Már az idén több nagy kiskereskedelmi hálózat indítaná el internetes kereskedelmi hátterét, jövőre pedig áttörés jöhet a piacon és kézzelfogható forgalomnövekedés mutatkozhat, attól függően, hogy a napi fogyasztási cikkek nagy forgalmazói mennyire veszik komolyan az új szolgáltatásukat.

Aligha képzelhető el, hogy a 8 ezer milliárdos kiskereskedelmi forgalom jelentős része pillanatok alatt a reálgazdaságból az online piac felé terelődjön. Emlékezetes, hogy a webkereskedelem térnyerését szűk évtizede jósolják (már Magyarországon is), az áttörés azonban várat magára − véli több kiskereskedő, illetve elemző. Kérdés azonban meddig várat még. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon már erőteljes a piac, Kelet-Közép-Európában pedig a regionális üzletfejlesztések, ahogyan a magyar üzleti tervek is, a webes áruházi platformok fejlesztése felé mutatnak.

Az elemzőknek abban igazuk van, hogy a magyar és a nemzetközi láncok néhány évvel ezelőtti fejlesztéseik során egyértelműen a hagyományos kereskedelmet preferálták, és aligha hagyják, hogy a befektetéseik megtérülés nélkül maradjanak. Ugyanakkor a gazdasági folyamatokban egyetlen kiszámíthatatlan pont van, ez pedig a fogyasztói magatartás. A jövőkutatók szerint lassan be kell látnia a reálgazdaságnak, hogy a fogyasztói szokások változása az online gazdaság erősödése felé mutat, és lesz egy pont, amikor a fogyasztók szó szerint egyik napról a másikra mindent online szeretnének intézni. Ha valaki a piacon (kiváltképp a kiskereskedelemben, ami a legközelebb áll a kiszámíthatatlan fogyasztóhoz) nem helyezkedik ügyesen, rövid idő alatt elveszíti a kuncsaftjait.

Arról továbbra is vita folyik, hogy Magyarországon mikor jön a fordulópont. Egyes számítások szerint már a jövő év vízválasztó lehet. Szlovákiában az Amazon fejleszt, Nyugat-Európában a Media Markt döntött a webes kereskedelmi felület erősítéséről, és a piaci információk szerint a cégcsoport a Saturnnal együtt itthon is elindítja önálló webes platformját, illetve a Tesco jelentette be, hogy vizsgálja az online kiskereskedelmi szolgáltatás lehetőségét.

Utóbbi óriás piacra lépése szinte azonnal 20-30 százalékos forgalomnövekedést jelentene a magyar online kiskereskedelmi forgalomban, amelyet ma 200−250 milliárd forint közé becsülnek. A növekedési arány nem eltúlzott. A Tesco platformja olyanokat is a piacra csábítana, akik eddig soha nem rendeltek árut interneten. Az más kérdés, hogy a cég hosszabb távon képes lesz-e megtartani a hipp-hopp netre váltó fogyasztókat. A brit kereskedelmi láncnak kiforrott online értékesítési know how-ja van: a szigetországban a Tesco hipermarketjei immár raktárként is működnek. Az internetes rendeléseket egy-egy ember állítja össze (mint a logisztikai központokban a targoncások, a kezükre erősített eszközzel járják a sorokat és emelik le a kívánt árut) és viszi a "komissiózóba" (szinte szó szerint egységcsomagokat állít össze a megrendelő igényei szerint) és rakja teherautóra, amely az előző délutáni rendeléseket másnap délelőtt, az aznap délelőtti rendeléseket pedig még délután kiszállítja a címekre.

Az online szoftver, a keresőprogram, az árfrissítő és a hozzá kapcsolódó fizetési platformok összeállítása sem olcsó, de a legnagyobb beruházást a munkaerő-fejlesztés és a gépjárműpark beszerzése, üzemeltetése és mozgatása jelenti. Mindez hatalmas összegeket emészt fel, és ha egy-egy fuvarba döntően csak zsömle, tej meg kenyér kerül (olcsó és kis árrésű termékek), a fuvar veszteséget termel, tehát logisztikailag úgy kell összeállítani a teherautók rakományát, hogy abban nagyobbrészt magas árfekvésű, magas árrésű termék legyen, mert csak így éri meg. Nyilván nem véletlen, hogy eddig döntően az iparcikkek, könyvek, lemezek internetes kereskedelme terjedt el.

Nemcsak a hipermarket-óriás hat pozitívan a piacra. A webes kereskedelem fejlődése itthon is töretlen maradt (persze más nagyságrendben, mint a hagyományos kereskedelem forgalma), mind a volumen, mind a forgalom, mind a profitabilitás nőtt a már piacon levő szereplőknél. Ráadásul a startup vállalkozások száma is nő és sokan képesek is megélni.

A nagyok megjelenése jellemzően a kisebbek eltűnését jelenti, bár az is kérdés, hogy a nagyok képesek lesznek-e bizonyos szegmensekben felvenni a versenyt azokkal a kicsikkel, amelyek nagyon alacsony árszinten dolgoznak (főleg a szürkeimport miatt). Egy webkereskedelmi boom során ráterelődik a figyelem ezen kereskedőkre, akik nyilvánvalóan ármarketingbe kezdenek, szétzilálva az induló nagy fejlesztéseket. Ennek ellenére a nagy piaci szereplők már kijelölték az irányt, így a kisebb cégeknek is nyitniuk kell, főleg azoknak, amelyek egy-egy szegmensben vagy speciális területen mozogtak.

A mérhető internetes kereskedelem 2011-ben nagyjából 160 milliárd forintot tett ki, amihez hozzáadódik körülbelül 30 milliárd forint aukciósházi forgalom. Ezenkívül sok oldal működik külföldön, értékesít például lengyel vagy szlovák számlával háztartási gépeket. Ezeknek a forgalma nem mérhető. Ám a becslesek szerint ezzel, illetve az interneten vásárolt vagy lekötött szolgáltatásokkal (repülőjegy nélkül) a teljes forgalom 200-250 milliárd forint közé tehető.

A dráguló üzemanyag két irányba terelheti a fogyasztói szokásokat. A kis kényelmi boltok felé, ahova akkor megy a fogyasztó, ha nincs autója és vékony a pénztárcája, illetve a kéthetente egyszeri nagy bevásárlás felé, ami egyre inkább előre eltervezett és megfontolt döntésen alapszik. A tudatosság ez utóbbiban kézzelfogható. Ezen bevásárlások jelentős része terelődhet át az online piacra. Amit viszont nem tudni, hogy a külvárosi plázák forgalma hogyan alakul majd, ha a hipermarketekbe szignifikánsan kevesebben járnak bevásárolni.