Knee
2005-ben csődöt mond a Moore törvény?
Az Intelhez és az AMD-hez hasonló gyártók eddig jól boldogultak a Moore törvény alapján, azaz a chipekben elhelyezett tranzisztorok száma durván 18 hónap alatt mindig megkétszereződött. Ma már egyes kutatók azt prognosztizálják, hogy ez a folyamat 2005 környékén le fog lassulni, és ha a gyártók nem találnak más módot, hogy hogyan kicsinyítsék tovább az áramköröket, akkor azok teljesítményét már nem tudják tovább növelni. Ez azt is jelentené, hogy búcsút mondhatnának a folyamatos fejlődésnek, és annak a profitnak, ami az üzletágat a világgazdaság egyik motorjává teszi.
Az Intelből, az IBM-ből, a Motorolából és három laboratóriumból álló konzorcium szerdán szándékozik bemutatni azt a mérföldkövet, amelynek segítségével a Moore-törvényben megfogalmazott fejlődési ütem még legalább egy évtizedig fenntartható, nevezetesen egy új gyártógép prototípusát. Ez az eszköz, melynek fejlesztése több mint 250 millió dollárt emésztett fel, az "áramkör ultra-kicsi nyomvonalának különleges ultraibolya sugarakkal történő litográfiája" elnevezésű technológián alapszik. Míg a hagyományos "vésési" módszer különféle lencsék segítségével fókuszálja a fénysugarakat a megfelelő mintára, addig az EUV eredetileg katonai célokra kifejlesztett, nagyteljesítményü lézersugarakat vezet tükrökön keresztül, hogy az új lapkák által megkívánt kicsiny méretre zsugorítsa a képet. A technológia támogatói hisznek abban, hogy a hagyományos eljárással előállítható legkisebb chipek 7-20 százalékára csökkenthetők az így előállítottak méretei. Kevin Krewell, a MicroDesign Resources elemzője eképp vélekedett a dologról: "Ez tünik a helyes eljárásnak. Az összes nagy játékos támogatja, elég stabilnak néz ki".
Természetesen nem mindenki ért egyet a probléma nagyságával, hiszen már az elmúlt években is sokszor fölmerült, de a gyártók mindig megtalálták a módját, hogy hogyan tökéletesítsék a technológiát, így a kérdés mindig megoldódott. Például 1990-ben azt hangoztatták, hogy a mobiltelefonokban használandó lapkákat lehetetlen lesz majd összeszerelni, hiszen azok mérete az emberi hajszálnál 400-szor vékonyabb, azaz 0.25 micron kellene hogy legyen, és mára már az Intel bejelentette, hogy 0.13-as chipeket fog gyártani, ráadásul még az eddigi módszert alkalmazva.
A prototípust a livermorei Sandia National Laboratoriesben tartott rendezvényen mutatják be hivatalosan, de a legalább 0.07 micronos chipeket gyártó berendezésnek a tervek szerint, még legalább 4 évig nem indul meg a sorozatgyártása. Szakértők véleménye szerint, a méretek 0.03 micronra fognak összemenni, de lehetséges hogy eljutnak egészen a 0.007 micronig is.
Az Intelből, az IBM-ből, a Motorolából és három laboratóriumból álló konzorcium szerdán szándékozik bemutatni azt a mérföldkövet, amelynek segítségével a Moore-törvényben megfogalmazott fejlődési ütem még legalább egy évtizedig fenntartható, nevezetesen egy új gyártógép prototípusát. Ez az eszköz, melynek fejlesztése több mint 250 millió dollárt emésztett fel, az "áramkör ultra-kicsi nyomvonalának különleges ultraibolya sugarakkal történő litográfiája" elnevezésű technológián alapszik. Míg a hagyományos "vésési" módszer különféle lencsék segítségével fókuszálja a fénysugarakat a megfelelő mintára, addig az EUV eredetileg katonai célokra kifejlesztett, nagyteljesítményü lézersugarakat vezet tükrökön keresztül, hogy az új lapkák által megkívánt kicsiny méretre zsugorítsa a képet. A technológia támogatói hisznek abban, hogy a hagyományos eljárással előállítható legkisebb chipek 7-20 százalékára csökkenthetők az így előállítottak méretei. Kevin Krewell, a MicroDesign Resources elemzője eképp vélekedett a dologról: "Ez tünik a helyes eljárásnak. Az összes nagy játékos támogatja, elég stabilnak néz ki".
Természetesen nem mindenki ért egyet a probléma nagyságával, hiszen már az elmúlt években is sokszor fölmerült, de a gyártók mindig megtalálták a módját, hogy hogyan tökéletesítsék a technológiát, így a kérdés mindig megoldódott. Például 1990-ben azt hangoztatták, hogy a mobiltelefonokban használandó lapkákat lehetetlen lesz majd összeszerelni, hiszen azok mérete az emberi hajszálnál 400-szor vékonyabb, azaz 0.25 micron kellene hogy legyen, és mára már az Intel bejelentette, hogy 0.13-as chipeket fog gyártani, ráadásul még az eddigi módszert alkalmazva.
A prototípust a livermorei Sandia National Laboratoriesben tartott rendezvényen mutatják be hivatalosan, de a legalább 0.07 micronos chipeket gyártó berendezésnek a tervek szerint, még legalább 4 évig nem indul meg a sorozatgyártása. Szakértők véleménye szerint, a méretek 0.03 micronra fognak összemenni, de lehetséges hogy eljutnak egészen a 0.007 micronig is.