SG.hu
Közösségi média-használat a biztosítási csalások ellen
Az amerikai Biztosítási Csalásellenes Szövetség (CAIF) becslése szerint évente több mint 80 milliárd dollárra tehető a csalások összege az Amerikai Egyesült Államokban, s a vagyon- és balesetbiztosítási csalások költsége valószínűleg meghaladja a 30 milliárd dollárt.
A probléma mértékét szintén jól illusztrálja, hogy az amerikai Nemzeti Biztosítási Bűnügyi Hivatal (NICB) statisztikái alapján 2009-ről 2011-re 19 százalékkal nőtt a csalási kísérlet gyanúját felvető, kétes kárigények száma1. A csalásokból eredő potenciális veszteségek csökkentése érdekében az elmúlt 15 évben az amerikai biztosítók jelentős összegeket fordítottak a csalás elleni kezdeményezésekre - például egyre inkább fókuszba kerül a csalás elleni technológiák használata. Ezt a témakört érinti a CAIF 2012 májusában készített felmérése 2, amelynek eredményei az elmúlt hetekben váltak ismertté. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy a megkérdezett biztosítók több mint egyharmada már használja a közösségi médiában elérhető adatokat a csalások vizsgálata során.
A 74 amerikai egyesült államokbeli biztosítási vezető részvételével végzett felmérés arra kereste a választ, hogy a biztosítók jelenleg hogyan használják a csalás-megelőzési technológiákat, milyen stratégiákat alkalmaznak, és milyen terveik vannak a technológiai képességeik bővítésére vonatkozóan a következő 12-24 hónapban. A tanulmány szerint a biztosítók a csalás elleni technológiai beruházások tekintetében elsősorban prediktív modellező (33%) és szövegbányászati (31%) megoldásokban gondolkodnak a következő években.
A felmérés rávilágít arra, hogy a szervezett csalásokból eredő kockázat hamarosan súlyos problémát jelent majd a biztosítók számára. A válaszadók 52%-a vélekedett úgy, hogy a csalás elleni technológia alkalmazásának jelentős haszna az összetett vagy szervezett csalások leleplezésében rejlik, amilyenek például az egészségügyi szolgáltatási csalások vagy a gépjármű-biztosításhoz kapcsolódó KGFB és személyi sérülés elleni védelemmel kapcsolatos csalások. Ezek felderítésében segítséget nyújthat például a kapcsolatelemzés - a biztosítók mintegy 19%-a már beruházott ilyen technológiába.
"A csalásfelderítési célú technológia gyorsan fejlődik és a biztosítók nagy utat jártak be ezen a területen. Ugyanakkor a felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy még sokuknak van hova előre lépnie” - nyilatkozta Dennis Jay, a CAIF ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán, amelyben a válaszadók 88%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenleg alkalmaz valamilyen technológiát a csalások megelőzésére, felderítésére. A riport megjegyzi, hogy „egy szervezeten belül elérhető információk minimum 75%-a strukturálatlan adat, és ez az arány valószínűleg növekedni fog a közösségi média térnyerésével."
A válaszadó szervezetek 57%-a gondolja úgy, hogy a csalás elleni technológiai megoldás alkalmazásának haszna elsődlegesen abból származik, hogy a rendszer által csalásgyanúsként megjelölt esetek közül nagyobb arányban bizonyosodik be a tényleges csalás. Számos vezető említette, hogy a jelenlegi modern eszközeik jobb minőségű javaslatokat eredményeznek, valamint a problémás igényeket a kárügyintézési folyamat egy korai szakaszában be tudják azonosítani, ami a beruházás jobb megtérüléséhez vezet. "Bár a technológia nem tudja kiküszöbölni a biztosítási kárbecslő megérzését, a speciális kivizsgálási egységek gyakorlati szakértelmét, az ösztönöket és a szakmai véleményt, kétségkívül javítani tudja a vizsgálati folyamatot" - magyarázza Stuart Rose, a SAS globális biztosítási marketing vezetője.
A jelenlegi gazdasági helyzet továbbra is sok szervezetet kényszerít költségcsökkentésre. Azonban úgy tűnik, a biztosítók tisztában vannak a csalásfelderítés fontosságával és a vállalati eredményre gyakorolt hatásával, ugyanis a válaszadók kevesebb mint 5%-a gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban csökkenni fog a csalás elleni technológiára fordítható költségkerete, 31%-uk pedig több forrásra számít ezen a területen.
A probléma mértékét szintén jól illusztrálja, hogy az amerikai Nemzeti Biztosítási Bűnügyi Hivatal (NICB) statisztikái alapján 2009-ről 2011-re 19 százalékkal nőtt a csalási kísérlet gyanúját felvető, kétes kárigények száma1. A csalásokból eredő potenciális veszteségek csökkentése érdekében az elmúlt 15 évben az amerikai biztosítók jelentős összegeket fordítottak a csalás elleni kezdeményezésekre - például egyre inkább fókuszba kerül a csalás elleni technológiák használata. Ezt a témakört érinti a CAIF 2012 májusában készített felmérése 2, amelynek eredményei az elmúlt hetekben váltak ismertté. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy a megkérdezett biztosítók több mint egyharmada már használja a közösségi médiában elérhető adatokat a csalások vizsgálata során.
A 74 amerikai egyesült államokbeli biztosítási vezető részvételével végzett felmérés arra kereste a választ, hogy a biztosítók jelenleg hogyan használják a csalás-megelőzési technológiákat, milyen stratégiákat alkalmaznak, és milyen terveik vannak a technológiai képességeik bővítésére vonatkozóan a következő 12-24 hónapban. A tanulmány szerint a biztosítók a csalás elleni technológiai beruházások tekintetében elsősorban prediktív modellező (33%) és szövegbányászati (31%) megoldásokban gondolkodnak a következő években.
A felmérés rávilágít arra, hogy a szervezett csalásokból eredő kockázat hamarosan súlyos problémát jelent majd a biztosítók számára. A válaszadók 52%-a vélekedett úgy, hogy a csalás elleni technológia alkalmazásának jelentős haszna az összetett vagy szervezett csalások leleplezésében rejlik, amilyenek például az egészségügyi szolgáltatási csalások vagy a gépjármű-biztosításhoz kapcsolódó KGFB és személyi sérülés elleni védelemmel kapcsolatos csalások. Ezek felderítésében segítséget nyújthat például a kapcsolatelemzés - a biztosítók mintegy 19%-a már beruházott ilyen technológiába.
"A csalásfelderítési célú technológia gyorsan fejlődik és a biztosítók nagy utat jártak be ezen a területen. Ugyanakkor a felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy még sokuknak van hova előre lépnie” - nyilatkozta Dennis Jay, a CAIF ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán, amelyben a válaszadók 88%-a nyilatkozott úgy, hogy jelenleg alkalmaz valamilyen technológiát a csalások megelőzésére, felderítésére. A riport megjegyzi, hogy „egy szervezeten belül elérhető információk minimum 75%-a strukturálatlan adat, és ez az arány valószínűleg növekedni fog a közösségi média térnyerésével."
A válaszadó szervezetek 57%-a gondolja úgy, hogy a csalás elleni technológiai megoldás alkalmazásának haszna elsődlegesen abból származik, hogy a rendszer által csalásgyanúsként megjelölt esetek közül nagyobb arányban bizonyosodik be a tényleges csalás. Számos vezető említette, hogy a jelenlegi modern eszközeik jobb minőségű javaslatokat eredményeznek, valamint a problémás igényeket a kárügyintézési folyamat egy korai szakaszában be tudják azonosítani, ami a beruházás jobb megtérüléséhez vezet. "Bár a technológia nem tudja kiküszöbölni a biztosítási kárbecslő megérzését, a speciális kivizsgálási egységek gyakorlati szakértelmét, az ösztönöket és a szakmai véleményt, kétségkívül javítani tudja a vizsgálati folyamatot" - magyarázza Stuart Rose, a SAS globális biztosítási marketing vezetője.
A jelenlegi gazdasági helyzet továbbra is sok szervezetet kényszerít költségcsökkentésre. Azonban úgy tűnik, a biztosítók tisztában vannak a csalásfelderítés fontosságával és a vállalati eredményre gyakorolt hatásával, ugyanis a válaszadók kevesebb mint 5%-a gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban csökkenni fog a csalás elleni technológiára fordítható költségkerete, 31%-uk pedig több forrásra számít ezen a területen.