52
-
#52
51. muszáj ide kiírnom az Univerzum összetételét, Ann Fein STSCI:
0.03 % nehéz elemek
0.3 % szellem neutrínók
0.5 % csillagok (figyelsz gerő, a csillagokban lévő H, tehát az összes csillag tömege csak fél %)
4 % szabad hidrogén és hélium (ennek csak kisebb része a He)
30% sötét anyag
65 % sötét energia
"the gas in NGC 891 is relatively warm (80º to 90º K) with still warmer patches (150º to 230º K), which makes it easier to spot"
" the study of NGC 891 reveals that molecular hydrogen is all over the place. Valentijn and van der Werf conclude that the galaxy contains 5 to 15 times more molecular than atomic hydrogen (which is easily observed using radio telescopes). They write, “It is well established that if there is about 10 times as much molecular hydrogen as atomic hydrogen in the disks of spiral galaxies, then the missing mass problem [in galaxies] is solved.”
Tehát 5-15 -ször több molekuláris hidrogént találtak mint atomosat, így az atomos hidrogén 10 -szeres mennyiségét kitevő H2 elegendő magyarázat a feltételezett sötét anyagra és ezzel megvan a feltételezett 30 % sötét anyag. A molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos ezért várható is, hogy sokkal több van belőle mint az atomosból. Azt kell magyarázni ha kevesebb van a H2 -ből, az szorulna magyarázatra, hogy miért lenne belőle kevesebb mint az atomosból amikor a H2 forma a stabil.
Jahh, hogy néhány balfék azt gondolja, hogy ezeket én találtam ki? Meg, hogy néhányan jobban tudják mit mértek ott fenn mint maguk a kutatók? -
Csaba161 #51 Akkor még egyszer, a hideg, semleges (CNM) HI/H2 arányt mérték (ezt már leírtam a 44. hozzászólásban), ahol HI mérhető a 21cm-es hullámhosszon és az intersztelláris ködökben - a régi mérések szerint - mindössze egy azaz 1%-ban (lásd 47. hozzászólás) fordul elő (a többi gáz forró vagy ionizált formában van jelen, azaz nem CNM)! Ennek tízszerese tehát mindössze kb. 10%-ra növeli ezen gázok tartalmát a csillagközi felhőkben, valójában az új mérések szerint a CNM koncentrációt nagyjából 5%-ra teszik (a régi 1%-kal szemben).
Ezt szerintem már egy óvodásnak is meg kéne értenie...
(A többi gáz mennyisége nem nagyon változott, mert a forró vagy ionizált gázok nagyon jól mérhetők; a hideg, semleges gázok azok amelyek nehezen mérhetők, azok pedig csak kis részét alkotják az intersztelláris ködöknek, és ezen hideg gázok mennyiségére adtak az új mérések egy nagyságrenddel nagyobb értéket, nem az egész világegyetem tömegére, lásd a birkás példát, te birka!)
-
gforce9 #50 Hülyeséget lehet beszélni csak épp nincs értelme.... a H jórésze plazma állapotban, ionizáltan a csillagokban található de mindegy. Azt, hogy te más állítasz még nem lesz úgy, akárhogy is vered magad a földhöz. -
#49
47. Ja értem már, beteg ember mit nem értesz. Figyelj.
Tízszer annyi H2-t mutattak ki mint az atomos, ATOMOS H. Érted-e? Nem a H2 -nél mutattak ki tízszeres mennyiséget okostojás, hanem az atomos hidrogénhez képest tízszeres mennyiségű H2-t.
És az atomos hidrogén 21 cm-en megfigyelt mennyisége alapján számolták ki a Világegyetem hidrogéntartalmát ami 4 % -ra jött ki. Ez kevés a gravitációs egyensúlyhoz.
Most megtalálták ennek a mennyiségnek a tízszeresét. Képes vagy ezt felfogni radírusz? -
BladeW #48 109 
-
Csaba161 #47 Mintha már elemi iskolában tanítanák a százalékszámítást, de azért felvilágosítalak, (mégha nem is sikerült elvégezned a nyolc általánost):
Ha azt hitték régebben, hogy a semleges H2 molekulák az 1%-át adják a látható anyagnak, és mostanra kiderült róla, hogy tízszer annyi van belőle, akkor annak aránya csak kb. 10%-ra nőtt és nagyjából ennyivel is növelte az összes anyagmennyiséget.
De hogy ne légy annyira tudatlan, mutatok egy egyszerű példát:
Sötétben azt látod, hogy van 99 fehér bárányod és 1 feketét tudsz még összeszámolni; amikor felkel a nap, kiderül, hogy valójában tízszer annyi fekete bárányod van, mert nem láttad őket a sötétben; így tehát van 10 darab fekete. Akkor valójában összesen hányszor annyi bárányod is van, mint amennyit éjszaka számoltál? Tudom szerinted 1000...
-
#46
44. Akkor magyarázd csak el miért is lesz a most megtalált tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogén amit eddig nem láttak és most az eddig látott hidrogénhez képest tízszer annyi anyagot találtak - összesen 10 %-os növekedés?
Csak a tisztánlátás végett az Univerzum összetétele a tudósok pillanatnyi elképzelése szerint:
4 % hidrogén (lényegében atomos hidrogén földi megfigyelésére alapozva, 21 cm -en
30 % sötét anyag (ez kb megfelel az eddig ismert hidrogénmennyiség durván tízszeresének, de kevesebb is elég)
60% sötét energia (téves elképzelés alapján találták ki, de valóban létezik egy ilyen energia, a gravitonsugárzás. Nevezhetjük akár éternek is)
http://astrojan.zz.mu/univcomp.gif
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.10.21. 17:48:53 -
gforce9 #45 Felesleges.... idült troll. Ezt már legalább 5x magyarázták el neki, de még mindig azzal van megáldva, hogy 20 éve ezt eltitkolja tudóslobbi vagy mindegyikük hülye mert nem jöttek rá arra, amire ő. -
Csaba161 #44 Mivel a HI/H2 arányban adódott a H2-re tízszeres arány a régebbi eredményekhez képest (mivel fejlődött az infravörös sugárzás csillagászati detektálás és a H2 rotációs-vibrációs színképe a távol infravörös tartományban látható), az nem azt jelenti, hogy az egész világegyetemben akkor 10x több H2 van,
hanem azt, hogy ez a pontosított arány 10%-kal növelte meg az addig gondolt látható anyag mennyiségét...
-
VolJin #43 Te most azt magyarázod, hogy a porszívó egyben tartja a porkupacot?
Egy szomszédos galaxis sem tartja egyben a másikat. Ha gyakorolrá hatást a tömegével, az pont széthúzná a másikat, nem összetartaná. -
VolJin #42 A szorzótáblát már ismered? -
VolJin #41 Ez nagyon jó hasonlat volt! -
gforce9 #40 csak emlegetni kellett..... :S -
#39
4. jovokutato: a sötét anyag már megvan, molekuláris hidrogén. Minden galaxisban benne van, kb tízszer annyi H2 -t tartalmaznak mint amennyi atomos hidrogént.
Az atomos hidrogén látszik a földfelszínről ezért feltérképezték vele a Világegyetem hidrogéntartalmát és az anyagtartalom kevés lett a gravitációs egyensúlyhoz. Ezért találták ki a sötét anyagot mert nem volt közöttük kémikus aki megmondta volna nekik, hogy a H2 sokkal stabilabb mint az atomos H. De az ESA már vagy húsz éve megtalálta a molekuláris hidrogént ami feleslegessé teszi a további szarrágást a sötét anyagról.
De vannak sokan akik szeretik rágni a szart. Meg olyan is van akinek a tízszeres mennyiségű H2 neki csak 10 %-ot jelent és ezzel meg is oldotta a maga részéről a kérdést, figyeld meg hogyan rágja tovább a szart. -
BladeW #38 Nosza! Várjuk szeretettel a találmányi hivatalba beadott "teljesen más technológiáidat"!
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Bár a tudóslobbi úgyis ellopja, elhallgatja, szóval ne is törd magad...
Utoljára szerkesztette: BladeW, 2016.10.20. 18:44:23 -
NAGYmenET #37 Elég csak a főcím :
10-szer több galaxis lehet az Univerzumban mint azt hittük !
csak a végét lehagyták ... és még azon túl is van . Emberi agy fel sem bírja fogni . Itt meg a sok önkéntes tudós megmagyaráz mindent , mert abban hisz amit beletápláltak kis butuska fejébe . Ez is egy hit !
De nem véletlenül stagnál a tudomány , csak a régebben feltalált dolgokat finomítják . Talán egészen más technológia felé kellene gondolkodni , keresgélni ... Mert a jelenlegivel nemnagyon fognak messze utazni és rohadt sok évbe kerül mire odaér , ha odaér ... -
gforce9 #36 Jajjj :D Ne fesd az ördögöt a falra....... :D -
cylontoaster #35 Hát de a gravitonnyomás! Az kívülről gyün! -
gforce9 #34 Newton óta tudjuk, hogy egy adott gömbhéjon belül lévő tömeg számít. Ezt "galaxisnyelvre" lefordítva annyit tesz: XY csillagra ható gravitációs erő (ami a pályán tartáshoz szükséges) csak attól függ, hogy az XY csillag pályáján belül mekkora tömeg van. Az, hogy kívül mennyi van fullteljesentökmindegy. Nem befolyásol. -
kékherceg #33 És hány univerzum van? -
Ravendark #32 Röviden válaszolva:
Nem, nem tartják egyben. Meg pl. a forgási sebességre sincs hatása az innen több milliárd fényévre lévő eddig nem látott galaxisoknak. (Teljesen mindegy, hogy mennyiről van szó.) -
jovokutato #31 A plusz és eddig nem látott galaxiok gravitációs terei nem befolyásolják a most látható galaxisok mozgását és nem tartják őket egyben szintén a gravitációjuk által?
Természetesen a már látható galaxisok saját sötét anyagával együtt.
-
Irasidus #30 "A plusz galaxisok megadhatják azt az eddig hiányzó anyagmennyiséget,amely a most látható galaxisok mozgásáért és egyben tartásáért felelős."
Úgy látszik hiányoztál a suliból, amikor Newton tételeit vettétek. Bocs, de egyrészt magad sem tudod mit beszélsz, és még sületlenségeket is hordasz össze. Te diszlexiás vagy, vagy egyszerűen trollkodsz, most ezt így nem fogom eldönteni, de kérlek hanyagold a témát, megértettük, hogy nem tudsz, vagy nem akarsz szöveget értelmezni, és olyan buta vagy mint a tök. Elég volt, köszönjük, nem kell tovább rágni a bikaszart.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.20. 05:36:52 -
jovokutato #29 A hiányzó belső tömegről is írtam-a linkből kivett idézet.-.
-
gforce9 #28 Igen és? Ettől még egyiknek sem lesz kisebb se nagyobb a tömege. A hiányzó belső tömeg tök ugyanúgy problémás. Eddig még nem mondtál semmit, ami más fénybe helyezné a hiányzó anyagot.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.10.19. 23:21:00 -
jovokutato #27 Ha egy plusz galaxis egy most is látható galaxis környezetében található,akkor kölcsönösen hatnak egymásra.
-
gforce9 #26 Milyen kölcsönhatások miatt? -
jovokutato #25 Nem a saját hiányzó tömeg miatt említettem a plusz galaxisokat.
Hanem a kölcsönhatások miatt.
"A láthatatlan tömegre egy lehetséges megoldás az idézet.És az valóban a galaxis saját,láthatatlan tömege."
-
gforce9 #24 Ne haragudj, de amit írsz az sületlenség. Egy galaxis hiányzó tömegét nem fogja pótolni 267456327 db másik nem látszó galaxis. A galaxison belül van még egy galaxis vagy hogy? :D
Ráadásul az arány ami hiányzik egy galaxisban 1:10-hez kb. Ami viszont galaxis és az ő szatellitgalaxisa között hiányzik már 1:100-hoz. Szóval ezt sem pótolja a 10x-es galaxisszám (feltételezve hogy egyáltalán létezik 10x-es galaxisszám).
https://www.youtube.com/watch?v=AQVwe5FS2eY
Ezt javasolnám a témában, nem vikipédiát és origós cikkeket. -
jovokutato #23 A vártnál gyorsabb forgásra és az egyben tartásra már magyarázat lehet a plusz galaxisok száma-kölcsönhatások-.
A láthatatlan tömegre egy lehetséges megoldás az idézet.És az valóban a galaxis saját,láthatatlan tömege.
A sötét galaxis az lehetséges,hogy hideg,nem sugárzó csillagokból és szintén hideg gázfelhőkből álló galaxis,de mivel van tömege,ezért van gravitációja is,ezáltal észlelehető.
Ha pedig egy eddig még ismeretlen részecske lesz a sötét anyag,akkor a debreceniek jó úton indultak el..
Így függ össze a két dolog.
-
Irasidus #22 Nem függ össze, lásd az előbb írásomat. A galaxisok saját láthatatlan tömegét nem magyarázza más galaxis. Mintha azt mondanád azért vagy 100 kg mert a szomszéd kövér... Ez most vagy felfogod, vagy hülyén halsz meg. Te döntésed! Melyiket választod? -
jovokutato #21 A kettő összefügg.
A plusz galaxisok megadhatják azt az eddig hiányzó anyagmennyiséget,amely a most látható galaxisok mozgásáért és egyben tartásáért felelős.
Mert a sötét anyag fogalmát ezért vezették be.
Az is lehet,hogy a plusz galaxisok és az idézetben leírtak együttese lesz a megoldás.
-
Irasidus #20 Szerintem hanyagold a témát, mert még mindig egy borzszató nagy bullshit amit előadsz.
- A gyorsuló tágulásért a sötét energia felelős nem a sötét anyag, amit nem galaxisok forgásából mutattak ki, hanem szupernóvák és a mikrohullámú hátérsugársóból
- a sötét anyag a galaxisokban van és nem magyarázza sötét galaxisok létét, a sötét lencse hatást, a törpegalaxisok kis tömegét gyors forgással párosítva, és még számtalan más dolgot. A sötét anyag itt van, és nem valahol távol kimutathatatlan galaxistöbbletben. Tényleg nem érted még most sem.
- a sötét anyag kutatása több szálon fut, de egyik hipotézis sem számol több galaxissal, mivel a sötét anyag nem csak a galaxisközi térben van, hanem magukban a galaxisokban is (lásd második gondolatjel)- a linkjeid sem! és ezt ugatom mióta...
- az első 2007 cikk, ami a sötét anyag kutatásában már törétnelem mintsem relevancia, azóta sok dolgot elvetettek, illetve új dolgokat fedeztek fel, a tudomány halad, te meg lemaradsz
- és még egyszer a kutatás több szálon fut, mindegyik nem lesz igaz, mert akkor már annyi anyag lenne, ami már sokszorosan felúlmúja a észlelt tömeget az egész világegyetemben, ezek nem bizonyítékok
- az idézett linkekben nincs benne, hogy CERN-ben megerősítették volna, az van ott ha megerősítik... (és nem C.E.R.N, tanuld meg helyesen leírni)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.19. 21:57:09 -
jovokutato #19 A sötét anyag a kérdés.
Az eddig látható galaxisok tömegét kiszámolva túl kis tömeg adódott ahhoz,hogy a mért forgási sebességekkel egyezzenek a megfigyelések.Ezért is és a gyorsuló tágulás miatt vezették be a sötét anyag fogalmát,mint magyarázatot a megfigyelésekre.
De a galaxis többlet megmagyarázhatja ezt az eltérést.
Ezért tettem fel a kérdést,hogy megvan a sötét anyag?
És a sötét anyagot hogyan lehet egyáltalán észlelni?Kölcsönhatások révén-gravitációs hatás-.
A dolgok igenis összefüggenek.
A linkek a sötét anyag két lehetséges megoldását mutatják meg:
-nem észlelhető hagyományos,hideg anyag
Az első linkből idézet:
"....A számítógépes modellek alapján a kilökött törpegalaxisokban inkább normál, de nehezen észrevehető anyag alkotja a láthatatlan tömeget. Ez feltehetőleg nagy mennyiségű, hideg csillagközi gáz, amelyből idővel talán szintén csillagok keletkeznek.".
A két galaxis halo-jával kapcsolatos linkeket azért tettem be,hogy megerősítsem,nemcsak törpegalaxisok tömegét becsülték alá,hanem nagy galaxisok tömegét is.Ha az összes galaxis halo-jának tömegét alábecsülték,az nem kis tömeg..
És tudom,hogy mi a halo-a galaxisokat körülvevő por-gázfelhő-.
-a másik lehetséges megoldás egy eddig még ismeretlen részecske.
És itt jön be a debreceniek által detektált eddig ismeretlen részecske-amely léte még megerősítésre vár-.
Az utolsó előtti linket azért tettem be,mert az abban említett elméleti részecske tömegének alsó becslése hasonló értéket mutat a debreceniek által detektált részecske tömegével.A felső becslést meg a C.E.R.N erősítheti meg.
-
VolJin #18 A sötét anyag a galaxisok egybentartására vonatkozik, tehát a galaxisokban található anyagról van szó, nem a galaxisok számáról.
Hogy értsd, egy galaxis tömege tízszer akkora, mint amennyi anyagot ismwrünk belőle. Vagy van egy ismeretlen kölcsönhatás.
Ebben a cikkben meg a galaxisok darabszámáról van szó.
Arra a sötét energia vonatkozk... -
VolJin #17 A sötét anyag a galaxisok egybentartására vonatkozik, tehát a galaxisokban található anyagról van szó, nem a galaxisok számáról.
Hogy értsd, egy galaxis tömege tízszer akkora, mint amennyi anyagot ismwrünk belőle. Vagy van egy ismeretlen kölcsönhatás.
Ebben a cikkben meg a galaxisok darabszámáról van szó.
Arra a sötét energia vonatkozk... -
Irasidus #16 Itt egy csomó egymással nem összefüggő dolgot linkelsz, ami a cikkben írt galaxis többlethez semmi köze. Mond csak te olvasod is amiket linkelsz, vagy tényleg ennyire nem érted? Megpróbálom elmagyarázni, bár szerintem nem érted:
- a kölcsönhatás az nem galaxis,
- a láthatatlan tömeg egy galaxisban az nem matrjoska baba módjára galaxisok a galaxisban,
- a haló az Androméda körül, vagy a Tejút körül szintén nem galaxisok...
Neked valami tényleg nem kerek, vagy el sem olvasod amiket linkelsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.19. 20:29:16 -
jovokutato #15 http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20070802-lathatatlan-tomeg-a-torpegalaxisokban.html
https://sg.hu/cikkek/92300/hatalmas-gazfelho-veszi-korbe-galaxisunkat
http://index.hu/tudomany/2015/05/12/oriasi_halo_van_az_andromeda-kod_korul/
Miért nincs?
A debreceniek találtak vmi újat.És ők is a sötét anyagot keresték.
A felfedezésük ráadásul egybevág egy korábbi becslés alsóhatárának eredményével:
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20071114-a-sotet-anyag-nyomaban-az-egbolton.html
"......A pozitronok megjelenésére kínálkozó egyik magyarázat szerint a galaxis magját a sötét anyag könnyű részecskéi veszik körül, ezek bomlásából származnának a pozitronok. A számítások szerint ez csak akkor képzelhető el, ha a sötét részecskék tömege 20 MeV alatti, nagyobb tömeg esetében más energiájú gammasugárzásnak is fel kellene lépnie."..
http://www.csillagaszat.hu/hirek/reszecskefizika/az-otodik-kolcsonhatas-nyomara-bukkanhattak-egy-magyar-laborban/
-
#14
Ha errefelé húzod a dolgot, akkor tuti szájkarate lesz belőle. Vagy inkább betű... -
Irasidus #13 Nem ezt jelenti a szabad enciklopédia, hanem, hogy szabadon szerkeszthető. Attól még, hogy leírod, nem lesz igazad, azzal ugye tisztában vagy? És persze a lektorálás nem szubjektivitást jelent. Amit írsz az nem logikus, hanem félreértése a dolgoknak. Amúgy a legszebb, hogy minden írásod végén igazat adsz nekem, de azért kötöd az ebet a karóhoz. Bocs, de te nem trollkodásból írtad a szakdolgozatodat? Mert nekem nagyon úgy tűnik. A témát lezártam, mert ez így csak szókarate a részedről.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.10.19. 17:15:12