Balázs Richárd
Milyen hatást válthat ki a homoszexualitás génjeinek felfedezése?
A héten napvilágot látott jelentés a homoszexualitás genetikai kapcsolatairól komoly dilemma elé állíthatja a melegek emberi jogi aktivistáit. Segíti vagy hátráltatja ügyüket, ha a tudomány bebizonyítja, hogy a homoszexualitás részben, vagy egészében biológiai eredetű és nem az életmódból adódik? - teszi fel a kérdést a New Scientist írása
A 409 meleg férfi párral elvégzett genetikai elemzés minden eddiginél egyértelműbb párhuzamot von a homoszexualitás és az emberi génállomány két területe között. Emellett más biológiai összetevőket is találtak már a múltban, ilyen például a szexuális beállítottság függvényében eltérő agyszerkezet. A szexuális beállítottság olyasvalami, amivel születünk, ezáltal nem lehet rajta változtatni. Ezek ismeretében megingathatók azok az elméletek, melyek szerint a homoszexuális beállítottság egy morálisan elfogadhatatlan döntés, vagy egy pszichológiai rendellenesség eredménye, illetve segíthet azoknak, akik nem értik, vagy nem merik bevallani másságukat.
A genetikai kapoccsal újradefiniálható a homoszexualitás fogalma, mint biológiai rendellenesség. Az emberek szexualitását nem lehet megváltoztatni, azonban ha sikerül megtalálni a felelős géneket, akár már születés előtt is beazonosítható a homoszexualitás, vagy "gyógyítható" a gének megváltoztatásával. Mindennek megvannak a hátulütői is, vegyük csak a születés előtti nem kiválasztással kapcsolatos vitákat, vagy a melegekre kényszerített hatástalan "terápiák" történetét. Valószínűleg az aktivisták az ilyen jellegű kutatásokat a "népirtás kezdeményeiként" értékelnék.
A társadalmilag liberális emberek számára az új ismeretek befogadása nem jelenthet problémát, ellentétben az amúgy is szilárd ellenállást tanúsító körökkel. Ha valakinek a nézeteivel ellentétes bizonyítékokat tálalnak, az inkább csak fokozza az ellenállást, ahelyett hogy befogadná az információt, elvileg a biológiai elrendeltetettség elve sem találna elfogadottságra ezeknél az embereknél. A homofóbiának mélyre nyúló és komplex gyökerei vannak, amik részben maguk is a biológiából erednek, az ellenszenv belülről fakadó ösztönösségből adódik.
A tudomány önmagában nem változtathatja meg ezt az előítéletet, különösen akkor nem, ha különböző világnézetek határozzák meg a társadalmak képét. Számukra fontos a homoszexuális természetellenességének bizonyítása, aminek ellentmondani látszanak a genetikai bizonyítékok. Az emberi szexualitás azonban rugalmas és kreatív. Természetellenesnek tekinteni bizonyos viselkedéseket elég abszurd dolog, mindenkinek vannak olyan vágyai, amik társadalmi megbélyegzettséget eredményeznek, a természet világa pedig bővelkedik az ilyen példákban.
Összességében elmondhatjuk, hogy a homoszexualitás okai messze nem annyira fontosak, mint a tény, hogy léteznek és mindig is léteztek melegek. Erre leginkább az aktivisták szavait idézhetnénk: egyes emberek melegek, lépjünk túl ezen.
A 409 meleg férfi párral elvégzett genetikai elemzés minden eddiginél egyértelműbb párhuzamot von a homoszexualitás és az emberi génállomány két területe között. Emellett más biológiai összetevőket is találtak már a múltban, ilyen például a szexuális beállítottság függvényében eltérő agyszerkezet. A szexuális beállítottság olyasvalami, amivel születünk, ezáltal nem lehet rajta változtatni. Ezek ismeretében megingathatók azok az elméletek, melyek szerint a homoszexuális beállítottság egy morálisan elfogadhatatlan döntés, vagy egy pszichológiai rendellenesség eredménye, illetve segíthet azoknak, akik nem értik, vagy nem merik bevallani másságukat.
A genetikai kapoccsal újradefiniálható a homoszexualitás fogalma, mint biológiai rendellenesség. Az emberek szexualitását nem lehet megváltoztatni, azonban ha sikerül megtalálni a felelős géneket, akár már születés előtt is beazonosítható a homoszexualitás, vagy "gyógyítható" a gének megváltoztatásával. Mindennek megvannak a hátulütői is, vegyük csak a születés előtti nem kiválasztással kapcsolatos vitákat, vagy a melegekre kényszerített hatástalan "terápiák" történetét. Valószínűleg az aktivisták az ilyen jellegű kutatásokat a "népirtás kezdeményeiként" értékelnék.
A társadalmilag liberális emberek számára az új ismeretek befogadása nem jelenthet problémát, ellentétben az amúgy is szilárd ellenállást tanúsító körökkel. Ha valakinek a nézeteivel ellentétes bizonyítékokat tálalnak, az inkább csak fokozza az ellenállást, ahelyett hogy befogadná az információt, elvileg a biológiai elrendeltetettség elve sem találna elfogadottságra ezeknél az embereknél. A homofóbiának mélyre nyúló és komplex gyökerei vannak, amik részben maguk is a biológiából erednek, az ellenszenv belülről fakadó ösztönösségből adódik.
A tudomány önmagában nem változtathatja meg ezt az előítéletet, különösen akkor nem, ha különböző világnézetek határozzák meg a társadalmak képét. Számukra fontos a homoszexuális természetellenességének bizonyítása, aminek ellentmondani látszanak a genetikai bizonyítékok. Az emberi szexualitás azonban rugalmas és kreatív. Természetellenesnek tekinteni bizonyos viselkedéseket elég abszurd dolog, mindenkinek vannak olyan vágyai, amik társadalmi megbélyegzettséget eredményeznek, a természet világa pedig bővelkedik az ilyen példákban.
Összességében elmondhatjuk, hogy a homoszexualitás okai messze nem annyira fontosak, mint a tény, hogy léteznek és mindig is léteztek melegek. Erre leginkább az aktivisták szavait idézhetnénk: egyes emberek melegek, lépjünk túl ezen.