SG.hu·
Egy chipcsempészési eset megmutatta a kínai exportellenőrzés korlátait
Az amerikai szigorítások ellenére a fejlett chipek továbbra is utat találnak Kínába, a bonyolult ellátási láncok és a hatalmas profit miatt a tiltások könnyen kijátszhatók.
A mesterséges intelligencia feletti uralomért folytatott versenyben Kína szoftveres téren nagyrészt ledolgozta hátrányát az Egyesült Államokkal szemben, hardver terén azonban továbbra is jelentős lemaradásban van. Az amerikai vállalatok, mindenekelőtt az Nvidia által fejlesztett chipek adják a globális MI számítási kapacitás több mint 95 százalékát. 2022 augusztusában az Egyesült Államok megtiltotta az Nvidiának, hogy legfejlettebb processzorait kínai cégeknek értékesítse, ami arra kényszerítette őket, hogy hazai beszállítókra támaszkodjanak.
Ennek ellenére továbbra is fennáll a gyanú, hogy ezekhez a nagy értékű chipekhez mégis hozzájutnak. Március 19-én amerikai ügyészek vádat emeltek Yih Shyan Liaw, a Supermicro társalapítója ellen, valamint az amerikai szervergyártó egy alkalmazottja és egy alvállalkozója ellen, amiért állítólag 2,5 milliárd dollár értékű, fejlett Nvidia chipeket tartalmazó MI szervereket csempésztek kínai ügyfelekhez. A Supermicro részvényeinek árfolyama a következő napon harmadával esett vissza.
Az Nvidia szerint az illegális eltérítés eleve kudarcra ítélt vállalkozás, mivel az ilyen szerverekhez nem jár szerviz és támogatás. A kereskedelem volumene egyelőre viszonylag kicsi, az érintett szerverek értéke csak töredéke annak a 194 milliárd dollárnyi MI hardvernek, amelyet a vállalat a januárig tartó 12 hónapban értékesített. Ennek ellenére az időzítés kedvezőtlen. Decemberben Donald Trump enyhítette a Kínára szabott H200 chipek értékesítésére vonatkozó korábbi tilalmat. Március 17-én Jensen Huang, az Nvidia vezetője arról beszélt, hogy a megrendelések végre újra beindultak.
A Supermicro körüli ügy új lendületet adott az Egyesült Államokban azoknak a Kínával szemben keményebb fellépést sürgető politikai szereplőknek, akik szigorúbb ellenőrzéseket szeretnének. Ugyanakkor rámutat az ilyen intézkedések korlátaira is, hiszen az összetett ellátási lánc miatt nehéz őket hatékonyan érvényesíteni. Az ügyészek szerint Liaw közvetítőket használt arra, hogy fejlett Nvidia chipeket tartalmazó szervereket rendeljen egy délkelet ázsiai fedővállalat nevében. Ezek közül sokat az Egyesült Államokban szereltek össze, majd ennek a vállalatnak szállították, ahol jelöletlen dobozokba csomagolták át őket, és továbbküldték Kínába. A vámosok megtévesztése érdekében állítólag több ezer úgynevezett ál-szervert is létrehoztak, amelyeket azokban a raktárakban helyeztek el, ahol a vevő állítása szerint a berendezéseket tárolta.
A Supermicro - amelyet nem neveztek meg vádlottként - azt közölte, hogy szigorú megfelelőségi programmal rendelkezik, és együttműködik a vizsgálattal. A vállalat azonban korábban sem volt mentes a problémáktól. 2018-ban ideiglenesen kivezették a Nasdaqról, mert nem nyújtotta be pénzügyi beszámolóit. 2024-ben az EY könyvvizsgáló cég belső ellenőrzési problémákra hivatkozva lemondott a vállalat auditálásáról.
Liaw esete nem egyedi. Decemberben amerikai tisztviselők közölték, hogy felszámoltak egy hálózatot, amely legalább 160 millió dollár értékű fejlett Nvidia chipeket exportált vagy próbált exportálni Kínába. Tavaly februárban három férfit tartóztattak le Szingapúrban, amiért 390 millió dollár értékű, Nvidia chipeket tartalmazó szervereket adtak el. Az ügyészek szerint ezeket Szingapúron keresztül szállították át, majd Malajziába küldték. Az ilyen esetek jól mutatják, mennyire nehéz betartatni az exporttilalmakat. Az Nvidia tervezi a chipeket, amelyeket a chipgyártó TSMC állít elő, jellemzően Tajvanon. Az olyan berendezésgyártók, mint a Supermicro, ezekből adatközponti szervereket szerelnek össze, amelyek aztán közvetítők bonyolult hálózatán keresztül jutnak el a végfelhasználókhoz.
A csempészet nem az egyetlen probléma. Egyes kínai vállalatok felhőszolgáltatásokon keresztül is hozzáférhetnek az Nvidia chipjeihez olyan országokban, mint Malajzia. Az exportellenőrzések betartatásáért felelős amerikai hivatal, a Bureau of Industry and Security alulfinanszírozott és kevés emberrel működik.
Egyes döntéshozók szigorítanák a szabályozást. Egy jelenleg az amerikai Kongresszus előtt lévő törvényjavaslat előírná, hogy a fejlett processzorok tartalmazzanak helymeghatározó mechanizmusokat. Egy másik javaslat 30 napot adna a törvényhozóknak arra, hogy felülvizsgálják és adott esetben megakadályozzák az ilyen chipek ellenséges országokba történő értékesítését, hasonlóan a fegyverexport ellenőrzéséhez. Az iparági vezetők azonban szkeptikusak, és úgy vélik, hogy ez a macska egér játék végső soron hiábavaló. Amíg ekkora profit forog kockán, a chipcsempészek egyre találékonyabb módszereket fognak kidolgozni.
A mesterséges intelligencia feletti uralomért folytatott versenyben Kína szoftveres téren nagyrészt ledolgozta hátrányát az Egyesült Államokkal szemben, hardver terén azonban továbbra is jelentős lemaradásban van. Az amerikai vállalatok, mindenekelőtt az Nvidia által fejlesztett chipek adják a globális MI számítási kapacitás több mint 95 százalékát. 2022 augusztusában az Egyesült Államok megtiltotta az Nvidiának, hogy legfejlettebb processzorait kínai cégeknek értékesítse, ami arra kényszerítette őket, hogy hazai beszállítókra támaszkodjanak.
Ennek ellenére továbbra is fennáll a gyanú, hogy ezekhez a nagy értékű chipekhez mégis hozzájutnak. Március 19-én amerikai ügyészek vádat emeltek Yih Shyan Liaw, a Supermicro társalapítója ellen, valamint az amerikai szervergyártó egy alkalmazottja és egy alvállalkozója ellen, amiért állítólag 2,5 milliárd dollár értékű, fejlett Nvidia chipeket tartalmazó MI szervereket csempésztek kínai ügyfelekhez. A Supermicro részvényeinek árfolyama a következő napon harmadával esett vissza.
Az Nvidia szerint az illegális eltérítés eleve kudarcra ítélt vállalkozás, mivel az ilyen szerverekhez nem jár szerviz és támogatás. A kereskedelem volumene egyelőre viszonylag kicsi, az érintett szerverek értéke csak töredéke annak a 194 milliárd dollárnyi MI hardvernek, amelyet a vállalat a januárig tartó 12 hónapban értékesített. Ennek ellenére az időzítés kedvezőtlen. Decemberben Donald Trump enyhítette a Kínára szabott H200 chipek értékesítésére vonatkozó korábbi tilalmat. Március 17-én Jensen Huang, az Nvidia vezetője arról beszélt, hogy a megrendelések végre újra beindultak.
A Supermicro körüli ügy új lendületet adott az Egyesült Államokban azoknak a Kínával szemben keményebb fellépést sürgető politikai szereplőknek, akik szigorúbb ellenőrzéseket szeretnének. Ugyanakkor rámutat az ilyen intézkedések korlátaira is, hiszen az összetett ellátási lánc miatt nehéz őket hatékonyan érvényesíteni. Az ügyészek szerint Liaw közvetítőket használt arra, hogy fejlett Nvidia chipeket tartalmazó szervereket rendeljen egy délkelet ázsiai fedővállalat nevében. Ezek közül sokat az Egyesült Államokban szereltek össze, majd ennek a vállalatnak szállították, ahol jelöletlen dobozokba csomagolták át őket, és továbbküldték Kínába. A vámosok megtévesztése érdekében állítólag több ezer úgynevezett ál-szervert is létrehoztak, amelyeket azokban a raktárakban helyeztek el, ahol a vevő állítása szerint a berendezéseket tárolta.
A Supermicro - amelyet nem neveztek meg vádlottként - azt közölte, hogy szigorú megfelelőségi programmal rendelkezik, és együttműködik a vizsgálattal. A vállalat azonban korábban sem volt mentes a problémáktól. 2018-ban ideiglenesen kivezették a Nasdaqról, mert nem nyújtotta be pénzügyi beszámolóit. 2024-ben az EY könyvvizsgáló cég belső ellenőrzési problémákra hivatkozva lemondott a vállalat auditálásáról.
Liaw esete nem egyedi. Decemberben amerikai tisztviselők közölték, hogy felszámoltak egy hálózatot, amely legalább 160 millió dollár értékű fejlett Nvidia chipeket exportált vagy próbált exportálni Kínába. Tavaly februárban három férfit tartóztattak le Szingapúrban, amiért 390 millió dollár értékű, Nvidia chipeket tartalmazó szervereket adtak el. Az ügyészek szerint ezeket Szingapúron keresztül szállították át, majd Malajziába küldték. Az ilyen esetek jól mutatják, mennyire nehéz betartatni az exporttilalmakat. Az Nvidia tervezi a chipeket, amelyeket a chipgyártó TSMC állít elő, jellemzően Tajvanon. Az olyan berendezésgyártók, mint a Supermicro, ezekből adatközponti szervereket szerelnek össze, amelyek aztán közvetítők bonyolult hálózatán keresztül jutnak el a végfelhasználókhoz.
A csempészet nem az egyetlen probléma. Egyes kínai vállalatok felhőszolgáltatásokon keresztül is hozzáférhetnek az Nvidia chipjeihez olyan országokban, mint Malajzia. Az exportellenőrzések betartatásáért felelős amerikai hivatal, a Bureau of Industry and Security alulfinanszírozott és kevés emberrel működik.
Egyes döntéshozók szigorítanák a szabályozást. Egy jelenleg az amerikai Kongresszus előtt lévő törvényjavaslat előírná, hogy a fejlett processzorok tartalmazzanak helymeghatározó mechanizmusokat. Egy másik javaslat 30 napot adna a törvényhozóknak arra, hogy felülvizsgálják és adott esetben megakadályozzák az ilyen chipek ellenséges országokba történő értékesítését, hasonlóan a fegyverexport ellenőrzéséhez. Az iparági vezetők azonban szkeptikusak, és úgy vélik, hogy ez a macska egér játék végső soron hiábavaló. Amíg ekkora profit forog kockán, a chipcsempészek egyre találékonyabb módszereket fognak kidolgozni.