MTI
Újabb szelfit készített a Curiosity marsjáró
A rover a robotkarján lévő kamera segítségével több tucat képet készített a Gale-kráterben, a Windjana nevű homokkőképződménynél, a felvételekből állították össze később a mozaikképet, a "szelfit" - olvasható az ABC Science honlapján.
A felvételen a háttérben feltűnnek a marsi szelek által lecsupaszított homokkőrétegek, baloldalt az alsó harmadban látszik az 1,6 centiméter átmérőjű tesztfúrás, amelyet "meredten fixíroz" az árbocra szerelt kamera, a MastCam. A sziklából vett minták vegyelemzését a Curiosity belsejében működő laboratórium végezte el, a Mars geológiai szerkezetéről nyert adatokat a NASA szakemberei sajtótájékoztatón ismertetik.
A Curiosity 2012 augusztusában szállt le a Marson, a Gale-kráterben, a 2,5 milliárd dolláros misszió során a tudósok arra keresik a választ, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését elősegítő feltételek. A rover végső úti célja a kráter közepén magasodó 5,5 kilométer magasságú Sharp (Aeolis) hegy volt, amelyet ez év szeptember 19-én ért el. A sok milliárd év alatt kialakult, réteges szerkezetű képződmény geológiai vizsgálata ugyanis magyarázatot adhat arra, hogy miért változott meg a bolygó eredetileg meleg és csapadékos éghajlata.
A felvételen a háttérben feltűnnek a marsi szelek által lecsupaszított homokkőrétegek, baloldalt az alsó harmadban látszik az 1,6 centiméter átmérőjű tesztfúrás, amelyet "meredten fixíroz" az árbocra szerelt kamera, a MastCam. A sziklából vett minták vegyelemzését a Curiosity belsejében működő laboratórium végezte el, a Mars geológiai szerkezetéről nyert adatokat a NASA szakemberei sajtótájékoztatón ismertetik.
A Curiosity 2012 augusztusában szállt le a Marson, a Gale-kráterben, a 2,5 milliárd dolláros misszió során a tudósok arra keresik a választ, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését elősegítő feltételek. A rover végső úti célja a kráter közepén magasodó 5,5 kilométer magasságú Sharp (Aeolis) hegy volt, amelyet ez év szeptember 19-én ért el. A sok milliárd év alatt kialakult, réteges szerkezetű képződmény geológiai vizsgálata ugyanis magyarázatot adhat arra, hogy miért változott meg a bolygó eredetileg meleg és csapadékos éghajlata.