HENT hírlevél
Elfogadta az új spanyol kormány a kalózkodás elleni törvényt
A 2011 decemberében hivatalba lépő spanyol kormány már második kabinet ülésén döntött a sokat vitatott kalózkodás elleni törvényről. Az intézkedést még a Zapatero-kormány alatt fogadta el a parlament, de annak hatályba lépéséről már nem döntöttek.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök leköszönése előtt, egyik utolsó intézkedéseként jelentette be, hogy nem lépteti hatályba a parlament által 2011 februárjában elfogadott kalózkodás elleni törvényt, hanem a jogszabály sorsát utódjára bízza. A Mariano Rajoy miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem késlekedett sokáig a döntéssel. Decemberben hivatalba lépő kormánya már második kabinet ülésén, alig egy héttel beiktatása után elfogadta a törvény szövegét, és döntött annak hatályba lépéséről.
A döntéssel egy hosszas jogszabály alkotási procedúra végére tettek pontot. A törvény tervezetét ugyanis 2009-ben mutatták be, majd a szükséges eljárások lefolytatását követően 2011 februárjában szavazta meg a parlament. A spanyol média által a volt kulturális miniszter után Sinde-törvényként emlegetett jogszabály lehetővé teszi, hogy a hatóságok a kalóz és illegális tartalmat közlő weboldalak letiltását rendeljék el. A kormányszóvivő szerint az online felületek jogsértő voltáról egy szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó szakértő bizottság dönt majd.
A törvényt már kidolgozásától kezdve határozott lakossági ellenállás kísérte. Számos hackertámadás, online bojkott és népszavazási kísérlet történt a törvény visszavonása érdekében, amelyet a spanyol filmesek, zenészek egy része is támogatott. A kalózkodás elleni hatósági fellépést azonban szükségessé teszi, hogy a Nielsen nevű piackutató cég egy korábbi felmérése szerint a spanyol internetezők 45 százaléka kalózkodik, szemben az Európai Unió öt legerősebb országának átlagosan 23 százalékos arányával.
A kalózkodás elleni törvény elfogadásával párhuzamosan azonban a Rajoy-kormány visszavonta azt a jogszabályt, amely a digitális adathordozókra (CD, DVD lemezek, MP3 lejátszók stb.) különadót vetetett ki a magáncélú másolatok kompenzálásaként. Ez a jogszabály a kritikusok szerint abba a tévhitbe ringatta a fogyasztókat, hogy a hordozó adóköteles volta okán legálisan töltheti le az illegális tartalmat, mondván annak árát már előzetesen megtérítette.
José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök leköszönése előtt, egyik utolsó intézkedéseként jelentette be, hogy nem lépteti hatályba a parlament által 2011 februárjában elfogadott kalózkodás elleni törvényt, hanem a jogszabály sorsát utódjára bízza. A Mariano Rajoy miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem késlekedett sokáig a döntéssel. Decemberben hivatalba lépő kormánya már második kabinet ülésén, alig egy héttel beiktatása után elfogadta a törvény szövegét, és döntött annak hatályba lépéséről.
A döntéssel egy hosszas jogszabály alkotási procedúra végére tettek pontot. A törvény tervezetét ugyanis 2009-ben mutatták be, majd a szükséges eljárások lefolytatását követően 2011 februárjában szavazta meg a parlament. A spanyol média által a volt kulturális miniszter után Sinde-törvényként emlegetett jogszabály lehetővé teszi, hogy a hatóságok a kalóz és illegális tartalmat közlő weboldalak letiltását rendeljék el. A kormányszóvivő szerint az online felületek jogsértő voltáról egy szellemitulajdon-jogokkal foglalkozó szakértő bizottság dönt majd.
A törvényt már kidolgozásától kezdve határozott lakossági ellenállás kísérte. Számos hackertámadás, online bojkott és népszavazási kísérlet történt a törvény visszavonása érdekében, amelyet a spanyol filmesek, zenészek egy része is támogatott. A kalózkodás elleni hatósági fellépést azonban szükségessé teszi, hogy a Nielsen nevű piackutató cég egy korábbi felmérése szerint a spanyol internetezők 45 százaléka kalózkodik, szemben az Európai Unió öt legerősebb országának átlagosan 23 százalékos arányával.
A kalózkodás elleni törvény elfogadásával párhuzamosan azonban a Rajoy-kormány visszavonta azt a jogszabályt, amely a digitális adathordozókra (CD, DVD lemezek, MP3 lejátszók stb.) különadót vetetett ki a magáncélú másolatok kompenzálásaként. Ez a jogszabály a kritikusok szerint abba a tévhitbe ringatta a fogyasztókat, hogy a hordozó adóköteles volta okán legálisan töltheti le az illegális tartalmat, mondván annak árát már előzetesen megtérítette.