Berta Sándor
Leállt a termelés a japán cégek egyes kínai üzemeiben
A Kínában kezdődött tüntetések miatt a japán elektronikai óriáscégek egy része úgy döntött, hogy azonnali hatállyal leállítják a termelést néhány helyi gyáregységükben.
A szigetország termékei ellen indult támadások nyomán veszélybe kerülhet a 340 milliárd dollár értékű kínai−japán külkereskedelem, ami fékező erőként jelentkezhet mind a világ második, mind a harmadik legnagyobb gazdaságában. A BBC arról tudósított, hogy a Panasonic átmenetileg bezárja a qingdaói üzemét és figyelemmel kíséri a helyzet további alakulását. A demonstrálók számos kirendeltséget támadtak meg, köztük volt egy pekingi Toyota-kereskedés és egy shenzheni japán szupermarket is. A Honda, a Mazda és Nissan kettő-négy napra állította le az autógyártást. A kínai autókereskedők szövetségének értékelése szerint a japán áruk, köztük az autók vásárlásának spontán bojkottja a 2011. márciusi földrengés okozta károknál is nagyobb gondokat okozhat a Toyotának, a Hondának és a Nissannak.
A CNN szerint a Panasonic az erőszakos demonstrációk után a dolgozók testi épségének védelme érdekében további két kínai gyárát zárta be. A Bloomberg pedig arról számolt be, hogy a Canon összesen három üzemében állította le a termelést. A tüntetések más japán óriáscégeket is érintenek, köztük van a Toyota és a Lion Corp.
A vita hátterében az áll, hogy Kína, Tajvan és Japán évek óta egyaránt magának követeli a Diayou (más átírással Tiaoyutai, illetve Senkaku) szigetcsoportot, ami körülbelül 200 kilométerre északkeletre található Tajvantól. A szigetek alatt nagy olaj- és gázlelőhelyeket gyanítanak, emellett a szigetcsoportnak stratégiai jelentősége is van. A helyzet az elmúlt hetekben durvult el nagyon, miután Japán bejelentette, hogy három szigetet megvett egy üzletembertől, és az ügy szerencsétlenül egybeesett a Kína ellen 1931-ben indult japán invázió évfordulójával. Válaszul Kína hat járőrhajót küldött a térségbe, majd szombaton legalább 19 kínai városban voltak tüntetések. Ezek mindegyike Japán ellen irányult.
A kínai demonstrációk egyáltalán nem tesznek jót az amúgy is feszült kínai-japán viszonynak és kérdéses, hogy a helyzet mikorra rendeződik. A két ország gazdasága milliárdos károkat szenvedhet el, viszont azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a japán társaságok mekkora kárt könyvelhetnek el a kényszerű leállás miatt.
Teljesen lakatlan szigetekért folyik a vita
Kína Japán legnagyobb exportpiaca, ahova tavaly 194,6 milliárd dollár értékű árut vitt ki. Japán Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, ahova tavaly 148,3 milliárd dollár értékben szállított árukat. A gazdasági növekedés lassulása ellenére 2012 első hét hónapában 19,1 százalékkal, 4,73 milliárd dollárra nőtt a szigetország cégeinek tőkekivitele a szomszédos országba. A japán áruk hasonló bojkottjához vezetett 2005-ben, amikor kiderült, hogy a szigetországban nem kellő önkritikával emlékeztek meg a hódítók háborús bűntetteiről, ám 2006-ban ennek ellenére az egy évvel korábbi csaknem háromszorosával, 15,2 százalékkal nőtt a kínai import Japánból.
A szigetország termékei ellen indult támadások nyomán veszélybe kerülhet a 340 milliárd dollár értékű kínai−japán külkereskedelem, ami fékező erőként jelentkezhet mind a világ második, mind a harmadik legnagyobb gazdaságában. A BBC arról tudósított, hogy a Panasonic átmenetileg bezárja a qingdaói üzemét és figyelemmel kíséri a helyzet további alakulását. A demonstrálók számos kirendeltséget támadtak meg, köztük volt egy pekingi Toyota-kereskedés és egy shenzheni japán szupermarket is. A Honda, a Mazda és Nissan kettő-négy napra állította le az autógyártást. A kínai autókereskedők szövetségének értékelése szerint a japán áruk, köztük az autók vásárlásának spontán bojkottja a 2011. márciusi földrengés okozta károknál is nagyobb gondokat okozhat a Toyotának, a Hondának és a Nissannak.
A CNN szerint a Panasonic az erőszakos demonstrációk után a dolgozók testi épségének védelme érdekében további két kínai gyárát zárta be. A Bloomberg pedig arról számolt be, hogy a Canon összesen három üzemében állította le a termelést. A tüntetések más japán óriáscégeket is érintenek, köztük van a Toyota és a Lion Corp.
A vita hátterében az áll, hogy Kína, Tajvan és Japán évek óta egyaránt magának követeli a Diayou (más átírással Tiaoyutai, illetve Senkaku) szigetcsoportot, ami körülbelül 200 kilométerre északkeletre található Tajvantól. A szigetek alatt nagy olaj- és gázlelőhelyeket gyanítanak, emellett a szigetcsoportnak stratégiai jelentősége is van. A helyzet az elmúlt hetekben durvult el nagyon, miután Japán bejelentette, hogy három szigetet megvett egy üzletembertől, és az ügy szerencsétlenül egybeesett a Kína ellen 1931-ben indult japán invázió évfordulójával. Válaszul Kína hat járőrhajót küldött a térségbe, majd szombaton legalább 19 kínai városban voltak tüntetések. Ezek mindegyike Japán ellen irányult.
A kínai demonstrációk egyáltalán nem tesznek jót az amúgy is feszült kínai-japán viszonynak és kérdéses, hogy a helyzet mikorra rendeződik. A két ország gazdasága milliárdos károkat szenvedhet el, viszont azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a japán társaságok mekkora kárt könyvelhetnek el a kényszerű leállás miatt.
Teljesen lakatlan szigetekért folyik a vita
Kína Japán legnagyobb exportpiaca, ahova tavaly 194,6 milliárd dollár értékű árut vitt ki. Japán Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, ahova tavaly 148,3 milliárd dollár értékben szállított árukat. A gazdasági növekedés lassulása ellenére 2012 első hét hónapában 19,1 százalékkal, 4,73 milliárd dollárra nőtt a szigetország cégeinek tőkekivitele a szomszédos országba. A japán áruk hasonló bojkottjához vezetett 2005-ben, amikor kiderült, hogy a szigetországban nem kellő önkritikával emlékeztek meg a hódítók háborús bűntetteiről, ám 2006-ban ennek ellenére az egy évvel korábbi csaknem háromszorosával, 15,2 százalékkal nőtt a kínai import Japánból.