MTI

Újra működik a világ legöregebb digitális számítógépe

Újra működik a világ legöregebb digitális számítógépe: a két és fél tonnát nyomó, 61 esztendős brit óriást évekig szerelték a szakemberek, hogy évtizedek múltával ismét üzembe helyezhessék az informatika történelmének fontos mérföldkövét.

A Harwell Dekatron, amelyet Witch (Wolverhampton Instrument for Teaching Computing from Harwell) néven is emlegetnek, tízezer mozgó alkatrészből áll, és szolgálati ideje alatt olykor heti nyolcvan órát is dolgozott megállás nélkül. A számítógép-matuzsálemet csapatnyi önkéntes szerelte össze a buckinghamshire-i Számítástechnikai Nemzeti Múzeum kurátoraként tevékenykedő Kevin Murrell irányításával. A reneszánszát élő gépóriást az intézményben kereshetik fel az érdeklődők.

A masinát 1951-ben állították szolgálatba a harwelli Atomenergia Kutatóintézetben, ahol matematikai modellezésre használták. A gépnek akár tíz másodpercbe is telt két szám összeszorzása, de mégis hasznos és megbecsült tagja volt a kutatócsoportnak - adta hírül a The Daily Telegraph. Alig hat évvel később, 1957-ben azonban már elavultnak számított az újabb számítógépekhez képest, ezért a ma már Wolverhampton-i Egyetem néven működő felsőoktatási intézménynek ajándékozták, ahol programozás oktatásra használták, és ráaggatták a Witch (Boszorkány) becenevet.


A számítógépet 1973-ban a birminghami Tudományos és Ipari Múzeumnak adományozták, ahol 24 éven át látogathatták az érdeklődők, mígnem az intézmény végleg bezárta kapuit, és a masinát szétszerelve elraktározták. Kevin Murrell is a birminghami múzeumban találkozott először a gépóriással, még az 1970-es években. A tinédzser fiú azonnal beleszeretett, ám a múzeum bezárása után a számítógép eltűnt a nyilvánosság szeme elől. "Négy évvel ezelőtt éppen fényképek után kutattam egy raktárközpontban, amikor megakadt a szemem a számítógép irányító paneljén" - mondta Murrell. Három évvel később a Witch ismét régi fényében ragyogott. A gépet nagyrészt eredeti alkatrészeinek - köztük 480 relének és 828 dekatroncsőnek - a felhasználásával szerelték össze.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #6
    Egyetértek Veled, ennyit az index is leírt róla. Kicsit több műszaki és informatikai ismeretet lehetett volna tenni bele ha már "Informatika & Tudomány"...
  • duke #5
    Nagyon erdekes, kulonosen, hogy tizes szamrendszerben szamol. De a 10 masodperc muveleti sebesseg, meg egy 60 eves gephez kepest is lasunak tunik. Szerintem addigra mar voltak ennel jobb gepek. Ugy tudom, hogy 44-45 korul epitett szamitogek mar elektroncsovesek voltak, ahhoz kepest ez a reles megoldas visszalepesnek tunik. Persze lehet hogy ez sokkal olcsobb volt, mint tobb ezer elektroncsovel megepitett gepek, amik tobbet altak, mint mukodtek, az allando meghibasodasok miatt.
  • zola2000 #4
    Hidd el, amikor megjelentek az első ilyen gépek hatalmas segítség volt a gazdaságnak még ez a -ma már- semmiség is.
  • lapaleves #3
    talán-talán csak sikerülne akkor leemulálni 838 pöttyöt akármilyen oktatóprogramnak, nem?

    aszittem ha nem is a krízis, de egy webszerver elfut rajta vagy valami. ez így elég sovány.
  • pjke #2
    Én mondjuk erről a hírről legalább egy ilyen szintű cikket várnék:http://richpoi.com/cikkek/infotech/ujra-mukodik-a-vilag-legoregebb-digitalis-szamitogepe.html
    Nem értem miért nem lehet egyes dolgokról bővebben, fényképekkel, esetleg videóval beszámolni.
  • kvp #1
    828 cso, ez kemeny egy A5-os kockasfuzet lapnyi memoria es ebbe bele kellett fernie a programnak is. Szepek ezek a regi gepek, itt meg meg lehetett fogni a biteket is (rele) es a teljes memoria tartalma ott villogott a csoveken. Szabad szemmel lehetett latni ahogy 1-1 szam megvaltozik, mivel 10-es szamrendszeru csoves memoriaja van. Arrol nem beszelve, hogy a memoriaja szamjegyenkent fogyaszt annyi energiat mint ma egy teljes szerver es pont megegyezik a sebessege egy ember szamitasi sebessegevel. Szerintem ilyen rendszereken kellene oktatni a programozast, mivel ez meg emberileg is atlathato. (tehat barki kepes szabad szemmel kovetni, hogy pontosan mit csinal a gep) Ha ezt megerti valaki, akkor onnantol barmilyen szamitogep programozasat kepes megtanulni, mivel az alapelv nem nagyon valozott.