Berta Sándor
Észtország egy WLAN-paradicsom
A balti államban mindig van a közelben ingyenes WLAN-hozzáférés, független attól, hogy egy szigeten, vidéken vagy a fővárosban van a felhasználó. Mindez a Wifi.ee szolgáltatásnak köszönhető.
A Wifi.ee-t a 43 éves Veljo Haamer hozta létre és gyakorlatilag Észtország minden részén elérhető, a szupermarketekben éppúgy, mint a buszokon, a benzinkutakon vagy a kávézókban. A megoldás koncepciója egyszerű, a fel nem használt sávszélességeket aknázza ki. Haamer tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államokba utazott és a New York-i Bryant Park nyílt WLAN-hálózatát használta azért, hogy kommunikálhasson a családtagjaival. Innen jött az ötlet, hogy ingyenes WLAN-hotspotokat kellene létrehozni a hazájában azért, hogy azokat bárki használhassa. A hálózatot fokozatosan építették ki és jelenleg két kollégájával együtt üzemelteti, illetve tartja karban. Munkájukat önkéntesek tucatjai segítik.
Jelenleg több mint 1100 Wifi.ee-hotspot érhető el és gyakorlatilag minden észt városban van legalább egy hozzáférési pont. Ruhnu szigetén például öt hotspot működik. Itt ugyan csak hatvanan élnek, de sok a turista. A Wifi.ee alapvetően a nagy mobilszolgáltatók gyakorlatából profitál, a legtöbb mobilinternet-előfizetésnél ugyanis a havi forgalomkorlát 30 és 50 gigabájt között van. 20 és 25 euró között pedig már korlátlan csomagokat lehet megrendelni. A sávszélességet és a rendelkezésre álló forgalmi lehetőségeket azonban a többség természetesen nem használja ki.
Haamer nem szereti a szót, hogy grátisz, mivel úgy véli, hogy az emberek mindenképpen fizetnek az internethozzáférésért, legfeljebb közvetett formában, például a buszjegyen vagy egy kávé, tea, esetleg tortaszelet elfogyasztásán keresztül. Egy hálózat kiépítésének óradíja 50 euró, a nagyobb hálózatoké azonban akár több mint 1000 euró is lehet, egy szállodában vagy irodaházban ugyanis értelemszerűen jóval több a munka. Emellett van egy havi átalánydíj, amit a karbantartásért kell fizetni, ezt a hozzáférési pontok és a hotspotot naponta igénybe vevő felhasználók számának figyelembe vételével állapítják meg. Minden Wifi.ee-routert VPN-n keresztül kötnek össze a CentOS szerverrel és a hálózatokat a Cacti nevű szoftverrel ellenőrzik.
"A politikusok mindig dicsérték, hogy milyen jó és mennyire fontos a Wifi.ee munkája, de pénzzel már nem támogattak minket" - jelentette ki Hammer. Vannak azonban kivételek is, Tartu városa például 15 hotspot kiépítését rendelte meg, mert így akar vonzóbb lenni a diákok számára. Ezenkívül néhány hivatal és könyvtár is csatlakozott a hálózathoz. Minden felhasználó köteles elfogadni az általános szerződési feltételeket még az internetezés előtt, ezek tiltják az illegális tevékenységeket és a fájlcserélését. Aki nem tartja be a szabályokat, annak a kapcsolatát azonnal bontják, így akarják ugyanis elkerülni az esetleges pereket.
A Wifi.ee-t a 43 éves Veljo Haamer hozta létre és gyakorlatilag Észtország minden részén elérhető, a szupermarketekben éppúgy, mint a buszokon, a benzinkutakon vagy a kávézókban. A megoldás koncepciója egyszerű, a fel nem használt sávszélességeket aknázza ki. Haamer tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államokba utazott és a New York-i Bryant Park nyílt WLAN-hálózatát használta azért, hogy kommunikálhasson a családtagjaival. Innen jött az ötlet, hogy ingyenes WLAN-hotspotokat kellene létrehozni a hazájában azért, hogy azokat bárki használhassa. A hálózatot fokozatosan építették ki és jelenleg két kollégájával együtt üzemelteti, illetve tartja karban. Munkájukat önkéntesek tucatjai segítik.
Jelenleg több mint 1100 Wifi.ee-hotspot érhető el és gyakorlatilag minden észt városban van legalább egy hozzáférési pont. Ruhnu szigetén például öt hotspot működik. Itt ugyan csak hatvanan élnek, de sok a turista. A Wifi.ee alapvetően a nagy mobilszolgáltatók gyakorlatából profitál, a legtöbb mobilinternet-előfizetésnél ugyanis a havi forgalomkorlát 30 és 50 gigabájt között van. 20 és 25 euró között pedig már korlátlan csomagokat lehet megrendelni. A sávszélességet és a rendelkezésre álló forgalmi lehetőségeket azonban a többség természetesen nem használja ki.
Haamer nem szereti a szót, hogy grátisz, mivel úgy véli, hogy az emberek mindenképpen fizetnek az internethozzáférésért, legfeljebb közvetett formában, például a buszjegyen vagy egy kávé, tea, esetleg tortaszelet elfogyasztásán keresztül. Egy hálózat kiépítésének óradíja 50 euró, a nagyobb hálózatoké azonban akár több mint 1000 euró is lehet, egy szállodában vagy irodaházban ugyanis értelemszerűen jóval több a munka. Emellett van egy havi átalánydíj, amit a karbantartásért kell fizetni, ezt a hozzáférési pontok és a hotspotot naponta igénybe vevő felhasználók számának figyelembe vételével állapítják meg. Minden Wifi.ee-routert VPN-n keresztül kötnek össze a CentOS szerverrel és a hálózatokat a Cacti nevű szoftverrel ellenőrzik.
"A politikusok mindig dicsérték, hogy milyen jó és mennyire fontos a Wifi.ee munkája, de pénzzel már nem támogattak minket" - jelentette ki Hammer. Vannak azonban kivételek is, Tartu városa például 15 hotspot kiépítését rendelte meg, mert így akar vonzóbb lenni a diákok számára. Ezenkívül néhány hivatal és könyvtár is csatlakozott a hálózathoz. Minden felhasználó köteles elfogadni az általános szerződési feltételeket még az internetezés előtt, ezek tiltják az illegális tevékenységeket és a fájlcserélését. Aki nem tartja be a szabályokat, annak a kapcsolatát azonnal bontják, így akarják ugyanis elkerülni az esetleges pereket.
