SG.hu
Informatikai végzettséggel lehet a legjobban keresni
A férfiak többet keresnek mint a nők, egyetemi szintű vagy mesterdiplomával magasabb bérekre lehet számítani, a legjobb fizetése az informatika és a műszaki terület végzettjeinek van. Tények és információk a diplomások keresetéről több mint húszezer végzett válaszai alapján.
A leggyakoribb kérdés, ami a pályaválasztás során felmerülhet bennünk, hogy az adott szakmával milyen fizetésre számíthatunk. A Diplomás Pályakövetési Rendszerben lezajlott, több mint húszezer végzett hallgatót érintő felmérés eredményei alapján közelebb kerülhetünk a válaszhoz. A felvi.hu-n közzétett felmérés eredményei egyértelmű jövedelemtöbbletet mutatnak a diplomások javára.
Míg 2011-ben a KSH adatai alapján az átlagjövedelem havi nettó 140 ezer forint volt, addig a vizsgálat során megkérdezett diplomások átlagban havi 148 710 Ft-os nettó bérért dolgoznak. A felmérésben a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vettek részt. Közülük is magasabb fizetésről a 2008-ban végzettek számoltak be, ők átlagban 20 ezer forinttal keresnek többet 2010-ben végzett társaiknál. Ennek egyik valószínű oka, hogy a felméréskor az említett csoport már 2 évvel többet töltött el a munkaerőpiacon, mint azok, akik 2010-ben léptek ki a felsőoktatási intézmény keretei közül.
A fizetések mértéke képzésterületenként eltérő. Átlag feletti bérekről a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák esetében beszélhetünk, míg a többi képzési területen az átlagosnál alacsonyabb fizetésért dolgoznak a végzettek. A legtöbbet az informatikai képzések diplomásai keresnek, a legalacsonyabb fizetést - az előbbiek béréhez képest csaknem nettó 90 ezer forinttal kevesebbet - pedig a pedagógusok kapják.
Azonban nem csupán a képzési területek között, de a nemek terén is vannak fizetéskülönbségek. A végzettek válaszaiból kiderül, hogy egy férfi munkavállaló átlagosan 40 ezer forinttal keres többet, mint egy hasonló diplomával rendelkező nő. Ez a különbség változó mértékben, de minden képzésterületen jelen van. A legmagasabb az eltérés a műszaki terület végzettjeinél, ahol a férfiak több mint 51 ezer forinttal keresnek többet, míg a legkisebb a társadalomtudományi területen, ahol "csupán" 23 ezer forintos a férfiak jövedelemtöbblete.
A keresetek terén ezeken felül a képzési formák között is tapasztalhatók eltérések. Az egyetemi diplomával rendelkezők, illetve azok, akik osztatlan és mesterképzéseken szereztek abszolutóriumot magasabb fizetésről számoltak be. Az említett képzési formában diplomát szerzett hallgatók nagyobb arányban voltak a 2008-ban végzettek közt, így ehhez a jövedelemtöbblethez a diploma fajtája mellett a munkaerőpiacon eltöltött hosszabb idő is hozzájárul. A legalacsonyabb fizetése az alapszakok végzettjeinek van. Mivel alapdiplomával rendelkezők csak a 2010-ben végzettek között lehetnek, így az alacsony bért a többiekhez - például a hasonló főiskolai végzettséggel rendelkezőkhöz - képest a munkaerőpiacon eltöltött rövidebb idő is eredményezheti.
A jövedelem szempontjától az sem mindegy, hogy mely területen, milyen cégnél helyezkedtek el a végzettek. A felmérésben résztvevők válaszai alapján a legjobban fizető gazdasági szektorok az információ-kommunikáció, a pénzügyi-biztosítási tevékenység, valamint a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás. Emellett jóval átlag felettiek a jövedelmek a szállítás-raktározás, a feldolgozóipar és a szakmai, tudományos, műszaki területeken is. A legkevesebbet az egészségügy, a művészet és az oktatás területén dolgozók keresnek.
A foglalkoztató fajtája szerint vizsgálva a válaszokat legjobban a magántulajdonban lévő cégeknél, ezeken belül is a teljes mértékben külföldi tulajdonossal rendelkezőeknél éri meg dolgozni, ahol is átlagosan 66 ezer forinttal magasabbak a bérek, mint a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállatoknál, beleértve az állami és önkormányzati munkaadókat is.
A fent említett tényezők mellett a diplomások fizetéseinek alakulását a tanulmányok alatt megszerzett tapasztalatok is befolyásolják. Azok a végzettek, akik már a hallgatói évek alatt szereztek szakmai gyakorlatot, a végzés után átlagosan több mint 20 ezer forinttal keresnek többet munkatapasztalat nélküli társaiknál. A diplomázást megelőző külföldi tanulmányok szintén körülbelül 20 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelentettek a későbbi munka során.
Az összes diplomást nézve tehát az országos átlagnál magasabb fizetésről beszélhetünk, a megkérdezettek mégis épp a jövedelmükkel elégedettek legkevésbé. Egy 1-4-ig terjedő skálán, ahol a 4 a teljes mértékben elégedettet jelenti, az anyagi juttatás csak 2.5-öt kapott, míg a munka szakmai, tartalmi része 3.12-es pontszámmal az elégedettségi lista elején szerepel. Bár nem tudjuk az eredményeket az ország összes munkavállalóját érintő hasonló felméréssel összevetni (ki, mivel elégedett leginkább a munkájában), mégis talán elmondható, hogy az anyagi indokokon túl a diplomával betöltött munkakör és az elvégzendő feladatok típusai miatt is érdemes továbbtanulni.
A leggyakoribb kérdés, ami a pályaválasztás során felmerülhet bennünk, hogy az adott szakmával milyen fizetésre számíthatunk. A Diplomás Pályakövetési Rendszerben lezajlott, több mint húszezer végzett hallgatót érintő felmérés eredményei alapján közelebb kerülhetünk a válaszhoz. A felvi.hu-n közzétett felmérés eredményei egyértelmű jövedelemtöbbletet mutatnak a diplomások javára.
Míg 2011-ben a KSH adatai alapján az átlagjövedelem havi nettó 140 ezer forint volt, addig a vizsgálat során megkérdezett diplomások átlagban havi 148 710 Ft-os nettó bérért dolgoznak. A felmérésben a 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók vettek részt. Közülük is magasabb fizetésről a 2008-ban végzettek számoltak be, ők átlagban 20 ezer forinttal keresnek többet 2010-ben végzett társaiknál. Ennek egyik valószínű oka, hogy a felméréskor az említett csoport már 2 évvel többet töltött el a munkaerőpiacon, mint azok, akik 2010-ben léptek ki a felsőoktatási intézmény keretei közül.
A fizetések mértéke képzésterületenként eltérő. Átlag feletti bérekről a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák esetében beszélhetünk, míg a többi képzési területen az átlagosnál alacsonyabb fizetésért dolgoznak a végzettek. A legtöbbet az informatikai képzések diplomásai keresnek, a legalacsonyabb fizetést - az előbbiek béréhez képest csaknem nettó 90 ezer forinttal kevesebbet - pedig a pedagógusok kapják.
Azonban nem csupán a képzési területek között, de a nemek terén is vannak fizetéskülönbségek. A végzettek válaszaiból kiderül, hogy egy férfi munkavállaló átlagosan 40 ezer forinttal keres többet, mint egy hasonló diplomával rendelkező nő. Ez a különbség változó mértékben, de minden képzésterületen jelen van. A legmagasabb az eltérés a műszaki terület végzettjeinél, ahol a férfiak több mint 51 ezer forinttal keresnek többet, míg a legkisebb a társadalomtudományi területen, ahol "csupán" 23 ezer forintos a férfiak jövedelemtöbblete.
A keresetek terén ezeken felül a képzési formák között is tapasztalhatók eltérések. Az egyetemi diplomával rendelkezők, illetve azok, akik osztatlan és mesterképzéseken szereztek abszolutóriumot magasabb fizetésről számoltak be. Az említett képzési formában diplomát szerzett hallgatók nagyobb arányban voltak a 2008-ban végzettek közt, így ehhez a jövedelemtöbblethez a diploma fajtája mellett a munkaerőpiacon eltöltött hosszabb idő is hozzájárul. A legalacsonyabb fizetése az alapszakok végzettjeinek van. Mivel alapdiplomával rendelkezők csak a 2010-ben végzettek között lehetnek, így az alacsony bért a többiekhez - például a hasonló főiskolai végzettséggel rendelkezőkhöz - képest a munkaerőpiacon eltöltött rövidebb idő is eredményezheti.
A jövedelem szempontjától az sem mindegy, hogy mely területen, milyen cégnél helyezkedtek el a végzettek. A felmérésben résztvevők válaszai alapján a legjobban fizető gazdasági szektorok az információ-kommunikáció, a pénzügyi-biztosítási tevékenység, valamint a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás. Emellett jóval átlag felettiek a jövedelmek a szállítás-raktározás, a feldolgozóipar és a szakmai, tudományos, műszaki területeken is. A legkevesebbet az egészségügy, a művészet és az oktatás területén dolgozók keresnek.
A foglalkoztató fajtája szerint vizsgálva a válaszokat legjobban a magántulajdonban lévő cégeknél, ezeken belül is a teljes mértékben külföldi tulajdonossal rendelkezőeknél éri meg dolgozni, ahol is átlagosan 66 ezer forinttal magasabbak a bérek, mint a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállatoknál, beleértve az állami és önkormányzati munkaadókat is.
A fent említett tényezők mellett a diplomások fizetéseinek alakulását a tanulmányok alatt megszerzett tapasztalatok is befolyásolják. Azok a végzettek, akik már a hallgatói évek alatt szereztek szakmai gyakorlatot, a végzés után átlagosan több mint 20 ezer forinttal keresnek többet munkatapasztalat nélküli társaiknál. A diplomázást megelőző külföldi tanulmányok szintén körülbelül 20 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelentettek a későbbi munka során.
Az összes diplomást nézve tehát az országos átlagnál magasabb fizetésről beszélhetünk, a megkérdezettek mégis épp a jövedelmükkel elégedettek legkevésbé. Egy 1-4-ig terjedő skálán, ahol a 4 a teljes mértékben elégedettet jelenti, az anyagi juttatás csak 2.5-öt kapott, míg a munka szakmai, tartalmi része 3.12-es pontszámmal az elégedettségi lista elején szerepel. Bár nem tudjuk az eredményeket az ország összes munkavállalóját érintő hasonló felméréssel összevetni (ki, mivel elégedett leginkább a munkájában), mégis talán elmondható, hogy az anyagi indokokon túl a diplomával betöltött munkakör és az elvégzendő feladatok típusai miatt is érdemes továbbtanulni.