Gyurkity Péter
Az ősrobbanás előtt keletkezett a sötét anyag
Erre a következtetésre jutottak a kutatók, ami viszont további kérdőjeleket eredményez.
A sötét anyag (amelyet nem feltétlenül nevezhetünk anyagnak, hiszen nem tudjuk, pontosan miből áll össze) eredete hosszú ideje foglalkoztatja az Univerzumot kutató szakembereket, itt pedig egyelőre több kérdés van jelen, mint konkrét válasz. Egy új tanulmányban most arra a következtetésre jutottak, hogy az összetevők közvetlenül az ősrobbanás előtt jöhettek létre, ami viszont további érdekes vonatkozásokat is magával hoz.
A John Hopkins Egyetem által közzétett bejelentésben arról olvashatunk, hogy bár az ősrobbanás időszaka (pillanata) továbbra is meglehetősen homályos számunkra, itt lehetséges magyarázatként merül fel, hogy a sötét anyag részecskéi a pillanat töredéke alatt jelentek meg, közvetlenül a kozmikus esemény előtt. Amennyiben az elmélet helyes, ez egyben a galaxisok elrendeződését is befolyásolta, de további következtetéseket vonhatunk le a robbanást megelőző időszakra vonatkozóan, ami mindenképpen hasznos és izgalmas lenne, hiszen maga az esemény is némileg a homályba vész, beleértve a szintén rendkívül gyorsan végbemenő tágulás periódusát is – egyes szakemberek úgy vélik, hogy maga a tágulás is közvetlenül a robbanás előtt ment végbe, bár ennél jóval szélesebb körben elfogadott változatnak számít az eredetileg felvázolt sorrend.
Problémát jelent, hogy a tágulást értelmező és azt leíró elmélet olyannyira rugalmas, hogy ezt kísérletek útján nem is cáfolhatjuk meg, vagyis ennek pontos idejét, illetve végbemenetelét illetően nem áll rendelkezésre konkrét válasz. Az Univerzum anyagának nagyjából 85 százalékát kitevő sötét anyagot szintén több alkalommal írták le az ősrobbanás termékeként, itt viszont a különböző részecskefizikai kísérletekben nem sikerült ennek közvetlen nyomát kimutatni, a most közzétett tanulmányban alkalmazott matematikai modell szerint pedig ez ehelyett a tágulás terméke volt, vagyis a sötét anyag akár a robbanás előtt is keletkezhetett. A Higgs-bozon visszaigazolása ugyan picit segít a sötét anyag kapcsán, ez azonban önmagában nem sokat árul el ennek mibenlétéről, itt tehát további hasonló felfedezésekre (további részecskék visszaigazolására) lesz szükség.
Az Euclid-műhold 2022-re tervezett elindulása után további hasznos információkat kapunk majd a Világegyetem korai időszakáról, annak keletkezéséről, ez tehát konkrét adatokkal egészítheti ki az eddig pusztán elméleti síkon zajló vitát.
A sötét anyag (amelyet nem feltétlenül nevezhetünk anyagnak, hiszen nem tudjuk, pontosan miből áll össze) eredete hosszú ideje foglalkoztatja az Univerzumot kutató szakembereket, itt pedig egyelőre több kérdés van jelen, mint konkrét válasz. Egy új tanulmányban most arra a következtetésre jutottak, hogy az összetevők közvetlenül az ősrobbanás előtt jöhettek létre, ami viszont további érdekes vonatkozásokat is magával hoz.
A John Hopkins Egyetem által közzétett bejelentésben arról olvashatunk, hogy bár az ősrobbanás időszaka (pillanata) továbbra is meglehetősen homályos számunkra, itt lehetséges magyarázatként merül fel, hogy a sötét anyag részecskéi a pillanat töredéke alatt jelentek meg, közvetlenül a kozmikus esemény előtt. Amennyiben az elmélet helyes, ez egyben a galaxisok elrendeződését is befolyásolta, de további következtetéseket vonhatunk le a robbanást megelőző időszakra vonatkozóan, ami mindenképpen hasznos és izgalmas lenne, hiszen maga az esemény is némileg a homályba vész, beleértve a szintén rendkívül gyorsan végbemenő tágulás periódusát is – egyes szakemberek úgy vélik, hogy maga a tágulás is közvetlenül a robbanás előtt ment végbe, bár ennél jóval szélesebb körben elfogadott változatnak számít az eredetileg felvázolt sorrend.
Problémát jelent, hogy a tágulást értelmező és azt leíró elmélet olyannyira rugalmas, hogy ezt kísérletek útján nem is cáfolhatjuk meg, vagyis ennek pontos idejét, illetve végbemenetelét illetően nem áll rendelkezésre konkrét válasz. Az Univerzum anyagának nagyjából 85 százalékát kitevő sötét anyagot szintén több alkalommal írták le az ősrobbanás termékeként, itt viszont a különböző részecskefizikai kísérletekben nem sikerült ennek közvetlen nyomát kimutatni, a most közzétett tanulmányban alkalmazott matematikai modell szerint pedig ez ehelyett a tágulás terméke volt, vagyis a sötét anyag akár a robbanás előtt is keletkezhetett. A Higgs-bozon visszaigazolása ugyan picit segít a sötét anyag kapcsán, ez azonban önmagában nem sokat árul el ennek mibenlétéről, itt tehát további hasonló felfedezésekre (további részecskék visszaigazolására) lesz szükség.
Az Euclid-műhold 2022-re tervezett elindulása után további hasznos információkat kapunk majd a Világegyetem korai időszakáról, annak keletkezéséről, ez tehát konkrét adatokkal egészítheti ki az eddig pusztán elméleti síkon zajló vitát.
