SG.hu·
A Wikileaks informátorait keresi az amerikai igazságügyi minisztérium
A szaktárca két cégtől is azt követelte, hogy adják ki a Wikileaks egyik önkéntes segítőjének, Jacob Appelbaumnak az adatait. A vállalatok bírósághoz fordultak, de vesztettek.
A The Wall Street Journal cikke szerint az amerikai igazságügyi minisztérium egy titkos bírósági ítéletre hivatkozva azt követelte a Google és a Sonic.net vezetőitől, hogy haladéktalanul adják ki Jacob Appelbaum levelezését. A szaktárca nem az e-mailek tartalmára volt kíváncsi, hanem arra, hogy a férfi kikkel tartott kapcsolatot. Dane Jasper, a Sonic.net vezetője elmondta, hogy ugyan tiltakoztak és fellebbeztek az ítélet ellen, de a beadványukat a bíróság elutasította. Ugyanakkor mind a Sonic.net, mind a Google el akarta érni, hogy a minisztérium tájékoztassa az ügyről és a titkos ítéletről Appelbaumot.
Az aktivista, aki egyben a TOR egyik fejlesztője nem először került összeütközésbe az amerikai hatóságokkal. Tavaly nyáron az USA-ba való beutazásakor letartóztatták, majd többször is kihallgatták. Először a newarki repülőtéren tartották fogva 3 órán keresztül a bevándorlási és vámhivatal (ICE), valamint az amerikai hadsereg képviselői. Az akcióban részt vevők dokumentumok után kutatva átvizsgálták Appelbaum poggyászát és elektronikus eszközeit, valamint egyfolytában a Wikileaksről, illetve Julian Assange tartózkodási helyéről kérdezték. A biztonsági kutató ügyvédet nem hívhatott, lefoglalták mindhárom mobiltelefonját, majd végül szabadon engedték. Ezután két FBI-ügynök kereste fel az egyik konferencián elmondott beszéde után.
Az amerikai igazságügyi minisztérium januárban a Twittertől kért ki minden olyan adatot, amelyek kapcsolatba hozhatók Julian Assange Wikileaks-alapítóval, illetve a leleplező portállal. Az akkor és most is használt irat hivatalosan egy úgynevezett 2703(d) utasítás, amelynek segítségével az internetes szolgáltatások működtetői arra kényszeríthetők, hogy az állami nyomozásokhoz, vizsgálatokhoz kapcsolódó információkat adjanak át a hatóságoknak. A Twittertől kikért adatok között voltak Julian Assange és a bagdadi felvételeket kiszivárogtató Bradley Manning üzenetei, valamint Appelbaum és két másik személy családi és utóneve, magán és munkahelyi (üzleti) címe, e-mail címe, más kapcsolati adataik, a Twitter-információk (kapcsolati adataik, a használt szolgáltatások neve, mennyi ideig használták őket stb.), IP-címük, telefonszámaik, hálózati információik.
A mostani ügyben a Sonic.net és a Google köteles tájékoztatni a szaktárcát arról, hogy Appelbaum 2009. november elseje óta kikkel tartott kapcsolatot e-mailben és eközben milyen IP-cím(ek)et használt. A minisztérium a Google vezetőit január 4-én, a Sonic.net-et pedig április 15-én kereste meg, de csak most tájékoztathatták a megkeresésekről a közvéleményt. Az amerikai igazságügyi minisztérium azt akarja kideríteni, hogy kik szivárogtathatták ki a Wikileaks úgynevezett Cablegate-akciójában nyilvánosságra hozott nagykövetségi táviratokat.
A The Wall Street Journal cikke szerint az amerikai igazságügyi minisztérium egy titkos bírósági ítéletre hivatkozva azt követelte a Google és a Sonic.net vezetőitől, hogy haladéktalanul adják ki Jacob Appelbaum levelezését. A szaktárca nem az e-mailek tartalmára volt kíváncsi, hanem arra, hogy a férfi kikkel tartott kapcsolatot. Dane Jasper, a Sonic.net vezetője elmondta, hogy ugyan tiltakoztak és fellebbeztek az ítélet ellen, de a beadványukat a bíróság elutasította. Ugyanakkor mind a Sonic.net, mind a Google el akarta érni, hogy a minisztérium tájékoztassa az ügyről és a titkos ítéletről Appelbaumot.
Az aktivista, aki egyben a TOR egyik fejlesztője nem először került összeütközésbe az amerikai hatóságokkal. Tavaly nyáron az USA-ba való beutazásakor letartóztatták, majd többször is kihallgatták. Először a newarki repülőtéren tartották fogva 3 órán keresztül a bevándorlási és vámhivatal (ICE), valamint az amerikai hadsereg képviselői. Az akcióban részt vevők dokumentumok után kutatva átvizsgálták Appelbaum poggyászát és elektronikus eszközeit, valamint egyfolytában a Wikileaksről, illetve Julian Assange tartózkodási helyéről kérdezték. A biztonsági kutató ügyvédet nem hívhatott, lefoglalták mindhárom mobiltelefonját, majd végül szabadon engedték. Ezután két FBI-ügynök kereste fel az egyik konferencián elmondott beszéde után.
Az amerikai igazságügyi minisztérium januárban a Twittertől kért ki minden olyan adatot, amelyek kapcsolatba hozhatók Julian Assange Wikileaks-alapítóval, illetve a leleplező portállal. Az akkor és most is használt irat hivatalosan egy úgynevezett 2703(d) utasítás, amelynek segítségével az internetes szolgáltatások működtetői arra kényszeríthetők, hogy az állami nyomozásokhoz, vizsgálatokhoz kapcsolódó információkat adjanak át a hatóságoknak. A Twittertől kikért adatok között voltak Julian Assange és a bagdadi felvételeket kiszivárogtató Bradley Manning üzenetei, valamint Appelbaum és két másik személy családi és utóneve, magán és munkahelyi (üzleti) címe, e-mail címe, más kapcsolati adataik, a Twitter-információk (kapcsolati adataik, a használt szolgáltatások neve, mennyi ideig használták őket stb.), IP-címük, telefonszámaik, hálózati információik.
A mostani ügyben a Sonic.net és a Google köteles tájékoztatni a szaktárcát arról, hogy Appelbaum 2009. november elseje óta kikkel tartott kapcsolatot e-mailben és eközben milyen IP-cím(ek)et használt. A minisztérium a Google vezetőit január 4-én, a Sonic.net-et pedig április 15-én kereste meg, de csak most tájékoztathatták a megkeresésekről a közvéleményt. Az amerikai igazságügyi minisztérium azt akarja kideríteni, hogy kik szivárogtathatták ki a Wikileaks úgynevezett Cablegate-akciójában nyilvánosságra hozott nagykövetségi táviratokat.