórakéta, 2017-ben pedig először repült újra egy első fokozat. Más amerikai vállalatok, köztük a Blue Origin, a Rocket Lab és a Stoke Space, valamint számos kínai vállalat is orbitális rakéták indítását és landolását tervezi a következő két évben.