Még el se készült, de már most egyértelmű, hogy újrafelhasználás híján nem tudja felvenni a versenyt a SpaceX Falcon 9-cel.

11 évvel ezelőtt egy szingapúri űrkonferencián volt egy panelbeszélgetés, amely azóta legendássá vált az űripar bizonyos szegleteiben, mert sokat elárul a feltörekvő SpaceX-hez való európai hozzáállásról. A fórumon egy maroknyi hordozórakéta-vállalat képviselői vettek részt, köztük az európai székhelyű Arianespace és az amerikai SpaceX hordozórakéta-vállalat munkatársai. A beszélgetés egy pontján a házigazda megkérdezte az Arianespace képviselőjét - nevesítve, a délkelet-ázsiai értékesítési vezetőt, Richard Bowlest -, hogy az európai intézményi vállalat hogyan reagálna a SpaceX által a Falcon 9 rakétával kapcsolatban tett ígéretre, miszerint a SpaceX alacsonyabb indítási költségeket és újrafelhasználást ígér. "Azt tapasztalom a piacon, hogy a SpaceX elsősorban egy álmot látszik eladni, ami jó. Mindannyiunknak álmodnunk kellene" - válaszolta Bowles. "Szerintem egy 5 millió dolláros vagy 15 millió dolláros indítás egy kicsit álomszerű. Személy szerint úgy gondolom, hogy az újrafelhasználhatóság egy álom. Hogyan fogok reagálni egy álomra? Az én válaszom az álomra adott válaszra az, hogy először is, nem ébresztjük fel az embereket."

Bowles megjegyzése 2013 közepén történt, addig SpaceX mindössze ötször indította el a Falcon 9-est. De a sima leereszkedése és stabil landolása ettől függetlenül már jelzett valamit. Később a beszélgetés során Bowles hozzátette, hogy nem hiszi, hogy az évi 100 indítás, amiről a SpaceX kezdett beszélni, "reális" lenne. Majd egy pillanatban a SpaceX panelen részt vevő tisztviselőjéhez fordult, és azt mondta: "Nem kellene olyan dolgokat bemutatni, amelyek nem reálisak". Válaszul Barry Matsumori, a SpaceX egyik vezető alelnöke higgadtan azt mondta, hogy hagyni fogja, hogy a cége a tettein keresztül mutassa meg válaszát.

Tizenegy évvel később vagyunk, a SpaceX most már évente több mint 100 alkalommal indít űrhajókat. A vállalat belső költsége egy Falcon 9 indításán jóval kevesebb, mint 20 millió dollár. Mindezt pedig a rakéta első fokozatának és hasznos teherhordó burkolatának újrafelhasználása teszi lehetővé, amelyek mindegyike mára bizonyította, hogy 20 vagy annál is több alkalommal képes repülni. Azt gondolhatnánk, hogy az azóta eltelt évtizedben az európai kilövésért felelős tisztviselők megtanulták a leckét. Végül is, tavaly a kontinensnek arra kellett fanyalodnia, hogy egy kiemelt projektjét, az Euclid űrteleszkópot egy Falcon 9 rakétával indítsa. Idén, mivel az új európai Ariane 6 rakéta számtalan késedelem után még nem készült el, több Galileo műholdat indítottak és indítanak majd Falcon 9 rakétával.

Néhány tisztviselő tudomásul vette a dolgot. Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség vezetője tavaly egy őszinte kommentárban elismerte, hogy a kontinens "akut" hordozórakéta-válsággal néz szembe az Ariane 6 késedelmei és a SpaceX, mint indítóversenyző felemelkedése közepette. "A SpaceX tagadhatatlanul megváltoztatta az általunk ismert hordozórakéta-piaci paradigmát" - írta Aschbacher. "A Falcon 9 megbízhatóságával és a Starship magával ragadó kilátásaival a SpaceX teljesen újradefiniálja a világ űrhöz való hozzáférését és a lehetőségek határait feszegeti." De úgy tűnik, nem mindenki értette meg az üzenetet.


A jövő hónapban végre debütálhat az Ariane 6 rakéta. Valószínűleg sikeres lesz. Európa kiváló műszaki képességekkel rendelkezik a hordozórakéták indítását illetően. De az Ariane 6 hordozórakéta az első naptól kezdve lényegesen többe fog kerülni, mint a hasonló képességekkel rendelkező Falcon 9 rakéta, és nem újrafelhasználható. Az biztos, hogy Európa intézményi igényeinek megfelel majd, de valószínűleg nem fogja felrázni a piacot, és reálisan nem fog versenyezni a teljesen újrafelhasználható Falcon 9-cel.

És mi a helyzet a Starshippel? Ha és amennyiben a SpaceX képes lesz piacra dobni, a következő generációs rakéta egy teljesen újrafelhasználható hordozórakétát kínál majd, amely az Ariane 6 rakétához képest ötször nagyobb emelőkapacitással rendelkezik majd, annak árának feléért vagy annál kevesebbért. Hogyan remélheti Európa, hogy ezzel versenyezhet? Az Európai Űrügynökség űrszállításért felelős igazgatója, Toni Tolker-Nielsen - aki megjegyzendő, hogy Aschbachernek dolgozik - azt mondta, hogy nem aggódik. "Őszintén szólva nem hiszem, hogy a Starship megváltoztatná a játékot vagy valódi versenytárs lenne" - mondta a Space Newsnak adott interjújában. "Ezt a hatalmas hordozórakétát arra tervezték, hogy embereket repítsen a Holdra és a Marsra. Az Ariane 6 tökéletes erre a feladatra, ha egy négy- vagy öttonnás műholdat kell fellőni. A Starship egyáltalán nem fogja kiirtani az Ariane 6-ot".

Tolker-Nielsennek bizonyos értelemben igaza van. A Starship nem fogja megváltoztatni, hogy Európa hogyan juttatja fel a kis és közepes méretű műholdjait az űrbe. Az Európában gyártott és indított Ariane 6 rakéta a kontinens munkagépe lesz. Sőt, egyes európai tisztviselők odáig mennek, hogy olyan jogszabályokat szorgalmaznak, amelyek előírják, hogy az európai műholdakat európai rakétákkal kell indítani. De azt állítani, hogy a Starship nem fog változtatni a játékon ugyanazt a homokba dugott fejű hozzáállást képviseli, mint amit Bowles mutatott egy évtizeddel ezelőtt azzal a viccelődésével, hogy ne ébresszük fel a megtévesztett álmodozókat. Utólag már világos, hogy az álmodozók nem a SpaceX vagy annak ügyfelei voltak. Sokkal inkább az európai tisztviselők, akik elhitették magukkal, hogy a kereskedelmi célú kilövések terén fennálló dominanciájuk innováció nélkül is fennmarad.

Amíg ők szunnyadtak, ezek a tisztviselők figyelmen kívül hagyták az újrafelhasználhatóság térnyerését. Úgy döntöttek, hogy az Ariane 6 rakétának úgy kell kinéznie, mint az elődjeinek, szilárd rakétahajtóművekkel. Eközben a Falcon 9 sikerét követően szinte minden új rakétaprojekt jelentős újrafelhasználhatósági elemet tartalmazott. Már nem csak a SpaceX alapítója, Elon Musk mondja, hogy a vállalatoknak újrafelhasználásra kell törekedniük, vagy elpusztulnak. Majdnem mindenki ezt mondja. Talán valakinek fel kellene ébresztenie Tolker-Nielsent.