A mesterséges intelligencia területét kutató Noel Sharkey professzor, brit informatikus és pszichológus úgy vélte, hogy a robotok 10-15 éven belül világszerte elterjedhetnek, azonban egy robotokkal teli társadalom számos problémát vet majd fel.

Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem számítástechnika tudományi tanszékének mesterséges intelligencia és robottechnika professzora már 2007-ben az első programozható robot nyomában volt, majd 2008-ban a robotetika kidolgozását sürgette, 2010 szeptemberében pedig úgy nyilatkozott, hogy Asimov törvényei már nem elegendőek. A szakember az 1990-es években vált ismertté, amikor elkészítette a BBC számára a Robot Wars és a Techno Games nevű sorozatokat.

"A robotetikában két aspektust kell megkülönböztetni. Az egyik egy fiktív helyzet, ami már régóta foglalkoztatja a filozófusokat: milyen jogai lehetnek egy mesterséges intelligenciával rendelkező gépnek? Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés az, hogy milyen etika vonatkozzon a már létező robotokra. Ennél a kérdésnél ugyanakkor semmilyen szerepet sem játszik az, hogy ezek mennyire okosak. A mostani helyzet hamarosan meg fog változni, a következő 10-15 évben már mindenütt robotokat látunk majd: lesznek köztük ápolók, óvónők, rendőrök és természetesen szexuális játékszerek."

"Mint a robotetika mellett érvelő tudós, rá akarok mutatni az ezzel a kérdéssel összefüggő problémákra azért, hogy a gyártókat, a programozókat, az ügyvédeket és a politikusokat párbeszédre ösztönözzem. Asimov történetei megmutatják, hogy a törvényekkel mindig vissza lehet élni. A mai szoftverek segítségével a robotok képesek megkülönböztetni egy embert egy autótól, ugyanakkor már egy bábu esetén nem képesek ugyanerre. De még ha a technika egy nap annyira kiforrott is lesz, a robotokból hiányozni fog az emberi értelem" - jelentette ki a professzor.

Noel Sharkey szerint éppen ezért lesz morális felelősségük a mérnököknek. A gyártóknak meg kell majd találniuk azokat a megoldásokat, amelyekkel kizárhatják a visszaélési lehetőségeket. S hogy mindez miként valósulhat meg? Például a roboton lehetne egy felület, amit a szülőnek bizonyos időközönként meg kell érintenie, különben a robot riadót fúj. Az emberekben való károkozást egy vészkapcsoló elhelyezésével lehetne megakadályozni. Japánban már jelenleg is szó van arról, hogy minden nyilvános helyen üzemelő robotot el kell látni egy ilyen kapcsolóval.

"Mi különböztet meg egy ipari berendezést egy robottól? Az első ipari robotkar feltalálója azt válaszolta erre a kérdésre, hogy nem tudom definiálni, hogy mi egy robot, de ha látom, azonnal felismerem. Amennyiben nekem kellene definiálnom hogy mi egy robot, akkor azt mondanám: egy szenzorokkal ellátott gép, ami reagál az érzékelt dolgokra. Nálam otthon körülbelül 40 robot van, de a többségük ki van kapcsolva és a műhelyem polcain vannak elhelyezve. Az egyetlen, amelyik működik, az egy porszívórobot. Jó termék, de sajnos nagyon rosszul takarít. A négy lányomnak eleinte nagyon tetszettek a robotok, de most már nem bírják őket elviselni. Hogy szükség lesz-e valaha robotjogokra? Ehhez először létezniük kellene érző gépeknek, ezek azonban kulturális mítoszok, amiket a sajtó tart életben. 25 éve azt halljuk, hogy 25 éven belül valósággá válnak. Én viszont azt hiszem, hogy még 100 év múlva is ezt fogjuk hallani" - szögezte le végül az elismert szakember.

Japánban már 2009 márciusában bemutatkozott egy új beszélő, sétáló humanoid robot, ami képes volt az arcmimikára is, továbbá az érzelmek, mint a harag, az öröm, vagy a meglepetés kifejezésére. 2009 szeptemberében Hiroshi Ishiguro professzor létrehozta saját élethű Geminoid nevű robotmását, amit az Ars Electronica fesztiválon mutatott be. Frank Kirchner német professzor tavaly májusban úgy nyilatkozott, hogy a kultúrák különbözősége kiütközik a robotok kutatásában. A japánoknál például alapvető szempont a tervezéskor az emberszerű dizájn.