Berta Sándor

Célkeresztben a bojlerek és a liftek

A biztonság fontos kérdés, azonban a felhasználók számára néha úgy tűnhet, hogy egyes hatóságok túlzásba viszi a biztonsági intézkedéseket. Legutóbb New Yorkban vált ismertté egy ilyen eset.

A New York-i lakáshivatal (NYCHA) általa üzemeltetett épületek liftjeit és bojlereit egyetlen központi rendszer felügyeli és irányítja. A tengerentúli szakemberek attól tartottak, hogy ezért a hálózat hackertámadások célpontjává válhat, ezért kidolgoztak egy biztonsági koncepciót az ilyen jellegű akciók megakadályozására.

Az NYCHA több mint 180 000 New York-i lakásért felel és attól tart, hogy a lakásokban élőkre komoly veszélyek leselkedhetnek. A hivatal által felügyelt épületekben főként alacsony és az átlagos keresetű emberek laknak, így az esetleg támadások is ellenük irányulhatnának. Steve Ramirez, az NYCHA által foglalkoztatott elemző kijelentette, hogy a lehetséges elkövetők számos módon támadhatnák az embereket, illetve okozhatnának jelentős károkat. Megváltoztathatnák például a felvonók sebességét vagy túlterhelhetnék a bojlerek rendszereit és ezzel felrobbanthatnák a berendezéseket.

Bár még egyetlen fenyegetés sem érkezett, elővigyázatosságból a bojlerek ellenőrző rendszereit már át is vizsgálták lehetséges biztonsági hiányosságok után kutatva. Találtak is néhány hibát, amiket azonnal kijavítottak. A cél most egy hatékony kibervédelmi modell kidolgozása, ami képes lehet a jövőben megvédeni a várost az ilyen jellegű támadásoktól. Ramirez szerint a cél nem csak a külső, hanem a feldühödött, ideges vagy frusztrált munkatársak által végrehajtott belső akciókkal szembeni védelem kialakítása.

A lakók alighanem igen csak meglepődhettek azon, amikor a biztonsági szakemberek megjelentek a lakásaikban, hogy biztonsági hiányosságok után kutatva átnézzék a bojlereiket, valamint a lépcsőházakban lévő lifteket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Csuklósbusz #19
    A cikk ihlette, sok liftbaleset:
    http://felvono.blogspot.com/2012/07/virusos-liftekkel-az-emberek-ellen.html
  • kvp #18
    Ez kimaradt:
    "Az Airbusokon triplázott hidrauilka van."

    Csak volt. Az a380-ason csak 1 kor van. Az ket fel kor van, a jobb hajtomuvek az egyik oldalt, a bal hajtomuvek a masik oldalt latjak el, a fontosabb reszeken fele-fele aranyban keresztezve. Egy kor elmenese 50%-al csokkenti a kormanyozhato feluleteket. A tartalek rendszer egy duplazott elektromechnikus (villanyomotoros) rendszer, ami a teljes kormanyzasi ero max. 10%-at kepes kifejteni, viszont mivel ez a rendszer nincs szamitogepes felugyelet alatt, tehat a pilotak szabadon vezerlelhetik, ezert ez a maximum ero ami meg tetszoleges allasban biztonsagos. Ha nincs aram, akkor ezek sem mukodnek.

    Itt csak 1 hajtomu hibasodott meg, ezert csak a hidraulika fele szallt el, de oriasi szerencsejuk volt:
    http://www.flightglobal.com/blogs/flightblogger/2010/11/qantas-flight-32-and-a380s-hyd.html
  • kvp #17
    A cikk ipari bojlerekrol beszel, ezek gozt fejlesztenek a futeshez, new york-ban ugyanis meg mindig gozfutes van (primer koron, a szekunder viz vagy levego). Van rajtuk biztonsagi szelep, de ha az kiold, akkor uzemkeptelenne valnak. Ez nem robbantja fel, de megrongalja a megtamadott kazanokat. Sajnos a liftek is ilyenek, a tulszaladas szenzor leoldasa eseten kezzel kell visszatekerni oket a kovetkezo szintig, ilyen itthon is elofordul. Ha a lift nagysebessegu (felhokarcolokba valo), akkor valoszinuleg meg is rongalodik a veszfekezes soran.

    A rendes mechanikus fek nelkuli autok a digitalis fek visszacsatolasosak, es csak a legujabbakra jellemzo ez a tudas (a 2000 utan gyartottakra). Arrol nem beszelve, hogy pl. egy nagyteljesitmenyu villanymotorral szemben meg mechanikus kor eseten sincs semmi eselye egy szervo nelkul probalkozo embernek. Viszont ilyen elektronikus fekrendszert kaptak az uj alstom metrok is. Az egyetlen amit sikerult utolag belejuk balhezni, az az hogy ha az elektromos fekvezetek aram nelkul marad akkor ne a szamitogep hanem egy szolenoid-os szelep huzza be a legfeket a kocsikon, ami a teljes fekhatas 50%-at kepes nyujtani. (a masik a motorfek, ami betap nelkul nem sokat er, mivel a fekellenallas mezoket kisporoltak a jarmuvekbol)

    A mechanikus fek nelkuli autokrol:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Sensotronic_Brake_Control
    http://en.wikipedia.org/wiki/Electronically_Controlled_Brake
    http://en.wikipedia.org/wiki/Brake-by-wire
    (felhivam a figyelmet, hogy ezeken a kocsikon tobbnyire kezifek sincs, ha park-ba teszi az ember a kormanyon a valtokart, akkor huz be es nyitja a kozponti zarat, amiken van azokon is csak egy kis pedalos kapcsolo a bal sarokban, ami a can buszon log)

    A new york-i futesi rendszer blokkvazlatat nem fogom ide berakni, mert az tenyleg gaz lenne ha valaki jatszana vele, de sajnos elerheto a neten.
  • pasi29uk #16
    Szerintem többen félre értették a cikket.
    Gondoljatok bele, ha 180.000 lakásban egszerre kezdik ki és be kapcsolni a bojlereket az mekkora ingadozáshoz vezet... és akkor csak egy dolgot említettem.

    Think again, think different.
  • immovable #15
    Rugóterhelésű biztonsági szelep minden ma kapható bojlernek része. Ha túlmelegítjük a vizet megnő a nyomás és a gyárilag beállított nyomásérték után a szelep kiengedi a felesleget, mindenféle külső energiaforrás nélkül, ergo a bojler nem robban fel. Ha ilyen nincs akkor azt nem lehet beszerelni tágulási tartály nélkül, ami szintén biztonsági, segédenergia nélküli elem. A bojleres veszély vicc. Természetesen felrobbanhat ha minden elromlik a bojlerben ami elromolhat, de ennek kicsi az esélye.

    Kazánt ma már nagyon nehéz felrobbantani, ha azt szakszerűen kötötték, tervezték be. Az újabb kazánoknak saját vezérlés, hőkioldó, tágulási tartály és lefúvató biztonsági szelepe van, plusz további biztonsági elemet szokás a rendszerbe tenni. További lefúvató szelep és tág.tartály a hidraulikus váltóhoz, ha van. Vagy pl. termikus szelep a szilárd tüzelésű kazánokhoz, ha tüzelsz vele és elmegy az áram, nem viszi ki a szivattyú a kazánból a meleg vizet akkor a szelep nyit és hideg vízzel keveri a kazánban lévő vizet, tehát nem robban fel a kazán. Ez is segédenergia nélküli.

    Autók hagyományos fék nélkül? omg hol? Kézifék minden autóban van, ami mechanikus, te húzod be kézzel, vagy max. egy villanymotor az újakban, de az csak parasztvakítás. A fék megy aksi nélkül is, max a pedálost fel tudod "fújni" így megkeményedik a szervó miatt, ha nincs rajta a gyújás.
  • Molnibalage #14
    Nem tudom, hogy honnan vette kvp amit ír. Pontosan az van, amit írsz.
  • aaaaa #13
    Melyik autóban nincs hagyományos fék ??? Azért ABS és szervo nélkül is megáll a többség, akár akku és áram nélkül is, csak kicsit erősebben kell taposni.
    Egy túlnyomásszelep meg nem hinném, hogy ne lenne egy ipari kazánban, amikor egy gagyi elektrolit kondenzátornak is bekarcolják a tetejét, hogy ne gránát módjára robbanjon szét, akkor egy nagyobb kazánt sem valószínű hogy úgy terveznek, hogy túlnyomás esetén darabokra repüljön. Egy 10 ezer dolláros kazánnál nehogy már egy pár dolláros szelep legyen a költségnövelő tényező.
    Ki lehet hagyni persze ezeket a biztonsági berendezéseket, de az ördög nem alszik. 1-2 tragikus baleset után megint kénytelenek lennének visszatenni.
  • Molnibalage #12
    ????

    Az Airbusokon triplázott hidrauilka van. (Színekkel jelölik a három kört.)
  • csimmasz #11
    Nemtudom menyire jó ez az irány, minden esetre ha a meghibásodás/baleset mutatói nem rosszabbak a hagyományosnál akkor igazán nem kell aggódnunk.
    Talán a régi iskola miatt de én nekem a hideg futkos a hátamon amikor a szimpla biztonsági rendszerekre gondolok, mintha egy ernyővel kellene kiugranom egy gépből.
    Mondjuk az is igaz ha valaki akar tud olyan áramkört tervezni és kivitelezni ami meghibásodás mentesen tud üzemel X ideig.
  • kvp #10
    Igen, ez a legolcsobb megoldas, ezert hasznaljak. Az uj airbus-okon sincs duplikalt hidraulika, mert nem eri meg, ha elszall a szamitogepes vezerles a pilotak amugy sem tudnak kezzel vezetni, mert a szoftver nelkul a pilota egy apro mozdulatatol is darabokra szakadhat a gep. A boeing meg kuzd ellene, de ha figyelembe vesszuk, hogy a legnagyobb gepukbe 50 emberrel kevesebb fer es megis 50 tonnaval nehezebb mint a konkurenciaje, akkor erheto, hogy ok sem sokaig hanyagolhatjak a biztonsagi rendszerek kidobasat. Ezert nincs mar hagyomanyos fek a legtobb modern autoban. Ha lefagy a szamitogep, akkor amig ujra nem inditjuk es fel nem all a gep, addig nem hat a fekpedal sem. Mostanaban ezt egeszitik ki folyamatosan online kapcsolattal, igy mar tavolrol is elerhetoek es iranyithatoak a kritikus rendszerek.

    ps: A new york-i futesi rendszer gozt hasznal, nem melegvizet, ezert a cikkben emlitett bojlerek itt ipari meretu gozeloallito kazanokat jelentenek, nagynyomasu tulhevitett gozvezetekekkel a jardak alatt. Az eredeti edison fele eromu is mukodik meg es tovabbra is az latja el arammal es gozzel a varos egy reszet.