MTI

10%-al olcsóbb a mobilhívás Csehországban

Átlagban tíz százalékkal csökkentek a mobiltelefon-hívások árai a tavalyi év második felében éves szinten Csehországban - jelentette be Pavel Dvorák, a Cseh Telekommunikációs Hivatal (CTÚ) igazgatója egy szakmai konferencián kedden Prágában.

"Az egyperces hívás átlagára 2,51 korona volt" - közölte Dvorák. Leszögezte: nem az egyes mobilszolgáltatók katalógusaiban szereplő árakról, hanem a hívások valódi árairól van szó. Szerinte a cégeknek az egyperces hívás átlagban 23 százalékkal volt olcsóbb, mint 2010 második felében. A lakossági átlagár percenként 2,94 korona volt. A CTU kimutatásából kitűnik, hogy 2007 óta, tehát az utóbbi öt év alatt majdnem kétharmaddal estek vissza a mobiltelefon-hívások átlagos árai Csehországban. Bár a CTÚ-t rengeteg bírálat éri, hogy Csehországban jóval drágább a mobiltelefon-hívás, mint más európai országokban, Dvorák szerint az Európai Bizottság által vezetett statisztikák egyértelműen azt jelzik, hogy a csehországi árak nagyjából megfelelnek az európai átlagnak.

Csehországban jelenleg három mobilszolgáltató működik. A legnagyobbnak, a T-Mobile-nak, amely a német Deutsche Telekom csoport tagja, tavaly nyolc százalékkal 26,84 milliárd koronára csökkentek éves összehasonlításban a bevételei. A társaság közlése szerint a visszaesés mögött alapvetően a mobilszolgáltatások árának csökkenése áll.

A T-Mobile ügyfeleinek száma a tavalyi évben két százalékkal 5,38 millióra esett vissza, de a cég így is megtartotta csehországi piacvezető szerepét. A másik legnagyobb mobilszolgáltató, a spanyol tulajdonban lévő Telefónica CR csoportba tartozó O2 társaság bevételei tavaly éves szinten 8,6 százalékkal csökkentek, és 26,13 milliárd koronát tettek ki. Az O2 előfizetőinek száma 103 ezerrel emelkedett, s elérte a 4,94 milliót.

A harmadik, a legkisebb mobilszolgáltató társaság a brit többségi tulajdonban lévő Vodafone ügyfeleinek száma 139 ezerrel 3,31 millióra emelkedett. Tavalyi gazdasági eredményeit a Vodafone egyelőre nem hozta nyilvánosságra. Csehország területének több mint 80 százalékán már működik a 3G hálózat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sanyicks #2
    nálunk meg nem olcsóbb, hanem egyre drágább. Ez egy inverz ország. Itt mindennek az ellenkezője történik (persze csak a jó ellenkezője). Hiába, ide minden begyűrűzik, ide begyűrűzik még a begyűrűzés is :)
  • Holjam33 #1
    10%-kal olcsóbb a mobilhívás Csehországban

    Sajátos viselkedésű toldalékok
    42. A -val, -vel és a -vá, -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában
    kapcsolódik, például: babával, kővé; csehvel, pléhvé; stb. (A h végű szavak egy részét – mivel
    bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) Mássalhangzós végű
    tőhöz járulva a -val, -vel és a -vá, -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá
    válik; ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk, például:
    dobbal, szénnel, jósággal, emberré; Allahhal, dohhal; stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában
    kiejtjük a h-t, ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.) (Vö. 75., 83–84.)


    A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
    A -val, -vel és a -vá, -vé alakmódosulásai
    83. Megváltozott, a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult)
    formában járul a -val, -vel és a -vá, -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével)
    minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul
    veszi, és betűkettőzéssel jelöli. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó
    szabályok szerint kettőzzük meg. [Vö. 7. b)]
    a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: bottal, cukorral, kékkel; arannyal,
    rozzsal, néggyel; tudóssá, szénné, vízzé; királlyá, özveggyé; stb.
    b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: jobbal, tollal, tettel; jobbá, tollá,
    tetté; gallyal, könnyel, meggyel; rosszá, könnyé; stb. (Vö. 94.)
    c) Két mássalhangzós szóvég + -val, -vel, -vá, -vé: hanggal, komppal, minddel; kulccsal,
    szárnnyal, gyönggyel; bolonddá, szilánkká, füstté; ronggyá, szárnnyá, bölccsé; stb. (Vö. 60.)
    d) Ha a -val, -vel és a -vá, -vé rag v szóvégződéssel találkozik, a két v-t mindig jelöljük az
    írásban: hévvel, szívvel; kedvvel, tervvel; savvá, névvé; könyvvé, nedvvé; stb.
    A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Nem azonos
    például a szívvel és a szível (= szeret, tűr); a tervvel és a tervel (= tervez); a bölccsé
    (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona); a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a
    bridzsel (= bridzsezik); stb.
    e) Azokban a névszókban, amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé, juhvá; stb. – A doh,
    potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért itt az ennek
    megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
    A -val, -vel és a -vá, -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163., az idegen
    szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211., 216–217., 222. pont foglalkozik.

    163. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vel (és néha -vá, -vé) ragos formájának
    írásában a következőképpen járunk el:
    a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük:
    Ádámmal, Bálinttal, Kodállyal, Szabolccsal stb. (Vö. 83.)
    b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt
    változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai
    formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.
    c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a -val, -vel (és néha a -vá,
    -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön:
    Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb. (Vö. 94.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a
    keresztneveket: Bernadettel, Marcellal v. Marcellel, Mariannal stb. (Vö. 62., 94.)

    216. (...) b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betű-kapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
    hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andriætyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
    Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
    Marxszal stb. [Vö. 163. b)]

    217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
    tulajdonnevekhez.
    a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
    néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben
    szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez:
    guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
    Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
    A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
    guillotine-nal; Iaºi-sal, Moliere-rel; stb.


    c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos
    betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is)
    kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
    Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]

    228. A ch kétjegyű ugyan, de egyetlen hangot jelöl, az x pedig két hang (k+sz) jele, de
    egyetlen jegyű, s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Ezért úgy tekintjük őket,
    mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum, ma-chináció, or-chidea, pszi-chológia, Ri-chárd, Mün-chen; he-xameter, ma-ximum, pra-xis, Ale-xandra, Me-xikó; stb. –
    Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell
    elválasztanunk, a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor, ha utánuk magánhangzó
    következik: almana-chot, ce-chem, pe-ches, bóra-xos, fi-xet, refle-xek, tele-xezünk; Bibera-chot, züri-chi, Féli-xé, Mar-xot, mar-xizmus; stb. – A -val, -vel és a -vá, -vé ragos alakulatok
    elválasztása: pech-hel, bórax-szá; Bach-hal, Marx-szal; stb. [Vö. 216. b))