Gyurkity Péter
Kínai fegyvereket mutattak be a dubaji expón
Az ázsiai óriás nagyon igyekszik, egyesek már paritást vetítenek előre a fejlesztéseknél.
A napokban már megemlítettük, hogy a február második felében megrendezett International Defense Exhibition and Conference alatt a kínai háromtestű fregattot is bemutatták a nagyközönségnek. Ez azonban csak az egyik ilyen fejlesztés volt, a különböző kínai cégek ugyanis számos egyéb megoldással is jelen voltak az expón.
A CCTV rövid videója mellett több hosszabb összefoglaló is készült az újdonságokról, amelyeken mi is igyekszünk gyorsan végigfutni. Jelen volt itt például az 52 tonnás VT-4 harckocsi, amelyből Thaiföldre adtak már el egy zászlóaljra valót. Ez tulajdonképpen a ZTZ-99A nehéz harckocsi egyszerűbb változata, amely 125 mm-es löveget, valamint (állítólag) rakéták ellen szánt aktív védelmi rendszert is kínál a vásárlóknak. A PLZ-52 önjáró löveg 155 mm-es lövege akár 100 km távolságra is kilőheti az erre tervezett muníciót, bár a hagyományos példányok esetében a hatótáv inkább 50 km-nél húzódik. Ez a típus várhatóan közel-keleti és közép-ázsiai országok körében lesz népszerű, hasonlóan elődjéhez, a PLZ-45-höz.
Modellekből nem volt hiány, itt az S-20 támadó tengeralattjáró, a J-31 lopakodó vadász, valamint több drón és fegyverplatform is jelen volt. A Silent Hunter már korábban is felbukkant a lézerfegyverek kapcsán, ez állítólag 50-70 kilowattos, amivel lekörözi a USS Ponce hajón alkalmazott 33 kilowattos LaWS-rendszert. Nagy valószínűséggel a drónok ellen szánt (és jóval gyengébb) Low Altitude Guard felturbózott változatáról van szó, ami tovább skálázható és radarok beépítése révén az optikai és infravörös célzórendszere is tökéletesíthető – ezzel pedig drónok mellett rakéták, tüzérség, valamint repülők ellen is bevethető lenne.
A CH-5 drón a legnagyobb exportra szánt változat, a maga 60 órás repülési idejével és mintegy 7000 kilométeres hatótávjával. Ez nemsokára 120 órára és 19 ezer kilométerre bővül majd, a kommunikációs berendezések mellett pedig 1 tonna fegyverzetet vihet magával, egyben más drónokat irányítva, amiben nyilván segítségére lesz a drónrajok kapcsán az utóbbi időben elvégzett kutatási munka. Robotokat is láthattunk a kiállításon, itt az egyik fejlesztés 25-50 kg közötti súllyal, előre néző géppuskával, valamint kisebb lánctalppal lehet majd a katonák (és civilek) segítségére.
Egyes szakértők szerint a kutatás-fejlesztés területén jól érzékelhető a paritásra való törekvés, Kína pedig ezáltal jóval nagyobb szeletet foglalhat le a globális fegyverkereskedelemből.
A napokban már megemlítettük, hogy a február második felében megrendezett International Defense Exhibition and Conference alatt a kínai háromtestű fregattot is bemutatták a nagyközönségnek. Ez azonban csak az egyik ilyen fejlesztés volt, a különböző kínai cégek ugyanis számos egyéb megoldással is jelen voltak az expón.
A CCTV rövid videója mellett több hosszabb összefoglaló is készült az újdonságokról, amelyeken mi is igyekszünk gyorsan végigfutni. Jelen volt itt például az 52 tonnás VT-4 harckocsi, amelyből Thaiföldre adtak már el egy zászlóaljra valót. Ez tulajdonképpen a ZTZ-99A nehéz harckocsi egyszerűbb változata, amely 125 mm-es löveget, valamint (állítólag) rakéták ellen szánt aktív védelmi rendszert is kínál a vásárlóknak. A PLZ-52 önjáró löveg 155 mm-es lövege akár 100 km távolságra is kilőheti az erre tervezett muníciót, bár a hagyományos példányok esetében a hatótáv inkább 50 km-nél húzódik. Ez a típus várhatóan közel-keleti és közép-ázsiai országok körében lesz népszerű, hasonlóan elődjéhez, a PLZ-45-höz.
Modellekből nem volt hiány, itt az S-20 támadó tengeralattjáró, a J-31 lopakodó vadász, valamint több drón és fegyverplatform is jelen volt. A Silent Hunter már korábban is felbukkant a lézerfegyverek kapcsán, ez állítólag 50-70 kilowattos, amivel lekörözi a USS Ponce hajón alkalmazott 33 kilowattos LaWS-rendszert. Nagy valószínűséggel a drónok ellen szánt (és jóval gyengébb) Low Altitude Guard felturbózott változatáról van szó, ami tovább skálázható és radarok beépítése révén az optikai és infravörös célzórendszere is tökéletesíthető – ezzel pedig drónok mellett rakéták, tüzérség, valamint repülők ellen is bevethető lenne.
A CH-5 drón a legnagyobb exportra szánt változat, a maga 60 órás repülési idejével és mintegy 7000 kilométeres hatótávjával. Ez nemsokára 120 órára és 19 ezer kilométerre bővül majd, a kommunikációs berendezések mellett pedig 1 tonna fegyverzetet vihet magával, egyben más drónokat irányítva, amiben nyilván segítségére lesz a drónrajok kapcsán az utóbbi időben elvégzett kutatási munka. Robotokat is láthattunk a kiállításon, itt az egyik fejlesztés 25-50 kg közötti súllyal, előre néző géppuskával, valamint kisebb lánctalppal lehet majd a katonák (és civilek) segítségére.
Egyes szakértők szerint a kutatás-fejlesztés területén jól érzékelhető a paritásra való törekvés, Kína pedig ezáltal jóval nagyobb szeletet foglalhat le a globális fegyverkereskedelemből.