Balázs Richárd

Megvan a fekete lyukak közötti hiányzó láncszem

A fekete lyukak a világegyetem talán legrejtélyesebb objektumai, melyek méretüket tekintve két szélsőség között mozognak. A "kicsik" csupán a Nap tömegének néhány tucatszorosával rendelkeznek, míg az úgynevezett szupermasszív fekete lyukak több milliárdszorosai szülőcsillagunknak. Egészen mostanáig a csillagászok nem találkoztak a kettő között elhelyezkedő példánnyal.

Egy, a közeli Messier 82 (M82) galaxisban felfedezett közepes tömegű fekete lyuk azonban az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy létezik köztes osztály is. A felfedezés jelentheti azt a hiányzó láncszemet, amivel megmagyarázható lehet a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupermasszív fekete lyuk kialakulása. "Tudjuk, hogy szinte minden nagy galaxis közepén van egy szupermasszív fekete lyuk" - mondta Dheeraj Pasham, az amerikai Maryland Egyetem végzős hallgatója, a kutatás vezetője.

A fekete lyuk az űr azon területe, ahol a gravitációs mező olyan erős, hogy sem az anyag, sem a fény nem képes szabadulni. Bár közvetlenül nem látható, a csillagászok a közeli anyagra gyakorolt gravitációs hatásokból, valamint a beáramló anyag súrlódásából keletkező sugárzásból képesek észlelni a fekete lyuk jelenlétét. A közepes tömegű fekete lyukak észlelése nagyon bonyolultnak bizonyult, ezért többen is kételkedtek a létezésükben. Az elméletek szerint létezniük kell, azonban most először sikerült pontosan meg is mérni egyet. A nemrég észlelt példány 400 Nap tömegével rendelkezik.

A csillagászok ismerik a csillagtömegű fekete lyukak kialakulását: egy nagytömegű csillag saját gravitációja hatására összeomlik. Ez a folyamat azonban már nem magyarázza meg a jóval nagyobb fekete lyukak létrejöttét, a kis fekete lyukak ugyanis csak az Eddington-határig tudják fokozni az anyag bekebelezésének ütemét, a világegyetem pedig nem elég idős ahhoz, hogy csillagtömegűből szupermasszívvá fejlődhettek volna, magyarázta Cole Miller, ugyancsak a Maryland Egyetem csillagásza. "Ha túl gyorsan tápláljuk az anyagot a fekete lyukba, akkor annyi sugárzás keletkezik, hogy elfújja a befelé áramló anyagot" - tette hozzá.

Akkor hogyan jönnek létre a szupermasszív fekete lyukak? Egyes elméletek szerint ezek a rejtélyes óriások közepes tömegű fekete lyukakból keletkeznek, amik az univerzum korai szakaszában, a hatalmas gázfelhők összeomlásából alakultak ki. Mások szerint csillagtömegű fekete lyukakként kezdték pályafutásukat, majd valahogy sikerült átlépniük az Eddington-határt. Miller elmélete szerint talán egy sűrű csillaghalmaz olvadhatott össze a korai világegyetemben, létrehozva egy olyan fekete lyukat, ami a normál határon túli sebességgel gyűjti össze az anyagot.

Priyamvada Natarajan, a Yale Egyetem elméleti fizikusa és munkatársai kidolgoztak egy új elméleti koncepciót, mely szerint lehetséges az Eddington-határ átlépése, amennyiben a csillagtömegű fekete lyuk egy csillaghalmazban ragadt és hideg, áramló gázzal táplálkozik. A közepes tömegű fekete lyuk felfedezése a hiányzó darabot testesíti meg a két szélsőség között, Pasham eredménye pedig azt jelzi, hogy érdemes alaposabban szétnézni a kozmoszban. "Ez rendkívül izgalmas tudomány" - mondta Natarajan. "Teljesen nyitott a felfedezések előtt a tér"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fszrtkvltzttni #52
    Mennyit vitatkoztok a semmiről, hogy anyag-e a kvark vagy sem... Nem tökmindegy? Van tömege és ez már bőven elég ahhoz, hogy fekete lyuk keletkezzen belőle.
    Gyors google, és van elmélet arra, hogy az univerzum korai szakaszában ilyenek keletkeztek. (primordial black hole) Viszont ezeket valamiért kicsiknek tartják.
  • Vol Jin #51
    Kvarkokból és leptonokból. Lepton például az elektron vagy a neutrinok. A bozonokat nem tekinthetjük anyagi, hanem pusztán kölcsönhatás részecskének, mert nem léteznek hosszú távon, illetve nem is bomlanak, hanem egyszerűen csak teremtődnek, és megszűnnek létezni, amikor két anyagi részecske között átszállították az adott kvantum tulajdonságot. Két anyagi részecske soha nem ütközik, hanem amikor közel kerülnek egymáshoz, kölcsönhatás részecskéket teremtenek, és eltalálják vele a másik részecskét, aminek átadják a megfelelő kvantum értékeket, és nem léteznek többé. Ettől az eltalált részecske irányt vált, sebességet vált, bomlik, stb.
  • Kelta #50
    Ebben igazad van, de azért csak elválasszák a dolgokat egymástól...mert a te elméleted szerint akkor mindent kvarkoknak, vagy molekuláknak kellene nevezni..de azért a víznek, meg az oxigénnek, és a hidrogénnek csak külön neve van :)
    Lehet azt mondani (és helyes is kvantumfizika szerint) hogy minden kvarkból van....de azért ha anyagot mondunk valamire, azt nem a kvarkokra szokták....anyagra mondják hogy kvarkból épül fel..és nem hogy a kvark az anyag...
    ettől függetlenül amit írtál az igaz :)
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2014.08.27. 15:21:24
  • Macropus Rufus #49
    én arra gondoltam, hogy maga a "h2" vagy külön az "o" is víznek van nevezve ;)
  • gforce9 #48
    Hát én a h2o molekulát ha egymagában van akkor is víznek hívom. :) És a kémiában is annak mondják. Einstein és a kvantumfizika óta pedig tudjuk, hogy az anyag megfeleltethető az energiának. Nem választható el a kettő egymástól. A fizikában még az elektromágneses mezőre is sokszor mondanak anyagot.
  • Macropus Rufus #47
    ha jól tudom akkor a kvark az anyag egyik "építő" köve. Az atommagot alkotják. Ennél fogva nem lehet a szó klasszikus értelmébe véve anyagnak nevezni, ui. ő az anyag egyik építő köve. Ez olyan mindha a víz összetevőit külön-külön is víznek nevezném. Természetesen a kvark is valamiféle "anyag" hiszen van tömege. De véleményem szerint maga a kvrak a részecske fizikában nem számít anyagnak.
  • Vol Jin #46
    Kelta, te tényleg egy fasz vagy. Idétlen önmártírproblémagyártó.
  • Vol Jin #45
    Pedig azt csináltok.
  • Vol Jin #44
    Nem.
  • Kelta #43
    Röhej az hogy szétvergődi az agyát itt a témán, pörög rajta, mert meghaladja az értelmét amit írtatok neki, és csak köpköd köpköd..de nem tűnik fel neki, hogy mind visszaesik rá....

    Én pont letojom amit írt, de nem bír leszakadni a dologról :)

    ja én írjak a témáról....mikor ő már a 4. beírását szenteli a gyökérségének..bagoly mondja :)
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2014.08.27. 14:23:58