A magyarországi lakásállomány jelentős részére, mintegy kétharmadára kötöttek biztosítást, ami főként annak fényében jó arány, hogy a fennmaradó állomány jelentős része nem is biztosítható (árvízveszélyes terület, rossz műszaki állapot, stb.).

Ezen a területen tehát jóval kevésbé érvényesül a más biztosítási ágakban megmutatkozó lemaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest (kb. 80 százalékos arány). Jellemző probléma ugyanakkor, hogy a biztosítások meghatározó hányada a valóságosnál alacsonyabb értékre köttetett.

Az alulbiztosítottságot csak részben magyarázza, hogy egyes ügyfelek az alacsonyabb díjak reményében eleve a valóságosnál kisebb értékű ingatlan és ingó vagyonra kötnek biztosítást. Sok esetben viszont az a probléma, hogy a hosszú évek óta fennálló lakásbiztosítások kötvényeiben nem a reális biztosítási összegek szerepelnek. Az elmúlt évtized során jelentősen megváltoztak az ingatlanok négyzetméterárai, és az ingóságok értéke is jelentősen megnőtt. Szemléletes példával élve: a kötvényben szereplő, 5 ezer forintért megvásárolt fekete-fehér Nárcisz televíziót időközben már felváltotta a 120 ezer forintot érő 72 cm-es színes sztereó televízió. Az értékekben bekövetkező változások követése az ügyfélnek elemi érdeke: ugyanis a biztosítási díjban a módosítás nem okoz jelentős növekedést, ám az ingatlanban keletkezett kárt csak a kötvényben szereplő négyzetméterár arányában fogják kifizetni. Ha pedig a példában szereplő színes televíziót ellopják, a biztosító csupán az 5 ezer forintos készülék árát fogja megtéríteni.

A lakásbiztosítási piac termékei nehezebben hasonlíthatók össze, mint például a jóval kevesebb paramétert figyelembe vevő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékek. Általános piaci tendenciákat azonban megfigyelhetünk ezen a területen is: folyamatos átalakulásnak lehetünk tanúi, melynek eredményeképpen a biztosítók ma már leginkább csomagokat kínálnak az ügyfeleknek. Ezek a biztosítási csomagok az alap elemi (tűz, vihar, hó, villámcsapás, árvíz, földrengés, rádőlés, stb) kockázatokon túl jobbára már olyan kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmaznak, mint például csőtörés, üvegkár-biztosítás, felelősségbiztosítás, betöréses lopás- és rablásbiztosítás.

Kiegészítő biztosításként egyre több biztosító kínál olyan további szolgáltatásokat, mint a 24 órás szervízszolgáltatás vagy az ebtartói felelősségbiztosítás, de már baleset- és életbiztosítás is köthető a lakásbiztosítás keretein belül. A fejlődés természetes eredményeként pedig immár Magyarországon is megjelent az úgynevezett All Risk típusú lakásbiztosítás, amely abban különleges, hogy nem azokat a kockázatokat sorolja fel tételesen, amelyek esetén a biztosító kifizeti a károkat, hanem csupán azt a néhányat, amelyeket kizár a kockázati körökből. Ezek a hagyományosnál jóval tágabb értelemben vett lakásbiztosítások, igaz, jelenleg még jóval magasabb éves költséggel. A jövőben - a külföldi tapasztalatok ismeretében - ezen biztosítási forma elterjedésére számíthatunk.

A piaci verseny miatt a biztosítók változatos módon igyekeznek a biztosítási díjaikat csökkenteni. Egyrészt ezen a területen jól érvényesül a mérethatékonyság elve: a nagyobb ügyfélkör nagyobb kockázatközösséget, vagyis jobb biztosításmatematikai feltételeket biztosít. A közelmúlt fejleménye, hogy a lakásbiztosításban is megjelent az önrész. Mivel a lakáskárok jelentős része néhány tízezer forintnyi összeget tesz ki, viszont a biztosítók összes kárkifizetéseinek meghatározó része az ilyen úgynevezett bagatell károkhoz kapcsolódik, ezzel a megoldással a díjak érezhetően csökkenthetők. További lehetőség az ügyintézés rugalmasabbá tétele: ma már nem ritka, hogy kisebb kártérítések esetén a biztosítók eltekintenek a helyszíni kárfelméréstől, aminek további hatása az ügyfél-elégedettség növekedésében is megmutatkozik.

A legjelentősebb fejlődés az online lakásbiztosítások területén figyelhető meg. Lakásbiztosítási kalkulátor segítségével az érdeklődők több biztosító termékét figyelembe véve számolhatják ki lakásbiztosításuk díjait. Az elmúlt hat évben jelentős fejlesztések zajlottak, ezek eredményeképpen ma már nem csupán kiszámolhatóak az egyes termékek, de - a változatos konstrukciók jelenléte ellenére - össze is hasonlíthatóak. Emellett számos kiegészítő biztosítás is megismerhető és megrendelhető. Több biztosító is online kedvezményt ad, ha az ügyfél az interneten rendeli meg a biztosítást, a kedvezmény mértéke akár a 35 százalékot is elérheti.

Míg kötelező biztosítás esetében szinte csak és kizárólag az ár számít, addig a lakásbiztosításoknál fontos szempont a kínált szolgáltatások köre és azok minősége is. Az érdeklődők által elvégzett kalkulációk és megrendelések alapján a legtöbb felhasználó új építésű ingatlanok megvásárlását követően veszik igénybe az online szerződéskötést, átlagosan 22 ezer forint körüli éves díjjal. Az online lakásbiztosítás népszerűségét tovább növeli, hogy banki hitel esetén az alkusz a kedvezményezetti igazolást is elintézi, így az ügyfélnek nem kell két kört megtenni (bank, biztosító). Az online termékek iránti fokozódó bizalom egyértelműen megmutatkozik abban is, hogy nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosai is online kötnek biztosítást, sokszor nagy értékű képzőművészeti alkotásokat is felsorolva a biztosítási köbe vont ingóságok között.