Gyurkity Péter
Izmokkal irányított művégtagokat tesztelnek
Kutatók közvetlenül az izmokba ültetett elektródákkal váltanák fel az eddigi megoldásokat.
Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a művégtagok kikísérletezése, az újabb technológiák kidolgozása, amely különösen a két legutóbbi, nagyobb szárazföldi erőket igénylő háború kapcsán vált szükségessé. Katonák tízezrei tértek haza súlyos sérülésekkel, sokszor hiányzó végtagokkal, a helyzetet így kutatók és orvosok igyekeznek némileg javítani.
Most egy olyan eljárás tesztelése indult meg, amely közvetlenül az izmokba ültetett elektródákon alapul. Az amerikai szabályozó hatóság, az FDA, ugyanis összesen három mozdulatot hagyott hivatalosan jóvá a kutatók számára az úgynevezett IMES (implanted myoelectric sensors) technológia esetében, az első páciens pedig már meg is kezdte azok tesztelését. Ennek sikeres lezárultával jöhet majd a szélesebb körű alkalmazás, amely sokak életét könnyítheti meg.
Az eljárás lényege, hogy a megmaradt izmokba apró, mindössze 1,67 cm hosszú platina-irídium elektródákat ültetnek, amelyek vezetéknélküli úton továbbítják a hiányzó végtagnak szánt elektrokémiai üzeneteket, ezeket pedig a deréktájon viselt vevőegység elküldi a művégtagnak, amely végrehajtja a kívánt mozdulatot. A hatóság egyelőre a kézfej forgatását, a hüvelykujj befelé történő mozgatását, valamint az ujjak összeszorítását engedélyezte, nagy előny viszont, hogy ezeket akár egyszerre is elvégezhetjük (erre a korábbi megoldásoknál nem volt lehetőség), a rendszer pedig később jóval több mozdulatot is elérhetővé tesz majd.
Az elektródák mágneses indukció révén üzemelnek, így nincs szükség elemekre, a beültetéssel pedig kiküszöbölik a hagyományos módszerek hibáit - a bőrön keresztül történő jelfelvétel esetén például hosszú tanulási procedúrán kell átesnünk, az elküldött jelek pedig sokszor még ezt követően is megbízhatatlanok, különösen ha például megváltozik a bőr felülete, mondjuk verejtékezés következtében. Mindez az implantátumokkal jóval könnyebbé vált. Az első tesztelő elmondása szerint ő tulajdonképpen még mindig elvesztett kézfejét mozgatja, az elküldött üzenetek pedig 100 ms alatt válnak mozdulatokká, ami az ő számára azonnali élményt jelent, ezzel is megkönnyítve a folyamatot.
A tesztelés még évekig eltarthat, a kutatók azonban kiemelték, hogy itt nem egy elvont kísérletről, hanem gyakorlati alkalmazásról van szó, így a jóváhagyást követően szélesebb körben is elterjedhet majd a megoldás.
Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a művégtagok kikísérletezése, az újabb technológiák kidolgozása, amely különösen a két legutóbbi, nagyobb szárazföldi erőket igénylő háború kapcsán vált szükségessé. Katonák tízezrei tértek haza súlyos sérülésekkel, sokszor hiányzó végtagokkal, a helyzetet így kutatók és orvosok igyekeznek némileg javítani.
Most egy olyan eljárás tesztelése indult meg, amely közvetlenül az izmokba ültetett elektródákon alapul. Az amerikai szabályozó hatóság, az FDA, ugyanis összesen három mozdulatot hagyott hivatalosan jóvá a kutatók számára az úgynevezett IMES (implanted myoelectric sensors) technológia esetében, az első páciens pedig már meg is kezdte azok tesztelését. Ennek sikeres lezárultával jöhet majd a szélesebb körű alkalmazás, amely sokak életét könnyítheti meg.
Az eljárás lényege, hogy a megmaradt izmokba apró, mindössze 1,67 cm hosszú platina-irídium elektródákat ültetnek, amelyek vezetéknélküli úton továbbítják a hiányzó végtagnak szánt elektrokémiai üzeneteket, ezeket pedig a deréktájon viselt vevőegység elküldi a művégtagnak, amely végrehajtja a kívánt mozdulatot. A hatóság egyelőre a kézfej forgatását, a hüvelykujj befelé történő mozgatását, valamint az ujjak összeszorítását engedélyezte, nagy előny viszont, hogy ezeket akár egyszerre is elvégezhetjük (erre a korábbi megoldásoknál nem volt lehetőség), a rendszer pedig később jóval több mozdulatot is elérhetővé tesz majd.
Az elektródák mágneses indukció révén üzemelnek, így nincs szükség elemekre, a beültetéssel pedig kiküszöbölik a hagyományos módszerek hibáit - a bőrön keresztül történő jelfelvétel esetén például hosszú tanulási procedúrán kell átesnünk, az elküldött jelek pedig sokszor még ezt követően is megbízhatatlanok, különösen ha például megváltozik a bőr felülete, mondjuk verejtékezés következtében. Mindez az implantátumokkal jóval könnyebbé vált. Az első tesztelő elmondása szerint ő tulajdonképpen még mindig elvesztett kézfejét mozgatja, az elküldött üzenetek pedig 100 ms alatt válnak mozdulatokká, ami az ő számára azonnali élményt jelent, ezzel is megkönnyítve a folyamatot.
A tesztelés még évekig eltarthat, a kutatók azonban kiemelték, hogy itt nem egy elvont kísérletről, hanem gyakorlati alkalmazásról van szó, így a jóváhagyást követően szélesebb körben is elterjedhet majd a megoldás.