Berta Sándor
Átalakíthatja a német politikát a Kalózpárt előretörése
Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára úgy vélte, hogy a Német Kalózpárt hosszabb ideig meghatározó lehet a német politikában és a kalózok számára nem okoz majd gondot az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépése.
Március végén a Német Kalózpárt jelzésértékű sikert ért el a Német Kalózpárt a hétvégi Saar-vidéki tartományi választásokon: 7,4 százalékos eredményükkel bebizonyították, hogy komoly politikai erőként kell számolni velük a jövőben. Mindez azt jelenti, hogy a párt négy képviselőt küldhet a helyi tartományi gyűlésbe és immár két tartományi parlamentben is jelen van.
"Jelenleg azt látjuk, hogy az internet miként forradalmasítja az élet összes területét, ugyanakkor ez a jelenség nem állítható párhuzamba a kalózok előretörésével. Ez hiba lenne, ugyanis ezzel a lépéssel alábecsülnénk a társadalmi változásokat, míg a kalózpárt jelentőségét egyértelműen túlbecsülnénk. Aki nem veszi komolyan a kalózokat vagy bagatellizálja a sikereiket, az nem vesz tudomást az internet forradalmáról. A világháló alapjaiban változtatja meg a politikát, éppúgy, ahogy a digitalizálás is megváltoztatta az élet minden területét, az okostelefonoktól a kávéfőzőkig."
"Amit most átélünk az egy hosszú folyamat kezdete. A folyamat végére egy új politika jön létre, amelyben interaktív kapcsolat lesz a politika és a polgárok között. A világháló segítségével ma gyakorlatilag valós időben juthatunk szinte minden információhoz. Mindenki elmondhatja a véleményét a hálózatban. Ennek eredménye az a kívánság, hogy jobban beleszólhassunk a dolgokba, így alakul ki a Politika 2.0. A politikai pártoknak pedig erre a folyamatra reagálniuk kell, több beleszólási lehetőséget kell adni az embereknek, hogy akár két választás között is döntéseket hozhassanak. Nem elég csupán technikai ajánlatokkal előhozakodni és nem is az a cél, hogy minél több bejegyzést gyűjtsünk össze a közösségi portálokon" - nyilatkozta Alexander Dobrindt.
A CSU főtitkára szerint nem a kalózok indították el a digitális forradalmat, de még azt sem lehet állítani, hogy ők lennének e folyamat képviselői. A demokráciát jellemző felelősségvállalás ugyanis hiányzik a kalózokból. Ugyan a korszerű politikából nem hiányozhat az átláthatóság, de a politikai felelősségvállalás sem. A kalózok szeretnék magukat vezető nélküli szervezetként beállítani, ami azonban legalább olyan irreális, mint az osztályok nélküli társadalom. Fontos az is, hogy megmaradjon az egyensúly a nyilvánosság és a belső egyeztetések között. Ebbe belefér, hogy egyes elnökségi üléseket élőben a világhálón közvetítsenek, de teret kell adni a belső megbeszéléseknek is.
"Már 2009-ben, az akkori parlamenti választásoknál éreztük, hogy a politikának foglalkoznia kell a kalózokkal. Sokan akkor még nem vették komolyan őket. Ugyanakkor mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a közvélemény alapjaiban változik meg és e folyamat alól a politika sem jelent kivételt. A kalózoknak jó esélyük van arra, hogy a következő parlamenti és a tartományi választásokon is sikeresen szerepeljenek, bejussanak a törvényhozásokba. Szerintem sokáig az öt százalékos küszöb felett szerepelhetnek. Hosszú távon leválthatják a Zöldeket. Mi a hálózati forradalmat és a kalózok előretörését azonban nem úgy nézzük, hogy jó-e vagy rossz a számunkra, hanem úgy tekintjük, mint egy megbízást, aminek célja a politikai modernizáció elősegítése" - fejtette ki a politikus.
Március végén a Német Kalózpárt jelzésértékű sikert ért el a Német Kalózpárt a hétvégi Saar-vidéki tartományi választásokon: 7,4 százalékos eredményükkel bebizonyították, hogy komoly politikai erőként kell számolni velük a jövőben. Mindez azt jelenti, hogy a párt négy képviselőt küldhet a helyi tartományi gyűlésbe és immár két tartományi parlamentben is jelen van.
 Dobrindt: a többi pártot is változtatásra kényszeríti a Kalózpárt sikere |
"Amit most átélünk az egy hosszú folyamat kezdete. A folyamat végére egy új politika jön létre, amelyben interaktív kapcsolat lesz a politika és a polgárok között. A világháló segítségével ma gyakorlatilag valós időben juthatunk szinte minden információhoz. Mindenki elmondhatja a véleményét a hálózatban. Ennek eredménye az a kívánság, hogy jobban beleszólhassunk a dolgokba, így alakul ki a Politika 2.0. A politikai pártoknak pedig erre a folyamatra reagálniuk kell, több beleszólási lehetőséget kell adni az embereknek, hogy akár két választás között is döntéseket hozhassanak. Nem elég csupán technikai ajánlatokkal előhozakodni és nem is az a cél, hogy minél több bejegyzést gyűjtsünk össze a közösségi portálokon" - nyilatkozta Alexander Dobrindt.
A CSU főtitkára szerint nem a kalózok indították el a digitális forradalmat, de még azt sem lehet állítani, hogy ők lennének e folyamat képviselői. A demokráciát jellemző felelősségvállalás ugyanis hiányzik a kalózokból. Ugyan a korszerű politikából nem hiányozhat az átláthatóság, de a politikai felelősségvállalás sem. A kalózok szeretnék magukat vezető nélküli szervezetként beállítani, ami azonban legalább olyan irreális, mint az osztályok nélküli társadalom. Fontos az is, hogy megmaradjon az egyensúly a nyilvánosság és a belső egyeztetések között. Ebbe belefér, hogy egyes elnökségi üléseket élőben a világhálón közvetítsenek, de teret kell adni a belső megbeszéléseknek is.
"Már 2009-ben, az akkori parlamenti választásoknál éreztük, hogy a politikának foglalkoznia kell a kalózokkal. Sokan akkor még nem vették komolyan őket. Ugyanakkor mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a közvélemény alapjaiban változik meg és e folyamat alól a politika sem jelent kivételt. A kalózoknak jó esélyük van arra, hogy a következő parlamenti és a tartományi választásokon is sikeresen szerepeljenek, bejussanak a törvényhozásokba. Szerintem sokáig az öt százalékos küszöb felett szerepelhetnek. Hosszú távon leválthatják a Zöldeket. Mi a hálózati forradalmat és a kalózok előretörését azonban nem úgy nézzük, hogy jó-e vagy rossz a számunkra, hanem úgy tekintjük, mint egy megbízást, aminek célja a politikai modernizáció elősegítése" - fejtette ki a politikus.