MTI
Holnap elég a Föld légkörében a Peregrine holdszonda
Az új tervek szerint a meghibásodott amerikai Peregrine holdszondát a Föld légkörébe irányítják, ahol csütörtökön el fog égni, mint egy meteoroid, továbbá hordozórakétájának utolsó gyorsító fokozata is hasonlóan fejezi be világűrbeli útját.
A Peregrine űrszonda a tervek szerint 2024. január 18-án csütörtökön, magyar idő szerint a késő esti órákban fog belépni a Föld légkörébe. Az elméletileg meghatározott becsapódási hely Ausztrália északi partvidéke közelében lesz a Csendes-óceán Korall-tenger peremtengerében, de oda csak a szonda nagyobb darabjai hullhatnak le, mert jórészt el fog égni a légkörben. A Peregrine (Vadászsólyom) holdszondát még január 8-án indították útnak a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az űrszondát a Boeing és a Lockheed Martin közös vállalkozása, a United Launch Alliance (ULA) új Vulcan Centaur hordozórakétája juttatta el a világűrbe.
A hordozórakéta gyorsítófokozatáról a Peregrine sikeresen levált. Órákkal az indulást követően azonban súlyos technikai hibák sorozata következett be, amelyek miatt a holdszonda nem tudta teljesíteni küldetését. A napelemek nem fordultak a Nap felé, ezért lemerültek a szonda akkumulátorai, emellett a szonda hajtóművének bekapcsolásakor nagy mennyiségű hajtóanyag veszett el, illetve a későbbiek során is folyamatos és megállíthatatlan volt a hajtóanyag szivárgása.
A hajtóműhiba első óráiban a NASA és az Astrobotic szakemberei még reménykedtek abban, hogy ha a szonda leszállása nem is lehetséges, de legalább a Hold közelébe juttathatják. Azonban az üzemanyag elszivárgása olyan mértékűvé vált, hogy esély sem volt erre. Végül az a döntés született, hogy a meghibásodott űreszközt a Föld légkörébe vezérlik az üzemanyag maradékával. A Vulcan Centaur utolsó gyorsító fokozata, amelyről a szonda levált, eleve olyan pályán van, amely a Földbe vezeti a rakétafokozatot, amely szintén el fog égni a légkörben.
Az eredeti elképzelések szerint a Peregrine lett volna az első amerikai holdraszálló egység az utolsó Apollo-küldetés 1972-es landolása óta. Az Astrobotic Technology magánvállalat űrszondájának leszállóhelye a Gruithuisen-dómok vidékén lett volna a Hold felszínén. Az amerikai űrhivatal (NASA) az űrmisszió kudarcát követően bejelentette, hogy 2026-ra halasztotta asztronautái holdraszállását.
A Peregrine űrszonda a tervek szerint 2024. január 18-án csütörtökön, magyar idő szerint a késő esti órákban fog belépni a Föld légkörébe. Az elméletileg meghatározott becsapódási hely Ausztrália északi partvidéke közelében lesz a Csendes-óceán Korall-tenger peremtengerében, de oda csak a szonda nagyobb darabjai hullhatnak le, mert jórészt el fog égni a légkörben. A Peregrine (Vadászsólyom) holdszondát még január 8-án indították útnak a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az űrszondát a Boeing és a Lockheed Martin közös vállalkozása, a United Launch Alliance (ULA) új Vulcan Centaur hordozórakétája juttatta el a világűrbe.
A hordozórakéta gyorsítófokozatáról a Peregrine sikeresen levált. Órákkal az indulást követően azonban súlyos technikai hibák sorozata következett be, amelyek miatt a holdszonda nem tudta teljesíteni küldetését. A napelemek nem fordultak a Nap felé, ezért lemerültek a szonda akkumulátorai, emellett a szonda hajtóművének bekapcsolásakor nagy mennyiségű hajtóanyag veszett el, illetve a későbbiek során is folyamatos és megállíthatatlan volt a hajtóanyag szivárgása.
A hajtóműhiba első óráiban a NASA és az Astrobotic szakemberei még reménykedtek abban, hogy ha a szonda leszállása nem is lehetséges, de legalább a Hold közelébe juttathatják. Azonban az üzemanyag elszivárgása olyan mértékűvé vált, hogy esély sem volt erre. Végül az a döntés született, hogy a meghibásodott űreszközt a Föld légkörébe vezérlik az üzemanyag maradékával. A Vulcan Centaur utolsó gyorsító fokozata, amelyről a szonda levált, eleve olyan pályán van, amely a Földbe vezeti a rakétafokozatot, amely szintén el fog égni a légkörben.
Az eredeti elképzelések szerint a Peregrine lett volna az első amerikai holdraszálló egység az utolsó Apollo-küldetés 1972-es landolása óta. Az Astrobotic Technology magánvállalat űrszondájának leszállóhelye a Gruithuisen-dómok vidékén lett volna a Hold felszínén. Az amerikai űrhivatal (NASA) az űrmisszió kudarcát követően bejelentette, hogy 2026-ra halasztotta asztronautái holdraszállását.