SG.hu

Hardspace: Shipbreaker

Kiadó: Focus Home Interactive
Fejlesztő: Blackbird Interactive
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-6600K 3,5 GHz-es vagy AMD Ryzen R3 1300X processzor, Nvidia GeForce GTX 770 vagy ATI Radeon R9 380 grafikus kártya, 8 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-8700 6-Core 3,2 GHz-es vagy AMD Ryzen 5 2600 processzor, Nvidia GeForce GTX 980 Ti vagy ATI Radeon RX Vega 56 grafikus kártya, 16 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Car Mechanic Simulator 2018
Kategória: szimulátor

Amikor már azt hittük, hogy a szimulátorok műfajában minden témát alaposan kiveséztek a fejlesztők, a Hardspace: Shipbreaker szinte a semmiből érkezve osztott ki két kiadós fülest azért, mert naivan azt hittük: nincs már új a nap alatt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna!

Aki hozzánk hasonlóan évtizedek óta követi már a játékvilág alakulását, az mostanság – pláne így, a generációváltás előtt – megelégszik alamizsnával, azaz nem vár forradalmi újdonságokat a nagyobb költségvetésű játékok piacáról – újdonságok után inkább az indie színtérre jár nézelődni. Bár a Hardspace: Shipbreaker kapcsán nehéz eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk – lévén a Focus Home Interactive karolta fel a projektet –, ugyanakkor azt így is határozottan ki merjük jelenteni már itt, az elején, hogy ennél különlegesebb koncepciót talán még soha nem láttunk a szimulátorok műfaján belül.

Hiszen soha nem gondoltuk volna, hogy az autószerelés, a mezőgazdálkodás, vagy éppen a kenyérszimulátor után egyszer eljuthatunk a világűrbe is azért, hogy ott páratlan realizmus társaságában kelljen darabokra bontanunk használaton kívüli űrhajókat. Merthogy ebben a játékban pontosan ez lesz a feladatunk, méghozzá nem is akármilyen megvalósítás társaságában! Lássuk, hogy mire jutott ezzel a témával a nagyszerűen sikerült Homeworld: Deserts of Kharak fejlesztésével is megbízott Blackbird Interactive csapata!

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Mint a legtöbb szimulátort, úgy természetesen a Hardspace: Shipbreakert sem a története miatt szerettük meg. Annak ellenére sem, hogy a készítők felhúztak mögé némi koncepcionális hátteret, így megtudjuk, hogy hősünk egy futurisztikus gigavállalat rabszolgája, akinek valamilyen okból kifolyólag 1 milliárd dolláros tartozása lett, ennek visszafizetésére pedig egy, a világűrben található roncstelepen az lesz a feladata, hogy darabokra szedjen néhány űrhajót, amivel rengeteg értékes nyersanyagot tud kinyerni.

Az űrhajóknak szinte minden egyes alkatrésze rendkívül értékes, ezért a legutolsó oldalpanel, a legapróbb antenna is komoly összegeket érhet, de természetesen a különféle reaktorokra és egyebekre szintén kiemelt figyelmet kell szentelnünk annak érdekében, hogy mielőbb leteljen az a tartozás. Persze amíg peregnek a dollárok, mi közben kifejezetten jól szórakozhatunk majd, lévén ennyire rendhagyó módon felépített szimulátort korábban talán még soha nem láthattunk.

Természetesen nem véletlenül nevezzük úton-útfélen szimulátorként az alkotást, hiszen a Hardspace: Shipbreaker valóban a realizmusra kíván építeni, ezáltal a világűrben folyamatos súlytalanság mellett mozgolódhatunk, ami eleve egy lassú és kimért tempót ad az egész élménynek. Kapkodni itt nem tudunk, de rögtön kiderül, hogy nem is szabad, noha minden egyes feladatra korlátozott idő áll majd a rendelkezésünkre, miközben természetesen az oxigénnel és egyéb nyersanyagokkal is nekünk kell gazdálkodnunk. Ha pedig esetleg fogyóban van valami, akkor a fentiekben említett gigavállalat jó pénzért ad nekünk, hogy folytatni tudjuk a munkát, illetve még tovább törleszthessük nekik az adósságot.

Tökéletes szinonimája ez a mai hitelben úszó társadalomnak, akárcsak az elkeseredett küzdelem, amit odafent a súlytalanság állapotában folytatunk az űrhajókkal. Merthogy dacára a kimért tempónak, egyáltalán nem nevezhetnénk kiegyensúlyozottnak a játék élményét, habár azt azért tegyük hozzá, hogy még csak a korai változat érhető el, így némileg ez módosulhat, de drasztikus újításokra ilyenkor már nem kerül sor.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A különféle űrszemetek feldarabolásához egyébiránt két eszköz áll majd a rendelkezésünkre. Kapunk egy vonónyalábhoz hasonló fegyverszerűséget, amivel képesek leszünk magunkhoz rántani a kisebb tárgyakat – vagy nagyobb dolgok esetében fordítva –, miközben a folyamatos fejlesztésekkel nemcsak egyre erősebbé tehetjük az eszközt, de olyan extra funkciókkal is kiegészíthetjük, mint hogy kijelöljünk vele egy komplett útvonalat, ahová a sugár magától elvontatja majd a kiszemelt objektumot.

A másik eszközünk egy lézerfegyver lesz, melynek egyik kiterjesztésével pontszerű vágást tudunk alkalmazni, kiegészítőjének hála azonban függőleges és vízszintes vonalakban darabolhatjuk fel a különféle alkatrészeket. Bár mindez jól hangzik, a gyakorlatban azért közel sem lesz ennyire egyszerű a feladat. Mindig meg kell majd néznünk például az űrhajó tervrajzát, hogy lássuk a gyenge pontokat, az összekötő íveket, hiszen túl egyszerű lenne csak úgy találomra nekiesni valahol az egésznek, és amolyan „üsd-vágd, nem apád” módjára darabokra kaszabolni az elemeket. Amennyiben hatékonyan akarunk dolgozni, és bele akarunk férni az időkeretbe, akkor mindig konkrét tervet kell készíteni.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

A legtöbb feladat egy kaptafára épül, rendszerint ki kell termelni bizonyos mennyiségű ilyen-olyan fémet, illetve egy-két értékesebb elemet az űrhajóból, a többi pedig mehet a levesbe. Merthogy egy nyomás alatt lévő űrhajó oldalának a kivágása kisebb katasztrófát idézhet elő – akár bele is halhatunk –, olyan elemek sérülhetnek ezzel, melyek a küldetés szempontjából fontosak voltak. Mindez pedig csak egy példa a sok közül, hiszen az űrben uralkodó fizikai sajátosságokat kifejezetten ügyesen lemintázták a készítők.

Az más kérdés, hogy maga a játékmenet nagyon gyorsan vontatottá és érdektelenné válik. Ennek az oka, hogy a sokadik pályán is az lesz a feladat, mint a legelején, így hiába vágyunk újabb kihívásokra, gyakorlatilag az egész változatlan marad, nincs folyamatosan emelkedő színvonal, csak egy meredek ugrás, majd utána stagnálás. Pedig alapvetően nem rossz elfoglaltság apránként darabolgatni ezeket az óriási objektumokat, csakhogy a dolgunkat egy sor más probléma nehezíti meg.

Eleve ott a súlytalanság, és az ebből fakadó nehézkes irányítás. Ha egy oldalelemet ki akarunk vágni, akkor állandóan forogni, finomhangolni kell a kamerát, nincs egy biztos vagy fix pont, mint az FPS-játékoknál, ahol az egérrel egyszerűen el tudjuk végezni a dolgot. Egy Portal-szerű irányítással például máris jobb lett volna az egész, csak ugye akkor a szimulátoros jelzőtől kellene elbúcsúznia a végeredménynek. Talán mindenki jobban járt volna! Nagyobb a baj, hogy nem elég kivágni bizonyos elemeket és alkatrészeket, azokat rendszerint a megfelelő helyre még el is kell ráncigálnunk, így például egy kemencébe vagy egy dokkolóba, hiszen csak ilyen esetekben kapunk cserébe pénzt. Márpedig bizonyos elemek kiszabadítása – pláne egy űrhajó mélyéből – okozhat némi fejtörést a súlytalanság állapotában, ami gyakran tovább ronthatja a helyzetet.

Klikk ide! Klikk ide!

Klikk ide! Klikk ide!

Grafika: Szerencsére a küllem tekintetében kifejezetten kellemes összhatást kelt a játék. A világűrt sokszor és sok helyen láthattuk már egy ilyen interaktív kalandban, a Hardspace: Shipbreaker pedig se nem jobb, se nem rosszabb az ismertebb próbálkozásoknál. Az űrben lenni egyenesen elragadó, az űrhajók kidolgozása kifejezetten kielégítő, az effektek is kellemesek lettek, a fényhatások és az árnyékok gyakran félelmetesen realisztikusak, miközben a kimagasló fizika ellenére nagyon stabil és jól optimalizált lett az egész.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Itt bizony akadnak problémák a játékkal. Már az első percek után kellemetlen az állandó súlytalanság, az ember szinte szomjazik rá, hogy legalább az űrhajók belsejében megfelelő gravitáció uralkodjon, annyira körülményes és lassú irányítani mindent, hiszen folyamatosan finomítani kell a kamerát, állandóan ügyeskedni kell valamit, hogy megfelelő irányba nézzünk, hogy ne csapódjunk neki drasztikusan egy falnak és így tovább. Az rendben van, hogy a készítők a szimulátoros él miatt ragaszkodtak a realizmushoz, de ennyire azért nem kellett volna.

Játszhatóság: Noha a korai hozzáférés miatt egyelőre még vannak hiányos menüpontok, de a kampány már teljes, és itt kifejezetten sok tartalmat találunk, azonban dacára a mennyiségnek, a minőséggel már akadnak problémák. Merthogy minden feladat egy kaptafára épül fel, állandók az önismétlések, tehát hiába kapunk mondhatni nagy tartalmat, ha azt nem sikerült megtölteniük a készítőknek élettel.

Intelligencia, nehézség: Nehéznek ugyan nem neveznénk a játékot, annál inkább átgondolatlannak. Egy ilyen komótos, lassabb játékmenet mellé ugyanis állandó időzítőt tenni kifejezetten undok tett volt, jellemzően nem is sikerül időre teljesíteni a feladatokat, de az irányításból fakadó hiányosságok miatt is gyakran találkozhatunk nehézségekkel.

Hangok, zene: Zenék ugyan nincsenek a játékban, de összességében nem is hiányoznak, hiszen az űrben a némaság, a zajok és zörejek sokkal fontosabbak. Ezen a téren kifejezetten kellemes összhatás vár ránk, miközben a szinkronok tekintetében sem vall kudarcot a végeredmény.

Összegzés: A Hardspace: Shipbreaker annyira egyedi ötleteket vonultat fel, hogy a járatlan utakból kifolyólag gyakran lép ingoványos talajra, de biztosan megtalálja majd a maga közönségét, hiszen érezhetően rengeteg munka van benne, hibái ellenére pedig rövid távon kifejezetten élvezetesnek, különlegesnek tekinthető. Sajnos azonban éppen a hibái azok, melyekkel rengeteg játékost elriaszt majd magától, hiszen amennyiben kevésbé veszik komolyan a készítők a dolgot, akkor egy élvezetes, szimulátoros jegyeket felvonultató ügyességi kalandot kovácsolhatnának belőle, így azonban valahol egy kihagyott ziccernek nevezhetjük a próbálkozást a túlzott valószerűségre való elkeseredett törekvés miatt. Persze a saját rétegét és táborát így is megtalálhatja majd!

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manouser #5
    Hardspace: Shipbreaker - Early Access Launch Trailer

    Utoljára szerkesztette: manouser, 2020.08.04. 06:30:22
  • TokraFan #4
    Akkor igazad lesz, hogy a tesztelőnek fogalma nincs semmiről. Ahogy az lenni szokott...Nem is tudom, minek olvastam az elejét is, SG-n nem szoktam már olvasni semmit, annyira tré a színvonal.
  • Kissssss0 #3
    sajnos azt elfelejtette megemlíteni a "tesztelőnk" hogy az az időkorlát nem más mint egy 15 perces műszak idő ami ha lejár akkor az se baj... mert ahol befejezted a bontást ott folyathatod is a következő műszak alkalmával.

    magyarul nem kötelező hogy 15 perc alatt befejezz mindent, a megkezdett munkát lehet tovább fojtatni ahol abba maradt.
    Utoljára szerkesztette: Kissssss0, 2020.07.19. 22:02:10
  • TokraFan #2
    "noha minden egyes feladatra korlátozott idő áll majd a rendelkezésünkre"

    Innen nem is olvastam tovább. A játékvilág leggyűlöltebb megoldása, ha valami időre megy. Az Xcom2-höz készült modok egyik legsikeresebbje sem csinál mást, mint kiszedi az időkorlátos küldetéseknél az időkorlátot. K*rva idegesítő bármit időre csinálni, ez nem kihívás, hanem egy bosszantó marhaság.
  • Kissssss0 #1
    "Zenék ugyan nincsenek a játékban, de összességében nem is hiányoznak, hiszen az űrben a némaság, a zajok és zörejek sokkal fontosabbak. "

    itt jön le hogy egyszer se játszott a játékkal a drágalátos "tesztelő".