SG.hu

Muszáj megoldás az Ariane 6, de Európa még mindig a homokba dugja a fejét

Még el se készült, de már most egyértelmű, hogy újrafelhasználás híján nem tudja felvenni a versenyt a SpaceX Falcon 9-cel.

11 évvel ezelőtt egy szingapúri űrkonferencián volt egy panelbeszélgetés, amely azóta legendássá vált az űripar bizonyos szegleteiben, mert sokat elárul a feltörekvő SpaceX-hez való európai hozzáállásról. A fórumon egy maroknyi hordozórakéta-vállalat képviselői vettek részt, köztük az európai székhelyű Arianespace és az amerikai SpaceX hordozórakéta-vállalat munkatársai. A beszélgetés egy pontján a házigazda megkérdezte az Arianespace képviselőjét - nevesítve, a délkelet-ázsiai értékesítési vezetőt, Richard Bowlest -, hogy az európai intézményi vállalat hogyan reagálna a SpaceX által a Falcon 9 rakétával kapcsolatban tett ígéretre, miszerint a SpaceX alacsonyabb indítási költségeket és újrafelhasználást ígér. "Azt tapasztalom a piacon, hogy a SpaceX elsősorban egy álmot látszik eladni, ami jó. Mindannyiunknak álmodnunk kellene" - válaszolta Bowles. "Szerintem egy 5 millió dolláros vagy 15 millió dolláros indítás egy kicsit álomszerű. Személy szerint úgy gondolom, hogy az újrafelhasználhatóság egy álom. Hogyan fogok reagálni egy álomra? Az én válaszom az álomra adott válaszra az, hogy először is, nem ébresztjük fel az embereket."

Bowles megjegyzése 2013 közepén történt, addig SpaceX mindössze ötször indította el a Falcon 9-est. De a sima leereszkedése és stabil landolása ettől függetlenül már jelzett valamit. Később a beszélgetés során Bowles hozzátette, hogy nem hiszi, hogy az évi 100 indítás, amiről a SpaceX kezdett beszélni, "reális" lenne. Majd egy pillanatban a SpaceX panelen részt vevő tisztviselőjéhez fordult, és azt mondta: "Nem kellene olyan dolgokat bemutatni, amelyek nem reálisak". Válaszul Barry Matsumori, a SpaceX egyik vezető alelnöke higgadtan azt mondta, hogy hagyni fogja, hogy a cége a tettein keresztül mutassa meg válaszát.

Tizenegy évvel később vagyunk, a SpaceX most már évente több mint 100 alkalommal indít űrhajókat. A vállalat belső költsége egy Falcon 9 indításán jóval kevesebb, mint 20 millió dollár. Mindezt pedig a rakéta első fokozatának és hasznos teherhordó burkolatának újrafelhasználása teszi lehetővé, amelyek mindegyike mára bizonyította, hogy 20 vagy annál is több alkalommal képes repülni. Azt gondolhatnánk, hogy az azóta eltelt évtizedben az európai kilövésért felelős tisztviselők megtanulták a leckét. Végül is, tavaly a kontinensnek arra kellett fanyalodnia, hogy egy kiemelt projektjét, az Euclid űrteleszkópot egy Falcon 9 rakétával indítsa. Idén, mivel az új európai Ariane 6 rakéta számtalan késedelem után még nem készült el, több Galileo műholdat indítottak és indítanak majd Falcon 9 rakétával.

Néhány tisztviselő tudomásul vette a dolgot. Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség vezetője tavaly egy őszinte kommentárban elismerte, hogy a kontinens "akut" hordozórakéta-válsággal néz szembe az Ariane 6 késedelmei és a SpaceX, mint indítóversenyző felemelkedése közepette. "A SpaceX tagadhatatlanul megváltoztatta az általunk ismert hordozórakéta-piaci paradigmát" - írta Aschbacher. "A Falcon 9 megbízhatóságával és a Starship magával ragadó kilátásaival a SpaceX teljesen újradefiniálja a világ űrhöz való hozzáférését és a lehetőségek határait feszegeti." De úgy tűnik, nem mindenki értette meg az üzenetet.


A jövő hónapban végre debütálhat az Ariane 6 rakéta. Valószínűleg sikeres lesz. Európa kiváló műszaki képességekkel rendelkezik a hordozórakéták indítását illetően. De az Ariane 6 hordozórakéta az első naptól kezdve lényegesen többe fog kerülni, mint a hasonló képességekkel rendelkező Falcon 9 rakéta, és nem újrafelhasználható. Az biztos, hogy Európa intézményi igényeinek megfelel majd, de valószínűleg nem fogja felrázni a piacot, és reálisan nem fog versenyezni a teljesen újrafelhasználható Falcon 9-cel.

És mi a helyzet a Starshippel? Ha és amennyiben a SpaceX képes lesz piacra dobni, a következő generációs rakéta egy teljesen újrafelhasználható hordozórakétát kínál majd, amely az Ariane 6 rakétához képest ötször nagyobb emelőkapacitással rendelkezik majd, annak árának feléért vagy annál kevesebbért. Hogyan remélheti Európa, hogy ezzel versenyezhet? Az Európai Űrügynökség űrszállításért felelős igazgatója, Toni Tolker-Nielsen - aki megjegyzendő, hogy Aschbachernek dolgozik - azt mondta, hogy nem aggódik. "Őszintén szólva nem hiszem, hogy a Starship megváltoztatná a játékot vagy valódi versenytárs lenne" - mondta a Space Newsnak adott interjújában. "Ezt a hatalmas hordozórakétát arra tervezték, hogy embereket repítsen a Holdra és a Marsra. Az Ariane 6 tökéletes erre a feladatra, ha egy négy- vagy öttonnás műholdat kell fellőni. A Starship egyáltalán nem fogja kiirtani az Ariane 6-ot".

Tolker-Nielsennek bizonyos értelemben igaza van. A Starship nem fogja megváltoztatni, hogy Európa hogyan juttatja fel a kis és közepes méretű műholdjait az űrbe. Az Európában gyártott és indított Ariane 6 rakéta a kontinens munkagépe lesz. Sőt, egyes európai tisztviselők odáig mennek, hogy olyan jogszabályokat szorgalmaznak, amelyek előírják, hogy az európai műholdakat európai rakétákkal kell indítani. De azt állítani, hogy a Starship nem fog változtatni a játékon ugyanazt a homokba dugott fejű hozzáállást képviseli, mint amit Bowles mutatott egy évtizeddel ezelőtt azzal a viccelődésével, hogy ne ébresszük fel a megtévesztett álmodozókat. Utólag már világos, hogy az álmodozók nem a SpaceX vagy annak ügyfelei voltak. Sokkal inkább az európai tisztviselők, akik elhitették magukkal, hogy a kereskedelmi célú kilövések terén fennálló dominanciájuk innováció nélkül is fennmarad.

Amíg ők szunnyadtak, ezek a tisztviselők figyelmen kívül hagyták az újrafelhasználhatóság térnyerését. Úgy döntöttek, hogy az Ariane 6 rakétának úgy kell kinéznie, mint az elődjeinek, szilárd rakétahajtóművekkel. Eközben a Falcon 9 sikerét követően szinte minden új rakétaprojekt jelentős újrafelhasználhatósági elemet tartalmazott. Már nem csak a SpaceX alapítója, Elon Musk mondja, hogy a vállalatoknak újrafelhasználásra kell törekedniük, vagy elpusztulnak. Majdnem mindenki ezt mondja. Talán valakinek fel kellene ébresztenie Tolker-Nielsent.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #18
    A mágnes ágyúval az a gond, hogy viszonylag kis távolságon kell nagy sebességre gyorsitani a kilött rakományt. Pár száz méteren belül kéne keringési sebesség főlé gyorsitani a rakományt. Például 200 méteren kéne úgy 9 km/secre gyorsitani. Ami hatalmas gyorsitást jelent. A rakományok nagy része nem birna ki pár ezer G Gyorsulást. Már a gyorsitás közben tönkre menne a legtöbb szállítmány. Pont ez volt a gond Verne elképzelésével az utazás a holdba, ahol ágyúból lötték volna ki a holfra tartó eszközt. Most tekintsünk el attól, kémiai robannásal nem igen lehet elérni a 11,2 km/sec körüli szökési sebességet. de minden palacsintává lapult volna egy pár tucat méter hosszú ágyúcsöben felgyorsulva 11,2 km/secre. Persze ha egy 100 km hosszú uton gyorsulna a mágnese eszközben a szállítmány akkor talán müködne.
  • t_robert #17
    Azért lehet, hogy gey nukleáris energiával üzemelő hajtómű energetikai szempontból jobb, mint a sima kémiai rakéta, viszont nem annyira szerencsés a fejünk felett nukleáris meghajtású eszközök röpködése. Elég egy balaeset vagy egy felrobbanó eszköz és máris komoly környezetvédelmi gondokkal nézünk szembe. Azért volt egy nagyobb baleset. alig 2-3 éve az oroszoknál. Mint kiderült lényegében pont egy nukleáris meghajtást teszteltek, amikor felrobban a hajtómű a tesztpadon. Ha minden igaz a hiperszonikus rakétákhoz teszteltek nukleáris hajtóművet. Többen meghaltak a robbanásban és a kisérleti telep környéke rádióaktívá vált. Az amerikaiak is kisérleteztek nukleáris rakéta hajtóművel a 60-as években, de pont környezeti okból eltekintettek a gyakorlati alkalmazástól. Messze nem volt biztonságos. Szóval lehet, hogy az ürben megfelelő egy nagy távolságú rapüléshez egy nukleáris hajtómű, de a földi légkörben túl rizikos.
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2024.07.10. 12:00:59
  • kvp #16
    "Ha pótalkatrészt kell vinni, vagy személyzetcsere kell egy űrállomáson, akkor nem egy hatalmas rakéta a jó megoldás."

    A spacex a dragon, dargon xl, falcon, falcon heavy, starship sorozattal lefedte a teljes piacot, belertve a kis meretu muholdak feljuttatasat is, mivel gazdasagos csomagban viszik fel oket, lasd starlink. Egyszeruen a raketa ujrafelhasznalas miatt mas technologiaval nem lehet alajuk igerni.

    "Biztos vannak műszaki problémák, de miért nem ilyen ilyenben kutatunk?"

    Egyetlen nem hasznalt es hatekony technologia lenne meg, az ssto urrepulogepeke, amibol viszont csak az also legkorben levegot szivo, nuklearis meghajtas lenne gazdasagos, mivel fosszilis uzemanyagokkal es a jelenlegi technologiakkal a falcon fele fuggoleges fel es leszallas a leg gazdasagosabb, leginakbb a 2 (falcon 9) vagy 3 stage-es (falcon heavy) uzem miatt. A legkori nuklearis hajtashoz szuseges technologia az USA kezeben van (a General Electric-nel, mellekesen a legnagyobb hagyomanyos repugephajtomu gyarto), de egyezmenyek tiltjak a legkori hasznalatat. Az EU-nak nagyjabol semmije sincs alapkutatas szintjen sem. A brit vegyes legkori es folyekony oxigenes ram/scram jet fejlesztes meg mar az EU-n kivul van a britekkel egyutt. Meg ugyebar 30 eve nem sikerult osszerakniuk.

    "Lehetne-e az ürrepülőgépet ballonokkal (szép lassan, de biztosan) felemelni amíg lehet és akkor válik le és indítja a rakétáit, amikor már jó magasan van?"

    Nem, mivel nem tudunk ballonnal annyira felmenni, hogy szamitson. Ugyanezert nem er sokat a hegytetorol inditas sem. Tul alacsonyan van az elerheto magassag.

    "Vagy a mágneságyúval feljuttatandó kis csomagok? Különösen ha nagyon magas hegybe fúrt alagútba épül a mágneságyú?"

    Tul suru a legkor. Ha tudunk olyan lovedeket epiteni ami kibirja azt a hot ami az elso par percben erne a jarmuvet, akkor tudunk sramjet-et is es az egy lovedekkel ellentetben folyamatosan tolja elore magat, tehat nem lassul az inditas utan, hanem tovabb gyorsul. Jelenleg az USA es Japan, meg talan Kina tud ilyen jarmuveket epiteni, kiserleti szinten. Az EU sehol nincs a temaban. Jelenleg az egyetlen ezzel kiserletezo ceg is amerikai (kaliforniai egesz pontosan).

    "Találj ki olyan pályát, ahol kevesen futnak, de reményteljes."

    Lassan elfogy ehhez a szaktudas es mar biztosan elfogyott a nyesanyag es a fejleszteshez szukseges toke. Ezert nincs az Ariane-nak sajat leszallni kepes, tobbszor felhasznalo raketarendszere. Meg a fejleszteshez szukseges elmeleti tudas is az EU-n kivul van. (itt ott a vilagban, de mashol)

    Az alapkutatast kellene fejleszteni, melle az alap ipart (nehez es konnyuipar), hogy legyen toke is az alkalmazott kutatasokhoz. Mellette az oktatast sem lehetne hanyagolni, hogy versenykepes legyen az EU kutatasi tevekenysege a vilag tobbi reszevel szemben. Ehhez kepest az EU-ban leepitik az ipart es beszantjak az oktatast. Penzugyi "termekekbol" nem lehet megelni, mert ipar nelkul nincs az EU-s penz mogott tenyleges ertek.
  • NEXUS6 #15
    Általánosan Európának, de általában a nyugatnak az jelenti az alapvető problémát, hogy egyszerre jelentkezik egy stratégiai biztonsági és egy versenyképességi kihívás.
    Az elsőre egy protekcionista a másodikra egy liberális gazdaságpolitika jelenthet megoldást. Egyszerre a kettőt azonban nyilvánvalóan nem lehet alkalmazni.

    Régebben lehetett és ez volt a vasfüggöny. Csak ugye akkoriban a világgazdaság 70%-a nyugaton volt az elszigetelt államok meg 30%-ot képviseltek. Most meg kb. fordított a helyzet ugye.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.07.05. 15:12:45
  • felemelő #14
    "Az a baj, hogy már késő. "

    Ezért kell olyan pályát választani, amin nincs akkora túlkínálat.
    Pl. a legnagyobb terhek rakéta formában feljuttatásának technologiája jelenleg az amcsiknál van.
    Talán nem ezen a pályán kellene kezdeni versenyezni.

    Kisebb, de hatékonyabb, más célú űreszközökre lehetne mondjuk fókuszálni.

    Volt kísérlet pl. a repülőkkel magasba emelt, onnan rakéta hajtásó űrrepülőgépekre.
    Nagyon logikusnak hat.
    Ha pótalkatrészt kell vinni, vagy személyzetcsere kell egy űrállomáson, akkor nem egy hatalmas rakéta a jó megoldás.

    De van biztos ezer más ilyen ötlet.

    Akár, hogy miért vegye a hátára egy nagy gép az űrrepülőgépet, miért nem lehetséges egy olyan gép, ami repülőként emelkedik, majd rakétaként megy tovább, amikor ritka lesz a levegő? Vissza meg nem zuhan, hanem leszáll?
    Biztos vannak műszaki problémák, de miért nem ilyen ilyenben kutatunk?

    Lehetne-e az ürrepülőgépet ballonokkal (szép lassan, de biztosan) felemelni amíg lehet és akkor válik le és indítja a rakétáit, amikor már jó magasan van?

    Vagy a mágneságyúval feljuttatandó kis csomagok? Különösen ha nagyon magas hegybe fúrt alagútba épül a mágneságyú?
    Ha komolyan akarnak űrállomásokat, holdbázist építeni, akkor sok-sok anyagot kellene odajuttani.... amit először fel kell juttatni.

    Nem értek hozzám, csak azt tudom versenypiacon ne a többiek levedlett technologiájának továbbfejlesztésével próbálkozz, ha sikeres akarsz lennei. Találj ki olyan pályát, ahol kevesen futnak, de reményteljes.
  • felemelő #13
    "Ennyit az általános választójogról és a demokráciáról."

    Vagyis az eredendő hiba annak megengedése, hogy a média érdekcsoportok célpontja legyen.

    Pl. miért nincs olyan jogszabály, hogy egy-egy média szeletben 10%-nál többet nem birtokolhat valamely érdekcsoport?

  • Sequoyah #12
    Nem arrol van szo, hogy kukazni kene az Europai megoldast, es SpaceX-et venni. Hanem arro hogy az elavult megoldas penzelese helyett az uj generacio kifejlesztesebe kene invesztalni.
    Ezzel a megoldassal csak elodazzak, es egyben garantaljak az Europai hordozo-ipar bukasat.

    Kina is erosen protekcionista, nyilvan nem vesznek SpaceX-et csak mert olcsobb es jobb. Ok mar fejlesztik a sajat ujrafelhasznalhato raketajukat. Egyelore meg tragikusan mukodik, de a raketa-biznisz mar csak ilyen:)

    Amugy nem lenne baj egy szabad piaccal ahol mindenki abbahagyja a protekcionizmust, es a jobb/olcsobb termeket valasztja, de az uripar egyelore nem igazan ilyen a nagy tokeigeny miatt.
  • NEXUS6 #11
    Az a gond, hogy ez a terület is mélységesen átpolitizált. Nyilván az. Az űrhajózás, mindíg is egyfajta faxméregetés volt.

    Azonban a SpaceX-szel, és a többi "magán" úrvállalkozással a játék alapjaiban megváltozott, ez már nem csak nagyhatalmak, vagy nagyhatalmi ambícióval bíró államok játéktere, hanem üzlet, ipar, profit.

    A nyugati államok vezetése a jelenlegi krízist, amit az új kihívók jelentenek a régi bevált módszerekkel próbálják kiegyenesíteni. A feltörekvők üzletből való kizárásával, elszigetelésével, szankcionálásával, protekcionizmussal. Csakhogy egy globális piac esetében ez kontraproduktív, lásd kínai autógyárak szankcionálása.
    Miért? Mert már nincs meg az az ipari, tőke, és technológiai előny, amivel pl a II VH kirobbantásával a feltörekvőket le lehetett alázni.
    Lásd még, a kínaiak most ott tartanak, mint a SpaceX 10 évvel ezelőtt. 5-10 év múlva a SpaceX előnye is valszeg semmibe foszlik.
    Akkor mit is akar Európa elérni?
  • Kotomicuki #10
    Az is csak újabb kérdéseket vetne fel, ami uú a jelenlegi irányításra vetne rossz fényt.
    Tehát: a gyökeres szemléletváltás és személycserék a vezetésben uú elkerülhetetlenek, bármelyik oldalról is nézed a dolgot.

    #9:
    Egyáltalán, meg kéne már nézni, hogy vagyunk-e akkorák, hogy egy ilyen nagyságú projektbe egyáltalán bele kéne-e vágnunk - gondolom, hogy jelenleg még az orosz is olcsóbb lenne a zeu-nál - , vagy csak azokra a területekre koncentrálni, amikben reális esély van a kézzel fogható eredmény felmutatására.

    ---

    Önmagában, csak az űrkutatási szektorban nem lehet megoldani ezt a helyzetet, ahhoz a zegész ügynöki tagozatot meneszteni kell, minden szinten, hogy egyáltalán mérlegelni a helyzetet is rentábilis lehessen...
  • NEXUS6 #9
    Ez az egész szitu gyak a Concorde szituhoz hasonlít. Mire kijött nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz gazdaságos az üzememeltetése az elképzelt formában/darabszámban, mert úgy a fejlesztési költségeket, sőt még a gyártási költégeket sem nagyon hozza be.
    Amit a brit és a francia nemzeti légitársaságok csináltak az az volt, hogy az állami finanszírozásban legyártott ajándék gépek üzemeltetésére, mint luxus járatra találtak egy gazdaságos üzleti modelt, úgy hogy az előző költségek nem terhelték őket. Da javítsatok ki, ha tévednék.

    Itt detto ez lesz a helyzet. Az EU piaci viszonyokat fogják gyak a termékhez igazítani.

    Másrészt gondolkodjunk el, hogy nem lenne-e eleve gazdaságosabb, hagyni az egészet lecsúszni a lefolyón, az olcsóbb versenytárs szolgáltatását megvenni, és az így keletkezett megtakarítást is az új rakéta fejlesztésének felgyorsítására fordítani?
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.07.01. 14:13:24