SG.hu
Meghatározta az EU a jövő évi digitális tennivalókat
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a digitális gazdaság és társadalom hét új prioritását. A digitális gazdaság növekedési üteme hétszer gyorsabb a hagyományos gazdaságénál, jelenleg azonban az Európa-szerte széttagolt szabályozás akadályozza e potenciál kiaknázását.
A naprakésszé tett digitális menetrend maradéktalan végrehajtása 5%-kal, illetve fejenként 1500 euróval emelné az európai GDP-t az elkövetkező nyolc évben annak révén, hogy növeli az IKT-beruházásokat, javítja a munkavállalók informatikai ismereteit, utat nyit a közszektor innovációja előtt, és megreformálja az internetgazdaság keretfeltételeit. Ami a munkahelyeket illeti, ha nem kerül sor európai szintű fellépésre, 2015-ig akár egy millió informatikai álláshely is betöltetlen maradhat, az infrastruktúra kiépítése révén viszont 1,2 millió munkahely jöhet létre. Ez hosszabb távon, a gazdaság egészét tekintve 3,8 millió új munkahelyet jelentene.
Az új prioritások között az első a szélessávú hálózatok új, stabil szabályozási környezetének létrehozása. Megállapították, hogy több magánberuházásra van szükség a vezetékes és a vezeték nélküli nagysebességű szélessávú hálózatokba, ezért a Bizottság 2013. évi legfontosabb informatikai prioritása az új és stabil szélessávú szabályozási környezet véglegesítése. A tíz intézkedésből álló csomag ajánlásokat fogalmaz meg az alábbiak tekintetében: a megkülönböztetés-mentes hálózati hozzáférés megszilárdítása, a szélessávú hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés új árazási módszerei, a hálózatsemlegesség, az egyetemes szolgáltatatás és a szélessáv kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló módszerek. Mindez a szélessávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokról szóló új iránymutatásra és kölcsönökre épül.
A digitális menetrendért Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke felel
Másodsorban felgyorsítják a digitális szolgáltatások kiépítését (különösen azok határon átnyúló interoperabilitása tekintetében) az elektronikus azonosítók és aláírások, az üzleti mobilitás, az e-igazságügy, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és az olyan kulturális platformok terén, mint a Europeana. Csupán az elektronikus közbeszerzés révén 100 milliárd euró takarítható meg évente, az e-kormányzat pedig 15–20 %-kal csökkentheti a közigazgatás költségeit.
Az informatikai ismeretekre és munkahelyekre vonatkozó széleskörű együttműködésre van szükség annak elkerülésére, hogy 2015-ig egymillió informatikai álláshely maradjon betöltetlen a képzett munkaerő hiánya miatt – ez a helyzet elfogadhatatlan a magas munkanélküliség időszakában. A Bizottság koordinálni fogja az állami és a magánszektor tevékenységét az IT-képzési lehetőségek növelése, az oktatás és az üzleti szféra közötti közvetlenebb kapcsolatok megteremtése, a szabványos munkaköri leírások elfogadása és a készségek tanúsításának előmozdítása a foglalkoztatási mobilitás segítése érdekében. Emellett cselekvési tervet készítenek az internetes vállalkozók támogatására, és az európai vállalkozásindítás megkönnyítése érdekében.
Leszögezik, hogy az EU-nak a világ legbiztonságosabb online környezetét kell kínálnia a felhasználói szabadság és a magánélet védelmének tiszteletben tartása mellett. Éppen ezért a Bizottság stratégiát készít és irányelvre tesz javaslatot a nemzeti készültség közös minimumszintjének meghatározása céljából, ideértve a határon átnyúló kiberbiztonsági incidensek megelőzésére és elhárítására szolgáló online platformot, és az ilyen incidensekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Mindez ösztönözni fogja a biztonsági és a beépített adatvédelmi termékek tágabb európai piacát.
Mindezeken túl olyan apróságokkal is foglalkoznak majd, mint a szerzői jog korszerűsítése az érintettekkel folytatandó párbeszéd keretében, a számítási felhő kiépítésének felgyorsítása a közszektor vásárlóereje segítségével és egy elektronikus ipari stratégia elindítása, hogy vonzóbbá tegye Európát a mikro- és nano-elektronikai ipari tervezési és termelési beruházások számára.
A naprakésszé tett digitális menetrend maradéktalan végrehajtása 5%-kal, illetve fejenként 1500 euróval emelné az európai GDP-t az elkövetkező nyolc évben annak révén, hogy növeli az IKT-beruházásokat, javítja a munkavállalók informatikai ismereteit, utat nyit a közszektor innovációja előtt, és megreformálja az internetgazdaság keretfeltételeit. Ami a munkahelyeket illeti, ha nem kerül sor európai szintű fellépésre, 2015-ig akár egy millió informatikai álláshely is betöltetlen maradhat, az infrastruktúra kiépítése révén viszont 1,2 millió munkahely jöhet létre. Ez hosszabb távon, a gazdaság egészét tekintve 3,8 millió új munkahelyet jelentene.
Az új prioritások között az első a szélessávú hálózatok új, stabil szabályozási környezetének létrehozása. Megállapították, hogy több magánberuházásra van szükség a vezetékes és a vezeték nélküli nagysebességű szélessávú hálózatokba, ezért a Bizottság 2013. évi legfontosabb informatikai prioritása az új és stabil szélessávú szabályozási környezet véglegesítése. A tíz intézkedésből álló csomag ajánlásokat fogalmaz meg az alábbiak tekintetében: a megkülönböztetés-mentes hálózati hozzáférés megszilárdítása, a szélessávú hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés új árazási módszerei, a hálózatsemlegesség, az egyetemes szolgáltatatás és a szélessáv kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló módszerek. Mindez a szélessávú hálózatokhoz nyújtott állami támogatásokról szóló új iránymutatásra és kölcsönökre épül.
A digitális menetrendért Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke felel
Másodsorban felgyorsítják a digitális szolgáltatások kiépítését (különösen azok határon átnyúló interoperabilitása tekintetében) az elektronikus azonosítók és aláírások, az üzleti mobilitás, az e-igazságügy, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és az olyan kulturális platformok terén, mint a Europeana. Csupán az elektronikus közbeszerzés révén 100 milliárd euró takarítható meg évente, az e-kormányzat pedig 15–20 %-kal csökkentheti a közigazgatás költségeit.
Az informatikai ismeretekre és munkahelyekre vonatkozó széleskörű együttműködésre van szükség annak elkerülésére, hogy 2015-ig egymillió informatikai álláshely maradjon betöltetlen a képzett munkaerő hiánya miatt – ez a helyzet elfogadhatatlan a magas munkanélküliség időszakában. A Bizottság koordinálni fogja az állami és a magánszektor tevékenységét az IT-képzési lehetőségek növelése, az oktatás és az üzleti szféra közötti közvetlenebb kapcsolatok megteremtése, a szabványos munkaköri leírások elfogadása és a készségek tanúsításának előmozdítása a foglalkoztatási mobilitás segítése érdekében. Emellett cselekvési tervet készítenek az internetes vállalkozók támogatására, és az európai vállalkozásindítás megkönnyítése érdekében.
Leszögezik, hogy az EU-nak a világ legbiztonságosabb online környezetét kell kínálnia a felhasználói szabadság és a magánélet védelmének tiszteletben tartása mellett. Éppen ezért a Bizottság stratégiát készít és irányelvre tesz javaslatot a nemzeti készültség közös minimumszintjének meghatározása céljából, ideértve a határon átnyúló kiberbiztonsági incidensek megelőzésére és elhárítására szolgáló online platformot, és az ilyen incidensekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Mindez ösztönözni fogja a biztonsági és a beépített adatvédelmi termékek tágabb európai piacát.
Mindezeken túl olyan apróságokkal is foglalkoznak majd, mint a szerzői jog korszerűsítése az érintettekkel folytatandó párbeszéd keretében, a számítási felhő kiépítésének felgyorsítása a közszektor vásárlóereje segítségével és egy elektronikus ipari stratégia elindítása, hogy vonzóbbá tegye Európát a mikro- és nano-elektronikai ipari tervezési és termelési beruházások számára.