SG.hu·

Madárszerű drónokkal kutatná a Vénuszt a NASA

Madárszerû drónokkal kutatná a Vénuszt a NASA
Az amerikai hivatal különböző technológiákkal akarja kutatni a világűrt.

A NASA elképzelései között szerepel madárszerű robotrepülőgépek alkalmazása a Vénusz esetében. A tervek alapján a pilóta nélküli légi járművek a bolygó légkörét és időjárási mintáit egyaránt felderítenék. Pam Melroy, a hivatal munkatársa kijelentette, hogy miközben még mindig egyre igényesebb célokat fogalmaznak meg az emberekkel és a robotokkal végrehajtott kutatásokkal kapcsolatban, egyre fontosabbá válnak az innovatív ötletek és a jövőorientált gondolkodás, hogy segítsenek az új mérföldkövek elérésében.

A mostani koncepció neve Bio-inspired Ray for Extreme Environments and Zonal Exploration (BREEZE), amely egyike az Innovative Advanced Concepts (NIAC) nevű NASA-program 17 projektjének. A BREEZE a buffalói New York Állami Egyetem programja.


A drónok részben felfújhatók lesznek és eljuthatnak majd a vastag savfelhők alá, amelyek megnehezítik a felszín felderítését. Az eddigi szondák általában csupán néhány percig élték túl a Vénusz légkörében, ezért a robotrepülőgépeket úgy kell megépíteni, hogy azok ellenálljanak a magas nyomásnak és hőmérsékletnek is. A madárszerű forma és a felfújható struktúra lehetővé teheti, hogy a pilóta nélküli légi járművek az erős szélben vitorlázzanak. Az egyes BREEZE drónok így 50 és 60 kilométer közötti magasságban repülhetnek.

A mérések elvégzésére a robotrepülőgépeket felszerelik különböző eszközökkel, például magnetométerrel, tömegspektrométerrel, radarral és kamerával, amelyekkel légköri és földrajzi adatok gyűjthetők. Jim Reuter, a NASA Space Techology Mission Direcotrate (STMD) képviselője hangsúlyozta, hogy a hivatal világűrt felderítő missziója új technológiákat és eljárásokat követel meg. A kreatív ötletek kutatása az első lépés a sci-fi tudományos tényekké való átkonvertálása felé.

A projektekben résztvevő tudósok két éven át fognak dolgozni a koncepción, ehhez 600 000 dollár támogatást kapnak a NASA-tól. Ezután értékelik ki, hogy a programot folytatják-e és a BREEZE-ből tényleg lesz-e NASA-küldetés.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Agyturbinikusz2022. 03. 23.. 03:51||#10
Látod látod, értelmes vagy te, csak nem jóra használod az agyad.
Innen már csak egy lépés, és rájössz, hogy a világ egy bohóc szanatórium amióta létezik. Ezért nem kell vele komolyan foglalkozni.
Ha elengeded a sok marhaságot, akkor máris egy élhetőbb világba kerülsz, nem az agresszió és gyűlölet árnyékában élsz, hanem csodálkozva figyelheted a bohócok elmehibbant világát. Nem kell még ítéletet sem mondani, csak nyitott szemmel járni.
Tanulság nincs, ítélet nincs, max információk amikkel a saját életünket jobbá tehetjük.
© Tetsuo2022. 03. 21.. 12:50||#9
Ezek mind a valóságtól elrugaszkodott képzelgések, mármint a generációkon átívelő, hasznos (önfenntartó vagy közel önfenntartó) kolóniák meg a terraformálás.
Jelenleg ott tartunk, hogy a paradicsomi körülményekkel jellemzhető egyetlen élőhelyünket sem tudjuk megmenteni, magunk tesszük tönkre immár végérvényesen.
Más szavakkal: A Föld megmentése, globális társadalmunk és környezetünk helyreállítása nagyságrenddel könnyebb/kisebb feladat, mint egy idegen bolygó terraformálása, és még arra sem vagyunk képesek.
© quatlander2022. 03. 09.. 11:03||#8
© Agyturbinikusz2022. 03. 08.. 23:27||#7
A Vénuszon én a dombot kutatnám.
© Kryon2022. 03. 06.. 23:25||#6
Mérnökileg a Marson egyszerűbb a leszállás és az építkezés, mint a Vénusz légkörében, de ezzel nagyjából ki is merültek az előnyei.
Ha kolonizációról van szó, akkor az elsődleges szempont, hogy hol lehetne a földihez a lehető leghasonlóbb életkörülményeket megteremteni, mivel az emberi szervezet ezekhez alkalmazkodott. A Marson a gravitáció alig több mint 1/3 része a földinek. A Vénusz esetében csal 10% a különbség. Az alacsony gravitációban az izom és csontszövet leépül és még egy halom egyéb elváltozást is okoz a szervezetben, ami több évnyi kitettség esetén lehet, hogy halálos, vagy legalábbis nagyon lerövidíti a várható élettartamot.

A Marson a telepeseknek a sugárzás miatt (ami amúgy kozmikus részecskesugárzás, főleg protonok, így nem elég ellene némi "sugárzás visszaverő anyag"😉 felszín alatt kellene élniük, mesterséges fénynél, kis helyen összezárva, ami pszichológiailag sem feltétlenül kedvező. Nagyobb eséllyel kattannának be. A Vénuszon egy "felhőváros" lényegében egy nagy ballon, ami tágas belső teret jelent természetes fénnyel, mert a légkör fölötte lévő része elég vastag és sűrű a kozmikus sugárzás kivédéséhez, így ott tényleg elég lenne csupán egy UV szűrő bevonat.
A Mars felszínén a légnyomás kevesebb mint 1%-a földinek. Szóval ott űrruha nélkül nem fogsz sétálgatni. Aztán ez kiegészül azzal, hogy hideg van (-70 és alatta), bónuszként pedig ott a marsi por, ami olyan apró szemű, hogy mindenhova bemegy és még mérgező is mellé. A Vénusz légkörében kb. 50 km magasságban a földfelszínihez hasonló a nyomás és a hőmérséklet. Annyi gond van, hogy savas a légkör, de azért nem tömény savról van szó, egy egyszerű saválló borítással/öltözettel lehet ellene védekezni.
A bányászat megoldható mindkét bolygón (van már olyan technológia, ami a Vénusz felszínén is működőképes), de azt egyik bolygó esetében sem tudjuk, hogy igazából milyen nyersanyagok találhatók a felszínén. Azt tudjuk, hogy víz mindkettőn van, a Marson fagyott formában a Vénuszon a légkörben vízgőzként.

Ami szintén a Vénusz felé billenti a mérleget, az az energia. Egy komoly ipar fenntartása és egy kolónia ellátása rengeteg energiát igényel. A Marsra kevés napfény jut a távolság miatt, amin még a rendszeres porviharok is rontanak. Ott a szükséges energiát atomerőműben lehetne megtermelni, amit a Földön sem egyszerű építeni, nemhogy egy másik bolygón. Komolyabb ipar és nagy kolónia ellátására egy kis mini reaktor nagyon kevés, oda már rendes erőmű kell. A Vénuszon megteszi a napelem, van bőven napenergia.

Nyersanyagokhoz, ha nincs valami a légkörben vagy a felszínen, akkor ott a Merkúr bányászatra (ahol szintén nincs hiány energiából). A Mars esetén pedig az aszteroida öv, ami még a Marshoz viszonyítva is messze van. Annyira, hogy szerintem ha az űrbányászat a fő szempont, akkor érdemesebb lehet egyenesen az aszteroidaövet megcélozni és ott megtelepedni, nem a Marson.

Szóval a Mars nem biztos, hogy annyira jó opció kolonizálásra. Legfeljebb majd akkor, ha az emberek már nagyrészt gépesítették magukat, így a biológiai szükségletek nem számítanak annyira.
Utoljára szerkesztette: Kryon, 2022.03.06. 23:31:24
© felemelõ2022. 03. 06.. 15:25||#5
Másrészt a Mars élhető. Persze erős korlátokkal.
De a felszínen, a Földön is szokott vastag ruházatban, esetleg némi sugárzásvisszaverő anyaggal növelt ruhában és a földihez hasonló légzőkészülékkel lehet mozogni.
Nem kell a holdi esetlen űrruha.
Ezzel szemben stabil a talaj, lehet természetes vagy mesterséges barlangokban gyakorlatilag korlátlan méretű lakó, mezőgazdasági és ipari teret építeni.

Lehet helyi bányászatot és ipart építeni, vagyis kolónia szerűen működhet.

A Vénusz -szerintem- akkor lesz realitás, amikor a kisbolygó övezetből lehet alapanyagokat hozni és az űrben gyártani. Onnan lehetséges hogy "önfenntartó" legyen.
Utoljára szerkesztette: felemelõ, 2022.03.06. 15:27:23
© duke2022. 03. 06.. 11:20||#4
"Madárszerű drónokkal kutatná a Vénuszt a NASA "

Hamar sultcsirke lesz madaraikbol az 500 fokon.<#mf1><#mf1>
Utoljára szerkesztette: duke, 2022.03.06. 11:20:58
© Kryon2022. 03. 05.. 18:53||#3
A Vénusz légköre nagyrészt CO2. A sima földi légkörrel megegyező összetételű gázkeverék elegendő felhajtóerőt biztosíthat a lebegéshez.
© tom_pika2022. 03. 05.. 18:21||#2
És hogy lebegnének a kolóniák a légkörben? Repkedve?
© Kryon2022. 03. 05.. 12:30||#1
Épp ideje már hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a Vénusz kutatására. A felszín ugyan pokol, de kb. 50 km magasságban a földfelszínihez hasonló nyomás és hőmérséklet van, a gravitáció is hasonló a földihez és még bőséges napenergia is van, a légkör pedig véd a kozmikus sugárzástól. Az utazás is feleannyi ideig tartana, mint a Marsra, ezért egyre többen mondják, hogy a Vénusz légköre sokkal jobb célpont lenne a kolonizációra mint a Mars.