MTI
Németországban nincs mérnökhiány
Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek állásfoglalása szerint biztosított a mérnökutánpótlás az országban. Más kutatóintézetek és munkaadói szervezetek ugyanakkor továbbra is arra figyelmezetnek, hogy mérnökhiány fenyegeti az Európai Unió legnagyobb gazdaságát.
A tekintélyes berlini DIW azzal kapcsolatban közölte álláspontját, hogy a németországi mérnökök érdekképviseletének (VDI) a közelmúltban kiadott számításai alapján csak a nyugdíjba vonuló mérnökök pótlására évi 40 ezer fiatal szakemberre van szükség, mert a szakmában az átlagéletkor 50 év felett van, így a következő 10-15 évben tömegesen vonulnak majd nyugdíjba a német mérnökök. A DIW a legutóbbi, 2008-ban végzett úgynevezett mikrocenzus - két népszámlálás közti, a népesedési folyamatok megragadására törekvő statisztikai eljárás - adatai alapján úgy véli, hogy a 750 ezer fős németországi mérnöktársadalom átlagéletkora jóval alacsonyabb, 2008-ban legalábbis 43,3 év volt, az 50 év felettiek aránya pedig csupán egyharmados, és nem életszerű, hogy alig 4 év alatt a VDI által jelzett mértékű változások zajlottak volna le.
A DIW szerint a demográfiai folyamatok alapján nagyjából évi 20 ezer új mérnökre van szükség, és az utánpótlást bőven biztosítják a németországi egyetemekről kikerülő szakemberek, hiszen a legutóbbi, 2010-es adatok szerint a frissdiplomás mérnökök száma megközelítette az 50 ezret. A DIW közleményét több szervezet bírálta. A kölni IW gazdaságkutató intézet például a választott statisztikai módszert kifogásolta, rámutatva, hogy számos munkakör betöltéséhez szükségesek mérnöki ismeretek, és a német vállalatok ennek megfelelően a berlini számításokban szereplő 750 ezernél jóval több szakembert, összesen 1,6 millió mérnök végzettségű alkalmazottat foglalkoztatnak.
A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi egy évben megduplázódott, 194 ezerre emelkedett a megfelelő szakember hiányában betöltetlen állások száma az informatikai, matematikai vagy egyéb természettudományi végzettséget igénylő területeken, ami veszélyezteti a német gazdaság fejlődését.
A tekintélyes berlini DIW azzal kapcsolatban közölte álláspontját, hogy a németországi mérnökök érdekképviseletének (VDI) a közelmúltban kiadott számításai alapján csak a nyugdíjba vonuló mérnökök pótlására évi 40 ezer fiatal szakemberre van szükség, mert a szakmában az átlagéletkor 50 év felett van, így a következő 10-15 évben tömegesen vonulnak majd nyugdíjba a német mérnökök. A DIW a legutóbbi, 2008-ban végzett úgynevezett mikrocenzus - két népszámlálás közti, a népesedési folyamatok megragadására törekvő statisztikai eljárás - adatai alapján úgy véli, hogy a 750 ezer fős németországi mérnöktársadalom átlagéletkora jóval alacsonyabb, 2008-ban legalábbis 43,3 év volt, az 50 év felettiek aránya pedig csupán egyharmados, és nem életszerű, hogy alig 4 év alatt a VDI által jelzett mértékű változások zajlottak volna le.
A DIW szerint a demográfiai folyamatok alapján nagyjából évi 20 ezer új mérnökre van szükség, és az utánpótlást bőven biztosítják a németországi egyetemekről kikerülő szakemberek, hiszen a legutóbbi, 2010-es adatok szerint a frissdiplomás mérnökök száma megközelítette az 50 ezret. A DIW közleményét több szervezet bírálta. A kölni IW gazdaságkutató intézet például a választott statisztikai módszert kifogásolta, rámutatva, hogy számos munkakör betöltéséhez szükségesek mérnöki ismeretek, és a német vállalatok ennek megfelelően a berlini számításokban szereplő 750 ezernél jóval több szakembert, összesen 1,6 millió mérnök végzettségű alkalmazottat foglalkoztatnak.
A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi egy évben megduplázódott, 194 ezerre emelkedett a megfelelő szakember hiányában betöltetlen állások száma az informatikai, matematikai vagy egyéb természettudományi végzettséget igénylő területeken, ami veszélyezteti a német gazdaság fejlődését.