St
A Balkán szindróma
A "Balkán szindróma" név alatt az utóbbi napokban sokat foglalkozik a magyar sajtó a Boszniában szolgált SFOR katonák megbetegedéseivel. A nyilatkozatok, cikkek és riportok "csökkentett urántartalmú bombákról", "gyengített urántartalmú lövedékekről", "legyengített uránról" és hasonló, magyarul nehezen értelmezhető dolgokról szólnak.
Rengeteg a rejtett veszély a Balkánon
Jelen levelemmel szeretném a sajtó munkatársainak helyzetét megkönnyíteni: a rossz értelmezés ugyanis abból adódik, hogy az angol "depleted uranium" kifejezést nem a fentiek szerint kell magyarra fordítani. A helyes fordítás: szegényített urán, a lövedékekkel, bombákkal összefüggésben pedig magyarul a szegényített urán tartalmú lövedék kifejezést kell használni. Ahogy a mellékelt cikk is rámutat, a természetes urán ipari felhasználásából - az atomerőművek üzemanyagául szolgáló urán dúsításából - visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású (!) uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak.
Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Habár a NATO vizsgálatának eredményei még nem állnak rendelkezésre, jómagam személy szerint azon a véleményen vagyok, hogy - amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható lesz a szegényített urán tartalmú lövedékek boszniai alkalmazása - nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.
Dr. Aszódi Attila
egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Nukleáris Technikai Intézet
Egy portugál KFOR katona a radioaktivitás szintjét méri a Koszovó nyugati részén fekvő Klinában.
A szegényített urán katonai alkalmazásai
Mint ismert, a természetben található uránium izotóp összetétele olyan, hogy benne mintegy 0,72% az elsődlegesen értékes, energiatermelő reaktorokban felhasználható 235-ös izotóp hányada. A dúsításkor ezt az izotóparányt az atomenergetikában általában szükséges mintegy 2-4%-ra, hadi alkalmazásoknál akár 20-90%-ig is növelik. A folyamat során képződött maradék a zömmel már csak 238-as izotópot tartalmazó, úgynevezett szegényített urán (v.ö. angol - depleted uranium, francia - uranium appauvri, orosz - obednyennüj uran). A magyar sajtó egy része hibásan lebomlott vagy kimerült uránnak nevezi.
Bár a gyorsneutronos szaporító reaktorok tenyészköpenye is szegényített urán, és valamennyi bizonyos bombafajták készítésekor is használatos, mindez nagyon kevés a felhalmozódott mennyiséghez képest. A korábban hulladékba kerülő anyagot mintegy 20 éve fedezte fel a haditechnika elsősorban kedvező mechanikai, hőtechnikai, sugárárnyékoló tulajdonságai és relatív olcsósága miatt.
Miért jobb az uránt magába foglaló páncéltörő lövedék áthatoló képessége? A nagy sűrűség igen fontos. Míg a közismerten "nehéz" ólomé csak 11,3 kg/dm3, az uráné 19,1. Az eltalált páncélt valójában nem igazán a mechanikai ütés töri át. A becsapódás során lefékezett lövedék mozgási energiája pillanatokon belül hővé alakul, amitől a lövedék anyaga folyékonnyá válik, illetve a páncél az adott környezetben átolvad. Annál nagyobb a hőhatás, minél nagyobb a mozgási energia, ez pedig a tömeggel, adott méret esetén a sűrűséggel egyenesen arányos.
120 mm körüli űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket használnak harckocsik lövegei (pl. az Abrams M1 tank), 30 mm-est a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") is. A szegényített urán a tankokon mint homlokpáncélzat egyik alkotója, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
Uránmagos lövedékeket élesben, tömegesen elsőként az Öböl háborúban használtak. Bebizonyosodott, hogy nagyon hatékonyak, sokak szerint nem az intelligens bombák, lopakodó repülők, cirkálórakéták, hanem a szegényített urán alkalmazása hozta a legnagyobb sikert. Átütik a kompozit acél+kevlar páncélt és az urán tartalmú páncélt is, míg a szokványos páncéltörő lövedéknek általában útját állja az urán tartalmú páncél. A találatot kapott páncélos belsejében illetve körülötte a megolvadt urán kisszemcséjű porként szilárdul meg, szóródik szét. Erősen toxikus nehézfém, tartósabb belégzése komoly károsodást okoz. Mivel a kilőtt harckocsi személyzete gyakorlatilag menthetetlen, ez már nem őket érinti, hanem a későbbi kárfelmérőket, karbantartókat.
A dúsítási folyamatból kikerült 238-as urán nem túl nagy mértékben, de maga is radioaktív, elsősorban alfa és nagyon kis részben gamma sugárzó. Az alfa sugárzást igen vékony árnyékoló réteg (a szendvics páncél acélja) felfogja, mégis főként a lövedékekben lévő urán miatt a harckocsiban ülők valamekkora többlet sugárterhelésnek vannak kitéve.
Cserháti András tollából, Magyar Nukleáris Társaság
Rengeteg a rejtett veszély a Balkánon
Jelen levelemmel szeretném a sajtó munkatársainak helyzetét megkönnyíteni: a rossz értelmezés ugyanis abból adódik, hogy az angol "depleted uranium" kifejezést nem a fentiek szerint kell magyarra fordítani. A helyes fordítás: szegényített urán, a lövedékekkel, bombákkal összefüggésben pedig magyarul a szegényített urán tartalmú lövedék kifejezést kell használni. Ahogy a mellékelt cikk is rámutat, a természetes urán ipari felhasználásából - az atomerőművek üzemanyagául szolgáló urán dúsításából - visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású (!) uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak.
Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Habár a NATO vizsgálatának eredményei még nem állnak rendelkezésre, jómagam személy szerint azon a véleményen vagyok, hogy - amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható lesz a szegényített urán tartalmú lövedékek boszniai alkalmazása - nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.
Dr. Aszódi Attila
egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Nukleáris Technikai Intézet
Egy portugál KFOR katona a radioaktivitás szintjét méri a Koszovó nyugati részén fekvő Klinában.
A szegényített urán katonai alkalmazásai
Mint ismert, a természetben található uránium izotóp összetétele olyan, hogy benne mintegy 0,72% az elsődlegesen értékes, energiatermelő reaktorokban felhasználható 235-ös izotóp hányada. A dúsításkor ezt az izotóparányt az atomenergetikában általában szükséges mintegy 2-4%-ra, hadi alkalmazásoknál akár 20-90%-ig is növelik. A folyamat során képződött maradék a zömmel már csak 238-as izotópot tartalmazó, úgynevezett szegényített urán (v.ö. angol - depleted uranium, francia - uranium appauvri, orosz - obednyennüj uran). A magyar sajtó egy része hibásan lebomlott vagy kimerült uránnak nevezi.
Bár a gyorsneutronos szaporító reaktorok tenyészköpenye is szegényített urán, és valamennyi bizonyos bombafajták készítésekor is használatos, mindez nagyon kevés a felhalmozódott mennyiséghez képest. A korábban hulladékba kerülő anyagot mintegy 20 éve fedezte fel a haditechnika elsősorban kedvező mechanikai, hőtechnikai, sugárárnyékoló tulajdonságai és relatív olcsósága miatt.
 Kevin Rudland is az áldozatok között van |
120 mm körüli űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket használnak harckocsik lövegei (pl. az Abrams M1 tank), 30 mm-est a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") is. A szegényített urán a tankokon mint homlokpáncélzat egyik alkotója, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
 A lövedékek jórésze A-10-esekről származik |
A dúsítási folyamatból kikerült 238-as urán nem túl nagy mértékben, de maga is radioaktív, elsősorban alfa és nagyon kis részben gamma sugárzó. Az alfa sugárzást igen vékony árnyékoló réteg (a szendvics páncél acélja) felfogja, mégis főként a lövedékekben lévő urán miatt a harckocsiban ülők valamekkora többlet sugárterhelésnek vannak kitéve.
Cserháti András tollából, Magyar Nukleáris Társaság