Berta Sándor
Az ausztrálok nehezményezik a Wikileaks elleni amerikai nyomozást
Az ausztrál diplomaták nem örülnek annak, ahogy az Egyesült Államok fellép a leleplező portállal szemben. Ha a Wikileaks médiaszervezet, az példátlan precedenst teremthet.
A táviratokból a The Sydney Morning Herald (SMH) idézett. A helyi diplomaták kriminalisztikailag példátlan vizsgálatnak nevezték a platform elleni amerikai akciót, ugyanakkor nem gördítenének akadályt Julian Assange amerikai felelősségre vonása elé. Az ausztrál kormány viszont jelezte, hogy mindenképpen tudni akar arról, ha kiadják a Wikileaks társalapítóját az Egyesült Államoknak.
Az SMH birtokába került táviratokban már egy éve téma Assange lehetséges felelősségre vonása. Az Egyesült Államokba akkreditált ausztrál diplomaták azt jelentették, hogy a Wikileaks elleni vizsgálatok minden szempontból példátlannak nevezhetők. Beszámoltak arról is, hogy az USA elszánt abban a tekintetben, hogy a Wikileaks társalapítóját lehetőleg az 1917-es kémkedési törvény alapján vonják felelősségre. Ez a jogszabály még az Egyesült Államokban is komoly vita tárgyát képezi és lehetővé teszi, hogy minden olyan személyt bíróság elé állítsanak, illetve elítéljenek, aki az USA fegyveres erőinek meggyengítésének céljából információkat ad át az ország ellenségeinek.
Van azonban egy komoly probléma: mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a Wikileaks egy médiaszervezet-e vagy sem? A megkérdezett szakértők szerint ugyanis csak akkor lehetne sikeres egy Assange, illetve a platform elleni kereset, ha a bíróság előtt be lehet bizonyítani, hogy a leleplező portál nem számít médiaszervezetnek és így nem végez újságírói tevékenységet. Mindez azért is fontos, mert korábban az Egyesült Államokban még soha nem ítéltek el egy újságot vagy online lapot azért, mert kiszivárogtatott dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Meghatározó a későbbi eljárás szempontjából, hogy az amerikai szervek bizonyítani tudják, hogy a platform a kiszivárogtatásokra biztatta vagy akár technikai eszközökkel segítette Bradley Manninget, az úgynevezett bagdadi felvétel kiszivárogtatóját. Eddig azonban ezt nem sikerült bizonyítani.
Az amerikai igazságügyi minisztérium persze a Wikileaks informátorait is keresi, a portál október végén pedig bejelentette, hogy pénzhiány miatt leállítja a dokumentumok megjelentetését. Ennek ellenére az oldal néhány nappal ezelőtt elindította a legújabb, Spy Files nevű kampányát, amelynek keretében azt mutatja be, hogy hány államban készítenek megfigyelő rendszereket. Az ügynek magyar vonatkozása is van, hiszen a nyilvánosságra hozott virtuális térképen egy magyar vállalat neve is szerepel.
A táviratokból a The Sydney Morning Herald (SMH) idézett. A helyi diplomaták kriminalisztikailag példátlan vizsgálatnak nevezték a platform elleni amerikai akciót, ugyanakkor nem gördítenének akadályt Julian Assange amerikai felelősségre vonása elé. Az ausztrál kormány viszont jelezte, hogy mindenképpen tudni akar arról, ha kiadják a Wikileaks társalapítóját az Egyesült Államoknak.
Az SMH birtokába került táviratokban már egy éve téma Assange lehetséges felelősségre vonása. Az Egyesült Államokba akkreditált ausztrál diplomaták azt jelentették, hogy a Wikileaks elleni vizsgálatok minden szempontból példátlannak nevezhetők. Beszámoltak arról is, hogy az USA elszánt abban a tekintetben, hogy a Wikileaks társalapítóját lehetőleg az 1917-es kémkedési törvény alapján vonják felelősségre. Ez a jogszabály még az Egyesült Államokban is komoly vita tárgyát képezi és lehetővé teszi, hogy minden olyan személyt bíróság elé állítsanak, illetve elítéljenek, aki az USA fegyveres erőinek meggyengítésének céljából információkat ad át az ország ellenségeinek.
Van azonban egy komoly probléma: mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a Wikileaks egy médiaszervezet-e vagy sem? A megkérdezett szakértők szerint ugyanis csak akkor lehetne sikeres egy Assange, illetve a platform elleni kereset, ha a bíróság előtt be lehet bizonyítani, hogy a leleplező portál nem számít médiaszervezetnek és így nem végez újságírói tevékenységet. Mindez azért is fontos, mert korábban az Egyesült Államokban még soha nem ítéltek el egy újságot vagy online lapot azért, mert kiszivárogtatott dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Meghatározó a későbbi eljárás szempontjából, hogy az amerikai szervek bizonyítani tudják, hogy a platform a kiszivárogtatásokra biztatta vagy akár technikai eszközökkel segítette Bradley Manninget, az úgynevezett bagdadi felvétel kiszivárogtatóját. Eddig azonban ezt nem sikerült bizonyítani.
Az amerikai igazságügyi minisztérium persze a Wikileaks informátorait is keresi, a portál október végén pedig bejelentette, hogy pénzhiány miatt leállítja a dokumentumok megjelentetését. Ennek ellenére az oldal néhány nappal ezelőtt elindította a legújabb, Spy Files nevű kampányát, amelynek keretében azt mutatja be, hogy hány államban készítenek megfigyelő rendszereket. Az ügynek magyar vonatkozása is van, hiszen a nyilvánosságra hozott virtuális térképen egy magyar vállalat neve is szerepel.