SG.hu
A kínai állami adatközpontok mostantól csak hazai MI-chipeket használhatnak
Peking újabb lépést tett a külföldi MI-chipek kivonására az államilag támogatott adatközpontokból. Rövid távon ez piaci lehetőséget teremt a hazai chipgyártók számára és csökkentheti a külső függést, hosszabb távon viszont komoly technológiai és geopolitikai következményekkel járhat: lassíthatja Kína hozzáférését a legfejlettebb MI-számítási teljesítményhez, miközben tovább mélyíti a félvezetőipar kétpólusú, amerikai–kínai megosztottságát.
A kínai kormány iránymutatást adott ki, amely szerint az állami pénzből támogatott - vagyis részben vagy egészben állami forrásokat bevonó - új adatközpont-projekteknek kizárólag hazai gyártású mesterséges intelligencia chipeket szabad használniuk. Az elmúlt hetekben a hatóságok arra utasították azokat a fejlesztéseket, amelyek fizikailag még kevesebb mint 30 százalékos készültségi állapotban voltak, hogy az ilyen projektekből el kell távolítaniuk a már beépített külföldi chipeket, vagy le kell mondaniuk a külföldi eszközök beszerzéséről. Az előrehaladottabb állapotban lévő beruházások sorsáról egyedi döntéseket hoznak majd.
Még nem ismert, hogy a szabályozás mennyire lesz országos, illetve csak néhány tartományra vagy projektre korlátozódik-e. Ha az iránymutatás széles körben érvényesül, az Kína egyik legkeményebb lépése lehet a kritikus infrastruktúra külföldi technológiától való megszabadítására, miközben Peking évek óta saját MI-chip-önellátásának erősítésére törekszik. A politikai hátteret az adja, hogy az utóbbi időben Washington exportkorlátozásokkal igyekszik fékezni a kínai hozzáférést a legkorszerűbb MI-hardverekhez - különösen az Nvidia által gyártott gyorsítókhoz -, mert az Egyesült Államok attól tart, hogy ha a kínai katonai rendszerek ilyen chipekhez jutnak, az javítaná képességeiket.
A rendelkezés közvetlenül érinti az Nvidiát, az AMD-t és az Intelt, és azokat az egyéb chipgyártókat, amelyek adatközpontokba fejlesztenek MI-lapkákat. A mostani iránymutatás a Kínának eddig megengedett H20 jelű Nvidia-chipre is vonatkozik (ez az a chip, amelynek eladását korlátozott mértékben engedélyezték Kína felé), továbbá a még erősebb B200 és H200 típusokra is, noha utóbbi kettőt a szigorú amerikai exportkorlátozások eleve tiltják. Ennek oka, hogy ezek szürke-forrásokon keresztül továbbra is hozzáférhetők voltak, most viszont a hivatalos projektekből ezek is ki lesznek zárva.
A döntés közvetlen következménye, hogy az Nvidia elveszítheti reményét a kínai állami támogatású projektek megszerzésére, de egyébként is, a cég kínai piaci részesedése gyakorlatilag nullára esett vissza a korábbi, 2022-es 95 százalékkal összehasonlítva. Tehát míg a külföldi chipgyártók bevételeik jelentős részét elveszthetik a kínai állami beruházások terén, addig a helyi cégek számára új értékesítési lehetőségek nyílnak. 2021 óta Kína az MI-adatközpont-projekteket több mint 100 milliárd dollárnyi állami támogatással ösztönözte, és a legtöbb ilyen beruházás valamilyen formában kapott állami forrást, így nem világos, hány építkezést érint konkrétan az új iránymutatás.
A rendelkezés célja világos: csökkenteni a külföldi (elsősorban amerikai) technológiától való függést, és piacot teremteni a hazai chipgyártók számára. Kína már ma is rendelkezik számos MI-chip-szállítóval: az óriási, állami háttérrel rendelkező Huawei mellett ott van a tőzsdén jegyzett Cambricon, illetve olyan újabb startupok, mint a MetaX, a Moore Threads és az Enflame. Ezek a kínai termékek bizonyos területeken felveszik a versenyt az Nvidia megoldásaival, de eddig sok fejlesztő vonakodott átállni, mert az Nvidia szoftveres ökoszisztémája (driverek, fejlesztői eszközök, optimalizált könyvtárak) megbízhatóságot és könnyebb integrálhatóságot biztosítanak.
Az Nvidia vezére mindent megtett, hogy ne veszítse el a kínai piacot
A mostani lépéssel a hazai gyártók rövidtávon értékesítési többletet kaphatnak, ami felgyorsíthatja a kínai ökoszisztéma fejlődését, és segítheti Peking technológiai önellátási célját. Másfelől viszont nagy a veszélye annak, hogy a tiltás szélesebb körű szakadékot idéz elő Kína és a világon használt, Nvidia-alapú csúcskategóriás MI-számítási kapacitás között. A nyugati techóriások - Microsoft, Meta, Amazon, OpenAI és mások - százmilliárdokat költöttek Nvidia-chipekre épülő adatközpontok kiépítésére, és ha Kína lemarad, az hátrányt okozhat a legkorszerűbb modellek képzésénél és futtatásánál.
Peking hosszú ideje bosszankodik az amerikai exportkorlátozások miatt, amelyek célja, hogy lelassuljon Kína hozzáférése a legfejlettebb félvezető-gyártási eszközökhöz és magukhoz a chipekhez, de ő maga is tesz ezért. 2023-ban például megtiltották a Micron termékeinek használatát a kritikus infrastruktúrákban, és idénre el is érték, hogy a memóriagyártó végül kivonuljon a kínai szerverpiacról. Ugyanakkor a kínai chipgyártás - például az SMIC és más gyártók - még mindig képtelenek kielégíteni a keresletet, mivel az amerikai szankciók megnehezítik az előállításhoz szükséges fejlett gyártóberendezések beszerzését.
Az intézkedés nyomán az Nvidia, az AMD és az Intel kieső bevételekkel számolhatnak Kínában, miközben a helyi cégek piaci esélyei javulnak. Az Nvidia vezére, Jensen Huang korábban többször is lobbizott washingtoni döntéshozóknál, hogy enyhítsék a Kínába irányuló chipeladásokat, érvelve azzal, hogy amerikai érdeket szolgálna, ha a rivalizáló ország iparága is megbízható, szabályozott forrásokra épülne. A mostani kínai iránymutatás azonban lerombolhatja ezt a reményt.
A kínai kormány iránymutatást adott ki, amely szerint az állami pénzből támogatott - vagyis részben vagy egészben állami forrásokat bevonó - új adatközpont-projekteknek kizárólag hazai gyártású mesterséges intelligencia chipeket szabad használniuk. Az elmúlt hetekben a hatóságok arra utasították azokat a fejlesztéseket, amelyek fizikailag még kevesebb mint 30 százalékos készültségi állapotban voltak, hogy az ilyen projektekből el kell távolítaniuk a már beépített külföldi chipeket, vagy le kell mondaniuk a külföldi eszközök beszerzéséről. Az előrehaladottabb állapotban lévő beruházások sorsáról egyedi döntéseket hoznak majd.
Még nem ismert, hogy a szabályozás mennyire lesz országos, illetve csak néhány tartományra vagy projektre korlátozódik-e. Ha az iránymutatás széles körben érvényesül, az Kína egyik legkeményebb lépése lehet a kritikus infrastruktúra külföldi technológiától való megszabadítására, miközben Peking évek óta saját MI-chip-önellátásának erősítésére törekszik. A politikai hátteret az adja, hogy az utóbbi időben Washington exportkorlátozásokkal igyekszik fékezni a kínai hozzáférést a legkorszerűbb MI-hardverekhez - különösen az Nvidia által gyártott gyorsítókhoz -, mert az Egyesült Államok attól tart, hogy ha a kínai katonai rendszerek ilyen chipekhez jutnak, az javítaná képességeiket.
A rendelkezés közvetlenül érinti az Nvidiát, az AMD-t és az Intelt, és azokat az egyéb chipgyártókat, amelyek adatközpontokba fejlesztenek MI-lapkákat. A mostani iránymutatás a Kínának eddig megengedett H20 jelű Nvidia-chipre is vonatkozik (ez az a chip, amelynek eladását korlátozott mértékben engedélyezték Kína felé), továbbá a még erősebb B200 és H200 típusokra is, noha utóbbi kettőt a szigorú amerikai exportkorlátozások eleve tiltják. Ennek oka, hogy ezek szürke-forrásokon keresztül továbbra is hozzáférhetők voltak, most viszont a hivatalos projektekből ezek is ki lesznek zárva.
A döntés közvetlen következménye, hogy az Nvidia elveszítheti reményét a kínai állami támogatású projektek megszerzésére, de egyébként is, a cég kínai piaci részesedése gyakorlatilag nullára esett vissza a korábbi, 2022-es 95 százalékkal összehasonlítva. Tehát míg a külföldi chipgyártók bevételeik jelentős részét elveszthetik a kínai állami beruházások terén, addig a helyi cégek számára új értékesítési lehetőségek nyílnak. 2021 óta Kína az MI-adatközpont-projekteket több mint 100 milliárd dollárnyi állami támogatással ösztönözte, és a legtöbb ilyen beruházás valamilyen formában kapott állami forrást, így nem világos, hány építkezést érint konkrétan az új iránymutatás.
A rendelkezés célja világos: csökkenteni a külföldi (elsősorban amerikai) technológiától való függést, és piacot teremteni a hazai chipgyártók számára. Kína már ma is rendelkezik számos MI-chip-szállítóval: az óriási, állami háttérrel rendelkező Huawei mellett ott van a tőzsdén jegyzett Cambricon, illetve olyan újabb startupok, mint a MetaX, a Moore Threads és az Enflame. Ezek a kínai termékek bizonyos területeken felveszik a versenyt az Nvidia megoldásaival, de eddig sok fejlesztő vonakodott átállni, mert az Nvidia szoftveres ökoszisztémája (driverek, fejlesztői eszközök, optimalizált könyvtárak) megbízhatóságot és könnyebb integrálhatóságot biztosítanak.
Az Nvidia vezére mindent megtett, hogy ne veszítse el a kínai piacot
A mostani lépéssel a hazai gyártók rövidtávon értékesítési többletet kaphatnak, ami felgyorsíthatja a kínai ökoszisztéma fejlődését, és segítheti Peking technológiai önellátási célját. Másfelől viszont nagy a veszélye annak, hogy a tiltás szélesebb körű szakadékot idéz elő Kína és a világon használt, Nvidia-alapú csúcskategóriás MI-számítási kapacitás között. A nyugati techóriások - Microsoft, Meta, Amazon, OpenAI és mások - százmilliárdokat költöttek Nvidia-chipekre épülő adatközpontok kiépítésére, és ha Kína lemarad, az hátrányt okozhat a legkorszerűbb modellek képzésénél és futtatásánál.
Peking hosszú ideje bosszankodik az amerikai exportkorlátozások miatt, amelyek célja, hogy lelassuljon Kína hozzáférése a legfejlettebb félvezető-gyártási eszközökhöz és magukhoz a chipekhez, de ő maga is tesz ezért. 2023-ban például megtiltották a Micron termékeinek használatát a kritikus infrastruktúrákban, és idénre el is érték, hogy a memóriagyártó végül kivonuljon a kínai szerverpiacról. Ugyanakkor a kínai chipgyártás - például az SMIC és más gyártók - még mindig képtelenek kielégíteni a keresletet, mivel az amerikai szankciók megnehezítik az előállításhoz szükséges fejlett gyártóberendezések beszerzését.
Az intézkedés nyomán az Nvidia, az AMD és az Intel kieső bevételekkel számolhatnak Kínában, miközben a helyi cégek piaci esélyei javulnak. Az Nvidia vezére, Jensen Huang korábban többször is lobbizott washingtoni döntéshozóknál, hogy enyhítsék a Kínába irányuló chipeladásokat, érvelve azzal, hogy amerikai érdeket szolgálna, ha a rivalizáló ország iparága is megbízható, szabályozott forrásokra épülne. A mostani kínai iránymutatás azonban lerombolhatja ezt a reményt.