Berta Sándor

Nem fognak eltűnni a nyomtatott könyvek

A Német Nemzeti Könyvtár vezetője úgy véli, hogy bármennyire is népszerűek lesznek a következő években az elektronikus kiadványok, a nyomtatott könyvek iránt akkor is lesz kereslet.

Elisabeth Niggemann tagja volt az Európai Bizottság digitális könyvtárakkal kapcsolatos szakértői testületének és ő vezette a Europeana Alapítványt. Emellett korábban betöltötte az Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciájának elnöki tisztét is. "A legfontosabb feladatunk az információk és az emberek összehozása. Az irodalom itt van, de nem tud beszélni, éppen ezért mi úgy mutatjuk be, hogy megszólítsa azokat, akiknek szükségük van az irodalmi alkotásokra. Az 1980-as évek közepe óta dolgozom ezen a területen és állítom: az emberek továbbra is szeretik és olvassák a könyveket. A frankfurti és a lipcsei olvasótermeink a fő időszakokban mindig tele vannak, tehát bármennyire is azt prognosztizálják egyesek, hogy a nyomtatott művek korszaka lezárul, ez egyhamar nem fog bekövetkezni."

"Ugyanakkor az is igaz, hogy ma a kutatóknak nem kell feltétlenül elmenniük a bibliotékákba azért, hogy információkhoz jussanak. Az általuk látogatott könyvtárakon keresztül olyan licenccel rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően saját számítógépükön olvashatják a szükséges irodalmat. De a szövegen alapuló információk mindig létezni fognak, függetlenül attól, hogy milyen formában lesznek elérhetők" - mondta a szakember.

A Német Nemzeti Könyvtár vezetője szerint a nyomtatott könyvek jövőjével kapcsolatos vita bizonyos szempontból értelmetlen. Ennek alátámasztására példaként a főzést hozta fel: az emberek szeretnek otthon főzni, ám ettől függetlenül sokan elmennek étterembe is. Vagyis az információkhoz való hozzáférés sem helyhez kötött és attól, hogy egy regényt vagy egy verseskötetet elektronikus könyvolvasón látunk, a lényeg nem változik. Már most sem visz magával senki 10 könyvet nyaralásra, hanem csak egyet, amin a tíz mű kényelmesen elfér, s minél jobbak lesznek az elérhető készülékek, annál inkább felerősödik ez a folyamat. Szerinte a következő 10 vagy 20 évben biztosan kifejlődik majd egy olyan digitális megoldás, ami nagyon könnyű és hajlítható, továbbá tartalmakkal gyorsan megtölthető lesz.

Elisabeth Niggemann ezután a kulturális értékek megőrzésére tért ki: "Jelenleg a zenei CD-inket digitalizáljuk. Folyamatosan vizsgálnunk kell állományunkat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a különböző művek még használhatók, olvashatók. Igyekszünk mindent a mai szabványok szerint lementeni és ez a munka így folytatódik majd. Amennyiben a mostani szabvány elavul, akkor egy új szabvány alapján újra lementünk mindent. Minderre szükség van a Google korában is, hiszen az amerikai cég számára csak azok a tartalmak érdekesek, amikkel pénzt kereshet. Azokat az anyagokat viszont gyorsan elfelejti, amikből nem juthat profithoz."

"A Europeana már önmagában siker, hiszen lehetővé teszi az európai kultúrörökség összegyűjtését digitális formában és egy helyen. A Europeana egy mindenki számára szóló ajánlat és nem véletlenül támogatja az Európai Bizottság sem. Bármilyen is a helyzet most Európában, nem hiszem, hogy a Europeana jövője veszélyben lenne."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gkalcso #18
    Valahogy össze kellene hozni a papír-tinta-könyv-könyvtár-elektronika tulajdonságait. Tényleg, a könyv működéséhez még napenergia is kell ;)
  • Reparamorf #17
    Szerintem, egyáltalán nem valószínű, hogy egyhamar megszűnne a nyomtatott könyv.
    Hireket, bulvárt, egy-egy könnyű regényt pótolhat egy kijelző, de amiben sokat keresgélünk, lapozgatunk, használjuk, arra nem jó.
    Pláne az időállósága... Egy könyvnek 4-500 év meg sem kottyan, vannak több ezer évesek is, (persze ha a tárolására megfelelő hely időjárás volt)
    -De egy elektronika meddig él? Huuu, van egy 20 éves notebookom meg az első ZX81 is megvan, és még működik, de van kb.30 cm átmérőjü kislemezem is, számítógépbe való, hová dugjam, hogy elolvassam? (A hátsómba se fér...)
    Nem hinném, hogy egy DVD, vagy CD 50 év múlva a polcról levéve lenne hová tenni,
    és, ha marad is volna lejátszó hozzá, fog még működni, mire dugjuk, hol lesz addigra a sata2-3 vagy az ide?
    Maradhatnánk persze a kőtáblánál is, az még tartósabb a papírnál is...
    A fontos dolgok persze valószínűleg sokáig fen maradnak, mert tovább mentik őket. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy jó dolog az elektronikus könyv, de az igazi nyomtatott könyv egyáltalán nincsen veszélyben, itt max. a kiadók pillanatnyi nagy haszna van veszélyben, A Révai nagy lexikont le lehet kézzel is másolni, meg szkennerrel beolvasni és kinyomtatni, de azért egy elektronikus irományt, néhány másodperc alatt elküldöm bárkinek.
  • Sir Ny #16
    ööö izé
  • ClassicR #15
    Én sokkal jobban szeretek nyomtatott könyvet olvasni...
  • M2 #14
    Hmmm, szeretem a könyvesboltok illatát, remélem majd lesz dezodorban :-)
  • Sir Ny #13
    ,,Amikor divat volt az e-book"

    azok a régi szép idõk ( /me elmorzsol egy könnycseppet a múlt fiatalsága emlékére )
  • Sir Ny #12
    ,,Nincs hozzájuk kereső ami egyből arra a részre ugrana amire szükség van."

    Ööö, de, ott van a hátuljukban a tárgymutató és tartalomjegyzék. Egyébként is tudom, hogy mi hol van.

    Nagyon sok keresést sokkal könnyebb elvégezni papírral, mint nem, persze ez a kereséstõl függ.
  • Zoliz #11
    Az Equilibriumban megoltek aki konyvet vett a kezebe es olvasta..
    Ma mar csak a Google tudja, hogy ki mit olvas és hova szorfol, ellenorizhetetlen.
  • QuippeR #10
    szerintem a nyomtatott könyv megmarad, csak sokkal ritkább lesz, gyakorlatilag gyűjtői darabbá válik majd minden fizikailag is létrehozott tárgy.

    a polcokra rakott könyvek egyfajta manifesztóként jelzik majd a lakás tulajdonosának szemléletét és értékrendszerét. azt fogjuk nyomtatásban beszerezni, ami meghatározó élményt jelentett az életünkben, az egyszerű ponyva pedig feladatát elvégezvén a digitális eszköz "elolvasva" mappájába kerül.
  • Ruley #9
    Szerintem ez a hangulat-érv ez csak alaptalan nosztalgia, ezzel nőttünk föl, erre emlékszünk szívesen, majd aki e-könyvolvasókkal nő föl, az azoknak a tapintására, designjára, stb. emlékszik szeretettel.

    Olyan ez mint ahogy a most huszonéves amerikai gémerek azon nosztalgiáznak mindig hogy mekkora élmény volt már a régi Nintendo kazettákról fújkálni a port, hogy elinduljanak, ez meg nekünk legtöbbünknek nem mond semmit, mert nekünk a játékok világát inkább az osztálytársakkal csereberélt másolt CD-k jelentették.

    Mindkettőnek megvannak a maga kellemes emlékei, de nem valami ésszerű ok miatt, hanem mert mindenki kötődik a megszokotthoz.