SG.hu
Tunic
Kiadó: Finji
Fejlesztő: TUNIC Team
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows 10, Intel i5 Quad-Core 2,7 GHz, 8 GB memória, Nvidia GTX 660 vagy AMD Radeon RX 460, 2 GB szabad hely
Ajánlott: Windows 10, Intel i5 Quad-Core 3 GHz vagy erősebb, 8 GB RAM vagy több, NVIDIA GTX 1080 Ti vagy erősebb, AMD Radeon RX Vega 64 vagy erősebb, 2 GB szabad hely
Ugyan a játék billentyűzettel is irányítható, a legjobb játékélmény eléréséhez kontroller használata ajánlott
Hasonló játékok: Death's Door, Hyper Light Drifter, The Legend of Zelda: A Link Between Worlds
Kategória: akció-RPG
A Tunic első ránézésre egy jópofa Zelda-szerű RPG-játék, amelyben egy zöld ruhás rókát irányítunk egy színes világban. Ám ez a feltételezésünk elég hamar megdől. Amint megkapjuk az első fegyverünket, egy botot, gyorsan rá fogunk jönni, hogy ez egy sokkal nehezebb játék lesz, mint gondoltuk. Minden eleméből sugárzik viszont a klasszikus játékok esszenciája.
A történetmondás is a NES-érát idézi. Bekerülünk a világba, amelyről nem tudunk semmit. Bármilyen instrukciók nélkül elkezdjük felfedezni a világot, és megpróbálunk magunktól rájönni, hogy mi is történik körülöttünk. A klasszikus ráhatás annyira megmutatkozik, hogy a játékban könyvlapokat tudunk gyűjteni, amelyek a régi időket idéző útmutató darabkái. Folyamatosan bővítjük lapról lapra, és nemcsak hasznos játékbeli tanácsokat, térképeket adnak a számunkra, de még a játékban található lényekről is teljesebb képünk lesz. Tudunk lényegében mindent, de egy olyan nyelven van írva az információ, amelyet mi nem értünk. Csak néhány szót lehet olvashatóan ki venni belőle, de az aranyos rajzok és a kulcsszavak alapján azért össze tudjuk rakni a mondanivalót. Nem annyira eldugott a háttérinformáció, mint mondjuk egy Dark Souls esetében, de itt is a saját kíváncsiságunk szükséges a világ megismeréséhez.
Amennyire egyszerűen néz ki a játék, annyira jól bánik a környezetével. Folyamatosan próbál olyan perspektívákat használni, hogy bizonyos dolgokat elrejtsen előlünk. A felfedezés nemcsak ajánlott, de kifejezetten jövedelmező is. Nagyon hasznos fejlesztéseket is beszerezhetünk egy-egy elrejtett ládából. A karakterünk modelljén apró jelzéseket vehetünk észre, ha figyelemre érdemes pontokra bukkanunk a világban. Ha egy ellenfél vagy láda tűnik fel például a látóterünkben, akkor a karakterünk a tekintetét automatikusan arra fordítja.
A mentési rendszer a Souls-játékokat idézi. Vannak a világban tűzzel ellátott szobrok, amelyeket használva az animációból kiindulva eltelik egy teljes nap, és ennek során megtörténik a játékállásunk és a helyzetünk mentése. A használatukkal együtt itt is újratermelődnek a világban lévő lények. Ügyeljünk viszont arra, hogy az utunkba kerülő ilyen pontokat folyamatosan aktiváljuk, mert ha meghalunk, a legutóbb aktivált szobor lábánál éledünk újra. Nem kellemes emiatt újra lefutni egy olyan távot, amelyet egyszer már megtettünk. A túlzott backtracking elkerülésére folyamatosan átjárókat nyitunk meg, köteleket dobunk le, és később egy új eszközt is kapunk majd a gyorsabb közlekedéshez.
Ahhoz, hogy a csatákban megfelelő felszereltséggel rendelkezzünk, egy misztikus csontlény árul nekünk tárgyakat. A listája úgy bővül, ahogy felfedezzük a megvásárolható tárgyakat a világban. Pénzként az összegyűjtött arany színű dolgot tudjuk felhasználni, ami szinte mindenből jön, amit csak a világban csinálunk. Első ránézésre nem valószínű, hogy mindegyik tárgyról megmondjuk majd, hogy mi a célja, de a kézikönyv lapjait szorgosan gyűjtögetve utalást kapunk rájuk. Például az aranyérmeszerű tárgyról nem gondoltam volna magamtól, hogy úgy kell majd használni, ahogyan a könyv is mutatja.
Komolyabb, nevesített ellenfelekről is útmutatást kapunk a kézikönyv lapjain. Nemcsak az elhelyezkedésüket tudhatjuk meg, de azt is, hogy milyen előrehaladást akadályoznak meg. Még a csatákhoz is kaphatunk egy pici segítséget, ha jól olvasunk a sorok között. Maga a könyv stílusa a Zelda útmutatója alapján, azt szinte lemásolva készült. Ha egymás mellé tennénk a kettőt, akkor elég direkt összefüggést láthatnánk az illusztrációként használt rókás rajzok között.
Grafika: A megjelenés érdekes kombinációja a leegyszerűsített formáknak és a modern effekteknek. A fű vagy a bokrok szinte annyira egyszerű modellek, mint egy-egy LEGO-darabka, de mégis külön fizika tartozik hozzájuk. Elhajlanak, ha hozzájuk érünk, és elrepülnek, ha levágjuk, majd továbbgurulnak a földön, ameddig el nem tűnnek. Ezenfelül a sötét helyek ténylegesen sötétek. Van egy barlang, ahol terv szerint, egy lámpás megszerzése után kell végighaladnunk. Kifejezetten ügyesen érzékelteti a játék a lámpás által megvilágított felületeket, raytracing és egyéb technikák használata nélkül is. A mágikus effektek is szinte életet visznek a jelenetekbe, és a szivárvány minden színében pompáznak. Ha valakinek egészségügyi okok miatt, vagy csak szimplán egyéni preferencia miatt ez gondot okoz, az nyugodtan kikapcsolhatja a fényes, villogó effekteket. Emellett a képernyő rázkódását és a motion blurt is állíthatjuk a beállítások között.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Elsőként kiemelném, hogy teljes magyar felirattal játszható a játék, ami még a gyűjthető kézikönyves lapokon is megjelenik. Nagyon jópofa elnevezéseket adtak az egységeknek, így már csak emiatt is ajánlom ezt a változatot. A játék nem használ sok gombot, így nem kifejezetten bonyolult az irányítás. Használható billentyűzet is (egér nélkül), de ezt nem tudnám nyugodt szívvel ajánlani. Sokkal kényelmesebb a kontroller használata. Az interfész jól áttekinthető. Az erőforrásokat a bal alsó sarokban két jól olvasható oszlop jelzi. A felszerelés menüjét sem bonyolították túl, könnyedén kioszthatjuk vele a tárgyakat a gyorsgombokra.
Játszhatóság: Elsőre azt hittem, hogy egy hatalmas hegy lesz a tanulási görbe, miután belefutottam az első komolyabb ellenfélbe, de szerencsére kellemesen csalódtam. Nem egyszerű a játék, de ha felvesszük a ritmusát, akkor komolyabb erőfeszítés nélkül teljesíthető. A rejtett dolgok felfedezése folyamatosan fenntartotta a környezet feltérképezésének igényét. A hasznos jutalmak pedig tovább erősítették bennem ezt a vágyat. Ha valahol elakadtam, akkor sem jutottam el odáig, hogy a neten rákeressek egy tippre, hanem hagytam inkább elveszni magam, és járkáltam egy kicsit céltalanul. A térkép elég tudatosan van felépítve ahhoz, hogy valamilyen módon úgyis elérjünk a célunkhoz. A sztori az ügyességi szintünktől függően úgy 12 óra alatt teljesíthető, de ha mindent be szeretnénk járni, akkor nagyon könnyen a duplája is lehet ez a szám.
Intelligencia, nehézség: Néhány helyen nem elegendő a sebesség. Sok sötét barlangban ügyesen kell navigálnunk a sötét folyosókon, különben csapdákba lépünk. Az AI nem kifejezetten stratégiát követve támad minket. Lényegében egyenes vonalban próbálnak nekünk rontani minden irányból. Ezt az előnyünkre is fordíthatjuk, ugyanis nemcsak minket, de a társaikat is sebzik a támadásaikkal. Ha még egy kicsit trükkösebbek vagyunk ennél, akkor akár a pajzsunkat felhasználva a blokkolás utáni visszalökéssel a csapdákba is beletolhatjuk őket, hiszen rájuk nézve is veszélyt jelentenek. Szerencsére ez a játék nem annyira elitista mentalitású, mint sok más hasonló Souls-játék. Ha úgy érezzük, hogy túlságosan nehéz nekünk ez a fajta játékélmény, akkor gond nélkül bekapcsolhatunk két könnyítő funkciót a beállítások között. Elvégre ez egy offline, egyjátékosos kaland. Senkinek az élménye nem lesz ezáltal kevesebb.
Hangok, zene: A játék zenei lemeze 60 számból áll, ami körülbelül 3 órányi zenei anyagot tartalmaz. Ez a zenei aláfestés dinamikusan alkalmazkodik ahhoz, ami épp a képernyőn látható. A zenei alap önmagában, zseniális szintialbumként is megállja a helyét, de a játékban egyszerűen zseniális aláfestése a kalandozásainknak. Minden jelenetet képes megtölteni élettel és dinamikával. Az album Lifeformed és Janice Kwan keze munkáját dicséri. Ha esetleg a játéknak nem szeretnénk, akkor az albumnak mindenképpen adjunk egy esélyt a YouTube-on vagy az előadó Bandcamp-oldalán.
Összegzés: A játék gyönyörűen tükrözi a régmúlt idők kalandjait. Egyszerű, de mégis komplex rendszerré összeálló mechanikákkal. A kézikönyves lapok gyűjtögetése szintén nosztalgikus élmény, amire tudatosan épít az amúgy évek óta készülő játék. Minden részletén látszik, hogy akik készítették, úgy tervezték meg, hogy tudták, mik voltak azok az elemek, amelyek a nagy klasszikusokat annyira kiemelkedővé tették. A könnyítő opciók lehetősége széles körben is élvezetessé teszi a játékot, nem csak a pixelpontos dodge-olást kedvelők számára. A teljes magyar felirat elérhetősége pedig szintén egy pozitív meglepetésnek számított.
Fejlesztő: TUNIC Team
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Windows 10, Intel i5 Quad-Core 2,7 GHz, 8 GB memória, Nvidia GTX 660 vagy AMD Radeon RX 460, 2 GB szabad hely
Ajánlott: Windows 10, Intel i5 Quad-Core 3 GHz vagy erősebb, 8 GB RAM vagy több, NVIDIA GTX 1080 Ti vagy erősebb, AMD Radeon RX Vega 64 vagy erősebb, 2 GB szabad hely
Ugyan a játék billentyűzettel is irányítható, a legjobb játékélmény eléréséhez kontroller használata ajánlott
Hasonló játékok: Death's Door, Hyper Light Drifter, The Legend of Zelda: A Link Between Worlds
Kategória: akció-RPG
A Tunic első ránézésre egy jópofa Zelda-szerű RPG-játék, amelyben egy zöld ruhás rókát irányítunk egy színes világban. Ám ez a feltételezésünk elég hamar megdől. Amint megkapjuk az első fegyverünket, egy botot, gyorsan rá fogunk jönni, hogy ez egy sokkal nehezebb játék lesz, mint gondoltuk. Minden eleméből sugárzik viszont a klasszikus játékok esszenciája.
A történetmondás is a NES-érát idézi. Bekerülünk a világba, amelyről nem tudunk semmit. Bármilyen instrukciók nélkül elkezdjük felfedezni a világot, és megpróbálunk magunktól rájönni, hogy mi is történik körülöttünk. A klasszikus ráhatás annyira megmutatkozik, hogy a játékban könyvlapokat tudunk gyűjteni, amelyek a régi időket idéző útmutató darabkái. Folyamatosan bővítjük lapról lapra, és nemcsak hasznos játékbeli tanácsokat, térképeket adnak a számunkra, de még a játékban található lényekről is teljesebb képünk lesz. Tudunk lényegében mindent, de egy olyan nyelven van írva az információ, amelyet mi nem értünk. Csak néhány szót lehet olvashatóan ki venni belőle, de az aranyos rajzok és a kulcsszavak alapján azért össze tudjuk rakni a mondanivalót. Nem annyira eldugott a háttérinformáció, mint mondjuk egy Dark Souls esetében, de itt is a saját kíváncsiságunk szükséges a világ megismeréséhez.
Amennyire egyszerűen néz ki a játék, annyira jól bánik a környezetével. Folyamatosan próbál olyan perspektívákat használni, hogy bizonyos dolgokat elrejtsen előlünk. A felfedezés nemcsak ajánlott, de kifejezetten jövedelmező is. Nagyon hasznos fejlesztéseket is beszerezhetünk egy-egy elrejtett ládából. A karakterünk modelljén apró jelzéseket vehetünk észre, ha figyelemre érdemes pontokra bukkanunk a világban. Ha egy ellenfél vagy láda tűnik fel például a látóterünkben, akkor a karakterünk a tekintetét automatikusan arra fordítja.
A mentési rendszer a Souls-játékokat idézi. Vannak a világban tűzzel ellátott szobrok, amelyeket használva az animációból kiindulva eltelik egy teljes nap, és ennek során megtörténik a játékállásunk és a helyzetünk mentése. A használatukkal együtt itt is újratermelődnek a világban lévő lények. Ügyeljünk viszont arra, hogy az utunkba kerülő ilyen pontokat folyamatosan aktiváljuk, mert ha meghalunk, a legutóbb aktivált szobor lábánál éledünk újra. Nem kellemes emiatt újra lefutni egy olyan távot, amelyet egyszer már megtettünk. A túlzott backtracking elkerülésére folyamatosan átjárókat nyitunk meg, köteleket dobunk le, és később egy új eszközt is kapunk majd a gyorsabb közlekedéshez.
Ahhoz, hogy a csatákban megfelelő felszereltséggel rendelkezzünk, egy misztikus csontlény árul nekünk tárgyakat. A listája úgy bővül, ahogy felfedezzük a megvásárolható tárgyakat a világban. Pénzként az összegyűjtött arany színű dolgot tudjuk felhasználni, ami szinte mindenből jön, amit csak a világban csinálunk. Első ránézésre nem valószínű, hogy mindegyik tárgyról megmondjuk majd, hogy mi a célja, de a kézikönyv lapjait szorgosan gyűjtögetve utalást kapunk rájuk. Például az aranyérmeszerű tárgyról nem gondoltam volna magamtól, hogy úgy kell majd használni, ahogyan a könyv is mutatja.
Komolyabb, nevesített ellenfelekről is útmutatást kapunk a kézikönyv lapjain. Nemcsak az elhelyezkedésüket tudhatjuk meg, de azt is, hogy milyen előrehaladást akadályoznak meg. Még a csatákhoz is kaphatunk egy pici segítséget, ha jól olvasunk a sorok között. Maga a könyv stílusa a Zelda útmutatója alapján, azt szinte lemásolva készült. Ha egymás mellé tennénk a kettőt, akkor elég direkt összefüggést láthatnánk az illusztrációként használt rókás rajzok között.
Grafika: A megjelenés érdekes kombinációja a leegyszerűsített formáknak és a modern effekteknek. A fű vagy a bokrok szinte annyira egyszerű modellek, mint egy-egy LEGO-darabka, de mégis külön fizika tartozik hozzájuk. Elhajlanak, ha hozzájuk érünk, és elrepülnek, ha levágjuk, majd továbbgurulnak a földön, ameddig el nem tűnnek. Ezenfelül a sötét helyek ténylegesen sötétek. Van egy barlang, ahol terv szerint, egy lámpás megszerzése után kell végighaladnunk. Kifejezetten ügyesen érzékelteti a játék a lámpás által megvilágított felületeket, raytracing és egyéb technikák használata nélkül is. A mágikus effektek is szinte életet visznek a jelenetekbe, és a szivárvány minden színében pompáznak. Ha valakinek egészségügyi okok miatt, vagy csak szimplán egyéni preferencia miatt ez gondot okoz, az nyugodtan kikapcsolhatja a fényes, villogó effekteket. Emellett a képernyő rázkódását és a motion blurt is állíthatjuk a beállítások között.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Elsőként kiemelném, hogy teljes magyar felirattal játszható a játék, ami még a gyűjthető kézikönyves lapokon is megjelenik. Nagyon jópofa elnevezéseket adtak az egységeknek, így már csak emiatt is ajánlom ezt a változatot. A játék nem használ sok gombot, így nem kifejezetten bonyolult az irányítás. Használható billentyűzet is (egér nélkül), de ezt nem tudnám nyugodt szívvel ajánlani. Sokkal kényelmesebb a kontroller használata. Az interfész jól áttekinthető. Az erőforrásokat a bal alsó sarokban két jól olvasható oszlop jelzi. A felszerelés menüjét sem bonyolították túl, könnyedén kioszthatjuk vele a tárgyakat a gyorsgombokra.
Játszhatóság: Elsőre azt hittem, hogy egy hatalmas hegy lesz a tanulási görbe, miután belefutottam az első komolyabb ellenfélbe, de szerencsére kellemesen csalódtam. Nem egyszerű a játék, de ha felvesszük a ritmusát, akkor komolyabb erőfeszítés nélkül teljesíthető. A rejtett dolgok felfedezése folyamatosan fenntartotta a környezet feltérképezésének igényét. A hasznos jutalmak pedig tovább erősítették bennem ezt a vágyat. Ha valahol elakadtam, akkor sem jutottam el odáig, hogy a neten rákeressek egy tippre, hanem hagytam inkább elveszni magam, és járkáltam egy kicsit céltalanul. A térkép elég tudatosan van felépítve ahhoz, hogy valamilyen módon úgyis elérjünk a célunkhoz. A sztori az ügyességi szintünktől függően úgy 12 óra alatt teljesíthető, de ha mindent be szeretnénk járni, akkor nagyon könnyen a duplája is lehet ez a szám.
Intelligencia, nehézség: Néhány helyen nem elegendő a sebesség. Sok sötét barlangban ügyesen kell navigálnunk a sötét folyosókon, különben csapdákba lépünk. Az AI nem kifejezetten stratégiát követve támad minket. Lényegében egyenes vonalban próbálnak nekünk rontani minden irányból. Ezt az előnyünkre is fordíthatjuk, ugyanis nemcsak minket, de a társaikat is sebzik a támadásaikkal. Ha még egy kicsit trükkösebbek vagyunk ennél, akkor akár a pajzsunkat felhasználva a blokkolás utáni visszalökéssel a csapdákba is beletolhatjuk őket, hiszen rájuk nézve is veszélyt jelentenek. Szerencsére ez a játék nem annyira elitista mentalitású, mint sok más hasonló Souls-játék. Ha úgy érezzük, hogy túlságosan nehéz nekünk ez a fajta játékélmény, akkor gond nélkül bekapcsolhatunk két könnyítő funkciót a beállítások között. Elvégre ez egy offline, egyjátékosos kaland. Senkinek az élménye nem lesz ezáltal kevesebb.
Hangok, zene: A játék zenei lemeze 60 számból áll, ami körülbelül 3 órányi zenei anyagot tartalmaz. Ez a zenei aláfestés dinamikusan alkalmazkodik ahhoz, ami épp a képernyőn látható. A zenei alap önmagában, zseniális szintialbumként is megállja a helyét, de a játékban egyszerűen zseniális aláfestése a kalandozásainknak. Minden jelenetet képes megtölteni élettel és dinamikával. Az album Lifeformed és Janice Kwan keze munkáját dicséri. Ha esetleg a játéknak nem szeretnénk, akkor az albumnak mindenképpen adjunk egy esélyt a YouTube-on vagy az előadó Bandcamp-oldalán.
Összegzés: A játék gyönyörűen tükrözi a régmúlt idők kalandjait. Egyszerű, de mégis komplex rendszerré összeálló mechanikákkal. A kézikönyves lapok gyűjtögetése szintén nosztalgikus élmény, amire tudatosan épít az amúgy évek óta készülő játék. Minden részletén látszik, hogy akik készítették, úgy tervezték meg, hogy tudták, mik voltak azok az elemek, amelyek a nagy klasszikusokat annyira kiemelkedővé tették. A könnyítő opciók lehetősége széles körben is élvezetessé teszi a játékot, nem csak a pixelpontos dodge-olást kedvelők számára. A teljes magyar felirat elérhetősége pedig szintén egy pozitív meglepetésnek számított.