SG.hu

A GPS használhatat­lan­sá­gára készül Anglia és Franciaország

A Csatorna-közi paktum célja a navigációs és időzítési technológia megerősítése, mivel a műholdas jeleket egyre nagyobb zavarási veszély fenyegeti.

Nagy-Britannia és Franciaország szorosabb együttműködést tervez a jól ismert Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) tartalékaként szolgáló technológia terén, mert az a világ számos régiójában egyre inkább interferenciának van kitéve. A brit Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztérium (Department for Science, Innovation and Technology, DSIT) a lépést számos más közös brit-francia tudományos és technológiai erőfeszítéssel együtt jelentette be Macron francia elnök londoni látogatásával egy időben. A közlemény szerint a két ország szakértői azon fognak dolgozni, hogy növeljék a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét az ukrajnai háborúban tapasztalt jelzavarással szemben, amely a GPS-t nagyrészt használhatatlanná tette a frontvonal közelében.

A GPS-t az amerikai hadsereg számára hozták létre, hogy a Föld bármely pontján néhány méteres pontossággal meghatározzák egy vevőberendezés helyzetét, de mára már széles körben alkalmazzák különböző polgári célokra is. Ezek közé tartozik a jól ismert autós navigáció, de a GPS műholdak által szolgáltatott rendkívül pontos időzítési információ olyan alkalmazásokban is hasznos, mint például az üzleti tranzakciók időbélyegzése. A brit és a francia erőfeszítések elsősorban az ilyen típusú hazai infrastrukturális alkalmazásokat igyekeznek védeni, készenlétet biztosítva arra az esetre, ha a műholdas szolgáltatás valamilyen okból nem állna rendelkezésre vagy romlana az elérhetősége.

A kutatók az úgynevezett helymeghatározási, navigációs és időzítési (PNT) technológiákra összpontosítanak, amelyek kiegészítik a GPS-t, de ellenállóbbak a zavarással szemben. Az egyik ilyen rendszer az eLoran (enhanced long-range navigation), egy földi alapú rendszer, amely a 90-110 kHz-es alacsony frekvenciasávban működő földi rádiótornyokat használ, és amelyet állítólag sokkal nehezebb blokkolni. Az alacsony frekvenciasávok használata lehetővé teszi, hogy a jelek nagy távolságokra jussanak el olyan területekre, amelyeket a műholdas PNT-rendszerek nem érnek el, például az épületek belsejébe.


Az eLoran azért az elsődleges jelölt, mivel az a brit hadsereg által korábban használt technológia továbbfejlesztése. Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (MoD) tavaly egy olyan hordozható eLoran-hálózatra vonatkozó tendert (RFI) is kiírt, amely legalább három adót tartalmaz, és amely egy hajózási konténerben szállítható a terepen történő telepítéshez. A brit kormány májusban pályázatot írt ki egy vállalkozó számára egy nemzeti tulajdonú eLoran PNT-rendszer kiépítésére és üzemeltetésére az Egyesült Királyságban, ami arra utal, hogy a technológiával kapcsolatos döntés már megszülethetett.

A kérdésre az Egyesült Királyságban és Franciaországban tapasztalható növekvő interferencia irányította a figyelmet. Legutóbb a Svéd Tengerészeti Hivatal figyelmeztetett a Balti-tengeren tapasztalható GPS-zavarásra, és kijelentette: „A jeleket már egy ideje zavarok befolyásolják, ami azt jelenti, hogy a rendszer adataiban nem lehet megbízni”. Néhány ilyen incidensben Oroszország is érintett, mint például a bolgár pilóták által a Fekete-tengeren jelentett GPS-jelek zavarása és a Románia által jelentett hasonló események. Tavaly az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) azt közöte, hogy a GPS-zavarás ma már komoly repülésbiztonsági problémát jelent, és kijelentette, hogy az elmúlt években Kelet-Európában és a Közel-Keleten több helyen is történtek zavarási és spoofing (a hamis jelek megtévesztő helymeghatározást eredményeznek) incidensek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • _svd_ #2
    A Galileo jelenleg a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszere, több mint 4 milliárd kompatibilis eszközzel világszerte.
    A Galileo rendszer 30 műholdból áll (24 aktív + 6 tartalék), amelyek közepes föld körüli pályán (kb. 23 222 km magasságban) keringenek. A műholdak három különböző pályasíkban helyezkednek el, így folyamatos lefedettséget biztosítanak a bolygó minden részén. A rendszer egy méteres pontosságot kínál, és a High Accuracy Service (HAS) révén akár 20 cm-es pontosságot is elérhetünk.

    A rendszert képesek használni a legújabb okostelefonok. Használati problémák csak a magas házak között lehetségesek. Az első generációs holdak közül egyet az idén le kellett cserélni a tartalékból. Az új fejlesztés már teljesen digitális alapú. A Pixel 9-es telefonommal 1 méteren belüli pontosságot lehet elérni az egy - két szintes házak között.

    De ettől függetlenül a vétel zavarható. A vevőegység nem rendelkezik irányított antennával. (Nem is lehet irányított.) Nagy teljesítményű zavarjellel megültethető a vevőegység. Nem képes feldolgozni a kapott jeleket.
    A légi egységek esetében nem sokat ér a földi zavarjel. Az eszköz testével szűrhető a zavarjel. Még a földi egységeket is lehet némileg védeni a zavarástól. Sőt maga a Föld görbülete is véd. A levegőből érkező zavarjel a komolyabb probléma.
  • kvp #1
    Mindez csak azert szukseges, mert a biztonsagos EU-s Gallileo rendszer csak nem akar elkeszulni. Egyebkent az ujabb GPS muholdak mar alairjak a csomagjaikat, tehat lehetoseg van kriptografiailag ellenorizni, hogy a fogadott jel helyes-e. Ezzel szemben a loran viszont ugyanugy zavarhato mint a hagyomanyos GPS, bar legalabb tisztan latszik honnan jon a zavarojel. (tehat konnyebben tamadhato a zavaroallomas hagyomanyos levego-fold fegyverekkel)

    Szoval ha a navigacio bizonsaga a cel, akkor az uj loran halozat nem lesz jo megoldas, de ha okot keresnek arra, hogy NATO-s vagy EU-s szinten bombazzak az orosz teruleteken levo zavaroallomasokat akkor viszont tokeletes.