Berta Sándor
Optikai Wi-Fi-kapcsolat a víz alatt
Egy kis méretű optikai modem gyors adattovábbítást tesz lehetővé nagy vízmélységben is.
Az École polytechnique fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói által megalkotott LUMA képes arra, hogy kék fényimpulzusok segítségével továbbítson adatokat akár 6000 méteres mélységig. Az eszközt az EPFL-ből kiszervezett vállalkozás, a Hydromea segítségével értékesítenék. A Csendes-óceánon végrehajtott első tesztek során több mint 50 méter távolságra sikerült eljuttatni a jeleket és 4280 méteres mélységig működött a rendszer. A teszteket a Hydromea munkatársai és az Alfred Wegener Intézet Sarki és Tengerkutató Intézet szakértői közösen végezték el.
Alexander Bahr, a Hydromea ügyvezető igazgatója és Felix Schill, a cég technológiai vezetője kiemelte, hogy ha valaki a víz alatt egy hálózatba kötött készüléket akar használni, akkor nem választhat túl sok lehetőség közül. A rádiójelek ebben a környezetben nem működnek jól, míg az akusztikus adatátvitel lassú és megbízhatatlan. A víz alatti hatékony kommunikáció komoly akadályokba ütközik. A kifejlesztett új modem viszont gyors és vezeték nélküli összeköttetést kínál az alkalmazott kék fénynek köszönhetően. A megfelelő, kis fényimpulzusokra érzékeny vevőegység létrehozása azonban így is hosszú ideig tartott.
A modemet egy átlátszó műanyag csomagolásban helyezték el, hogy képes legyen elviselni a nagy víznyomást és elvileg 6000 méteres vízmélységig működőképes. A tudósok arra használták a LUMA-t, hogy rendszeresen ellenőrizzék a mérőeszközök által a víz alatt rögzített adatokat. Az különösen fontos volt, hogy a szenzorok megfelelően működjenek, mert gyakran hónapokig a víz alatt kell üzemelniük. A modembe egy adatrögzítő került, amely összegyűjti a különböző érzékelők információit és egy másik hasonló egység található abban a víz alatti robotban, amely lemerül lekérdezni az adatokat.
Az École polytechnique fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói által megalkotott LUMA képes arra, hogy kék fényimpulzusok segítségével továbbítson adatokat akár 6000 méteres mélységig. Az eszközt az EPFL-ből kiszervezett vállalkozás, a Hydromea segítségével értékesítenék. A Csendes-óceánon végrehajtott első tesztek során több mint 50 méter távolságra sikerült eljuttatni a jeleket és 4280 méteres mélységig működött a rendszer. A teszteket a Hydromea munkatársai és az Alfred Wegener Intézet Sarki és Tengerkutató Intézet szakértői közösen végezték el.
Alexander Bahr, a Hydromea ügyvezető igazgatója és Felix Schill, a cég technológiai vezetője kiemelte, hogy ha valaki a víz alatt egy hálózatba kötött készüléket akar használni, akkor nem választhat túl sok lehetőség közül. A rádiójelek ebben a környezetben nem működnek jól, míg az akusztikus adatátvitel lassú és megbízhatatlan. A víz alatti hatékony kommunikáció komoly akadályokba ütközik. A kifejlesztett új modem viszont gyors és vezeték nélküli összeköttetést kínál az alkalmazott kék fénynek köszönhetően. A megfelelő, kis fényimpulzusokra érzékeny vevőegység létrehozása azonban így is hosszú ideig tartott.
A modemet egy átlátszó műanyag csomagolásban helyezték el, hogy képes legyen elviselni a nagy víznyomást és elvileg 6000 méteres vízmélységig működőképes. A tudósok arra használták a LUMA-t, hogy rendszeresen ellenőrizzék a mérőeszközök által a víz alatt rögzített adatokat. Az különösen fontos volt, hogy a szenzorok megfelelően működjenek, mert gyakran hónapokig a víz alatt kell üzemelniük. A modembe egy adatrögzítő került, amely összegyűjti a különböző érzékelők információit és egy másik hasonló egység található abban a víz alatti robotban, amely lemerül lekérdezni az adatokat.