20
-
VolJin #20 Mert miközben kering, azt a látszatot kelti a saját egén, hogy a Nap elmozdult.
Nálunk az a 4 perc úgy aránylik az egy naphoz, mint egy nap az évhez.
De nekem gyanús, hogy a saját tengelye körüli forgás nem lehet hosszabb egy keringési ciklusnál. eredetileg egy gyorsabb tengelyforgást lassít az ár-apály, de a lassítás leáll, amikor a forgás ciklusa eléri a keringési ciklust. Utána az ár-apály már a keringési pályát növeli...
Meg ugye az is bezavar a képbe, ha a forgástengely a keringési síkkal nagy szöget zár be. Szélsőséges esetben, egy 180 fokos szög esetén, egy teljes féltekére idézne elő olyan helyzetet, mint nálunk a sarkkörön, hogy fél évig nem jön fel a Nap, csak ott hónapokig tartana ez, nem fél évet. -
Macropus Rufus #19 jogos. Tévedtem. Az az idő, amely alatt a Nap felkel és visszatér ugyanazon a helyre az égen, ez 116 földi napnak felel meg.
A tengely körüli forgása viszont 243 földi napnak felel meg. Igazából nem értem ezt a nagy eltérést ui. nálunk az egyik ~23 óra 56 perc addíg a másik majdnem pont 24 óra, a Vénusz esetében az egyik 116 nap a másik meg több mint duplája.
bővebben: https://www.universetoday.com/14282/how-long-is-a-day-on-venus/ -
#18
Egy Vénusz év = 225 földi nap
Egy Vénusz nap = 243 földi nap
Akkor hogyan jött ki neked a 116 nap? Bár nem mintha sokat számítana, hogy egyet vagy kettőt fordul, mert nagyon lassan forog, az összes (Naprendszer)bolygó közül a leglassabban. Jó úton halad a kötött keringés felé, amikor már állandóan csak az egyik (mindig ugyanazt) felét fordítja a Nap felé.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.20. 11:57:13 -
Macropus Rufus #17 "Ráadásul a Vénusz nagyon lassan forog, (Vénusz)évente kb egyet."
javít: 116 nap a forgási ideje. Évente több mint 2 fordul.
-
ostoros #16 A Vénuszon pár száz millió évenként az egész kéreg megolvad, majd a kiáradt láva lehűl és új kérget alkot, amíg újra el nem kezd felhalmozódni a belső hő. -
#15
Azt elfelejted, hogy a Vénuszon nem találják lemeztektonika nyomait. Ráadásul a Vénusz nagyon lassan forog, (Vénusz)évente kb egyet. Tehát éppen azt nem lehet mondani róla, hogy rohadtul cincálja.
Amit lehet róla mondani az annyi, hogy a forró, üvegház hatású CO2 légkör valószínűleg fékezi a Vénusz magjában (belsejében) keletkező hőmennyiség eltávozását az űrbe. -
ugh #14 Azt elfelejted, hogy a naphoz kozelebb van ezert valoszinuleg rohadtul cincalja annak gravitacioja, jo kis keregmozgast es surlodast indukalva. -
ugh #13 Vajon mire gondolhattak, hogy mifaszert van ugy tele a legkor kennel ha nem a vulkanok miatt. -
#12
És miért gondolod, hogy pont ezek annyira kilógnának a sorból? Ez a két példa a kicsi barna törpékhez tartozik, a Jupiternél melegebb felszíni hőmérséklettel, ami egyébként is inkább becslés.
De az objektumok hőmérséklete nem (csak) a felszíni hőmérsékletet jelenti hanem a mag hőmérsékletét is, ahol a hőmennyiség zöme keletkezik. A gravitációs sugárzás elnyelésével keletkező hő ami a tömegtől függ. A felszíni hőmérséklet persze attól is függ milyen sűrű az objektum, milyen elemek építik fel és van e vagy mekkora az egyéb hőtermelő képessége pl forgási vagy árapály súrlódás, fúzió, esetleg radioaktív bomlás bár ez utóbbi kisebb jelentőségű lehet, mert nyilván nem plutóniumból vannak az égitestek viszont hidrogén vagy lítium bőven rendelkezésre állhat, most elsősorban a barna törpékre gondolok.
Egy csapágygolyó maghőmérséklete nem tér el a környezetétől, egy aszteroida maghőmérséklete sem lehet lényegesen magasabb mint a felszíne. De a Hold (felszíne = 40 K) magja már bizonyára melegebb (olvadt) és a határ a csillagos ég. -
amaylight #11 "a csillagászati objektumok hőmérséklete tömegfüggő"
Hát igazából ez nem ilyen egyszerű, lásd pl. a barna törpéket (és most direkt NEM csillag körül keringőket írok, hogy a csillagok melegítő hatásával ne kelljen korrigálni):
WISE_1541−2250: tömeg 8-12 Jupiter-tömeg, felszíni hőmérséklet: 350 K
WISE 1405+5534: tömeg 30 Jupiter-tömeg, felszíni hőmérséklet: 350 K -
ostoros #10 A vénuszdombokon hatalmas vulkán kitörések várhatóak. -
#9
A 118 az rendszám, 247 a tömegszáma a 96. rendszámú elemnek. Nem misztikus.
Igen, megfogtad a lényeget, ha összenyomod. Ha nem nyomod (külső erővel, energiabefektetéssel) akkor sohasem melegszik fel.
Tehát ha összenyomod. -
Csatabika #8 "kűrium-247"???? az meg mi fán terem?
A transzuránok közül tudtommal a 118-as oganeszon az eddig elfogadott legnagyobb rendszámú elem. A 247 kicsit misztikus egyenlőre ;-)
Az ugye rémlik termodinamikából, hogyha bárminek csökkented a térfogatát (gy.k összenyomod) annak a hőmérséklete növekszik ? Még Kűrium 247 se kell hozzá ...;-)
-
#7
A Hold ugyanolyan messze van mint a Föld. Bizonyára sokkal kevesebb uránt kapott és emiatt hideg, valamint nincsenek rajta vulkánok emiatt. Egyébként a Vénusz nem azért meleg mert sok benne a plutónium.
Hát a bullsit az nem melegít sokat valóban, de a Napot csak melegíti valami mire kigyullan, baj-e.
Egy olyan korai csillagban amely csak hidrogénből és héliumból (esetleg pici lítium) áll, azt ugyan mi fűtötte fel? Abban nincs kűrium ám, de Fe kálium sem. Bullfekálium.
Nézd A, a csillagászati objektumok hőmérséklete tömegfüggő, ráadásul a fúziós folyamatok beindulása is tömegfüggő.
- Kis tömeg - nincs fúzió.
- Nagy tömeg - lehetséges a fúzió amíg van üzemanyag. -
A1274815 #6 "Azért mert a Mars tömege sokkal kisebb."
Egyrészt, másrészt a Mars kiljebb van és valószínűleg sokkal kevesebb Uránt, Thóriumot, vagy akár csak Kálium-40-et kapott *, mint a Föld, hát még mint a Vénusz.
"A bolygókat és a csillagokat a gravitációs sugárzás elnyelődése melegíti, amely tömegfüggő."
A bullshit elnyelődése nem tud melegíteni. Ezzel szemben viszont a rádioaktív anyagok és a Nap közelség okozta ár-apály jelenségek igen csak.
*Bizonyítékok vannak, hogy a Föld keletkezésekor még kűrium-247 is viszonylag nagy mennyiségben jelen volt. -
#5
Kicsit mégprecízebben, gravitációsan semmi nincs ami összehúzza a folyékony bolygót. Ha például egy vasgolyót nyomsz (folyamatosan, éveken évezredeken keresztül) akkor az nem, NEM melegszik fel és nem nyomódik össze. Ha megtenné akkor ezzel ki tudnád csatolni a gravitációs energiát ami Nobel díjat érne.
Nincs olyan, hogy gravitációs vonzás. Arról nembeszélve, hogy térgörbület az meg abszolút nincs, mert ekkora erővel azt is mondhatnád, hogy a szinuszfüggvény görbülete okozza a Vénusz bolygó magjának melegedését.
Nem kérlek szépen, csak egyetlen lehetőség van, gravitációs sugárzás nyomja össze a csillagközi anyagot és az elnyelődése pedig melegíti.
A magban lehetnek radioaktív magok de egy olyan korai csillagban amely csak hidrogénből és héliumból (esetleg pici lítium) áll, azt ugyan mi fűtötte fel? Mert gravitációs vonzás az ugye nincs.
Honnan veszed, hogy a Vénusz kérge vastagabb mint például a Marsé? Megnézted az #1 ben linkelt kráter képeket? Nézd meg légy szíves. -
#4
"A bolygókat és a csillagokat a gravitációs sugárzás elnyelődése melegíti, amely tömegfüggő."
Kicsit precízebben a gravitációs összehúzódás, vagy a saját anyagára a saját gravitációja által kifejtett erő, valamint a magban levő nehéz, instabil izotópok bomlása során felszabaduló energia fűti.
"A Vénusz közelebb is van a Naphoz és a tömege a földével összemérhető. A kérge vélhetően vékonyabb."
Fordítva, épp hogy vastagabb. Lemeztektonikai folymatok minimálisan játszódnak le, inkább a pár 100 millió évente a felgyülemlő energia hatására viszonylag gyorsan lezajló történések rendezik át a felszínt.
A sűrű légkör miatt csak a viszonylag nagy tömegű testek érik el a felszínt, viszonylag kevés kisebb méretű meteorkráter található rajta. -
#3
Igen ez a koncepció, de konkrét, valós értékek alapján számolt jól működő, a mágneses teret a jól működően leíró modell tudtommal még nincs. -
t_robert #2 Na meg nem utolsó sorban az, hogy a bolygó legbelső olvadt magja forog..... ami egyrészt folyamatosan hőt termel más részt mágneses teret kelt a bolygó körül, mint egy generátor. Na most tudtommal a Marsnak már nem forog a magja. Így igazán mágneses tere sincsen. Tehát ha letelepednek a marson akkor lehet gond egy erősebb napkitörés idején. És bár távolabb van, mint a föld így kevesebb töltött részecske éri a Napból, de mágneses pajzs nélkül lehetnek gondok a sugárzással...
Mint ahogy a Holdnak sincsen igazán mágneses tere......
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.01.13. 13:11:24 -
#1
"a Marson miért nincsenek jelen ilyen aktív vulkánok."
Azért mert a Mars tömege sokkal kisebb. A bolygókat és a csillagokat a gravitációs sugárzás elnyelődése melegíti, amely tömegfüggő.
A Mars kérge valószínűleg vastagabb is. Ennek ellenére van a marson néhány vulkanikusnak tűnő hegy, pl az Olympus Mons vagy az Elysium Mons.
A Vénusz közelebb is van a Naphoz és a tömege a földével összemérhető. A kérge vélhetően vékonyabb. A Vénusz vulkánossága úgy tűnik meteorbecsapódások következménye. A Vénusz vulkánok képe olyan érzést kelt mintha egy nagyobb kavicsot sűrű iszapba ejtenénk, nem hasonlítanak a földi vulkáni kúpokhoz. A becsapódás helyén ilyenkor kicsorog a láva (Aglaonice, Barton, Lagerlöf, Marsh stb)
http://astrojan.eu5.org/venus.htm
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.13. 12:05:56