Berta Sándor
A közösségi portálok is segíthetnek a városok fejlesztésében
Egy osztrák-amerikai tudományos kutatócsoport azt vizsgálja, hogy miként gyakorolhatnak hatást a közösségi oldalak a városok életére és ennek segítségével hogyan alakulhatnak ki a mostaniaknál okosabb városok.
Marta C. González, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) munkatársa megpróbálja pozitív dolgokra használni a közösségi portálok adatgyűjtését. Szakterülete az okos városok. Meggyőződése, hogy a Facebook és a többi közösségi oldal által összegyűjtött információk felhasználhatók arra, hogy kényelmesebb életünk legyen és a városaink intelligensebbé válhatnak. González és kollégája, Katja Schechtner, az Ausztriai Technológiai Intézet Dinamikus Szállítórendszerek kutatórészlegének vezetője közösen tanulmányozzák az emberek mozgását. "Több millió ember van, akik a döntéseiket különböző csoportokba tömörülve hozzák meg. Mindezt bevonhatjuk az információs folyamatokba és ezáltal jobbá tehetjük az infrastruktúra-modelleket" - jelentette ki Marta C. González.
Az amerikai szakemberek a felhasználók tartózkodási helyével kapcsolatos adatokat és a mobil hálózatok, illetve a WiFi-hotspotok forgalmi információit használják fel. Arra kíváncsiak, hogy egy személy átlagosan mennyi ideig tartózkodik egy helyen. Ugyanakkor fontos, hogy nem adott emberek mozgási profilját akarják elkészíteni. "Engem nem érdekel, hogy ki miért megy valahova. Csak a trendek érdekelnek" - szögezte le az amerikai kutató. A kapott mozgási adatok segíthetnek például a közlekedési vállalatoknak hatékonyabb tömegközlekedési útvonalakat terveznim, de emellett az információkat a városok tervezésénél vagy bővítésénél is fel lehet használni. González és Schechtner azt is ki akarják deríteni, hogy milyen nagy befolyásuk van a közösségi oldalaknak a városok életére.
Figyelembe veszik például a taxisok forgalmát, kiértékelik a pályaudvarok kameráinak felvételeit. Az eredmény: Schechtner csapata kifejlesztett egy olyan szoftvert, amely összeveti a szimulációs és a valós idejű adatokat és így képes szabályozni a bécsi Ernst Happel Stadion közelében található metróállomás forgalmát. "Egy koncert után 25 000 ember akar azonnal és egyszerre eljutni a metróhoz. Ahhoz, hogy ezt a tömeget az állomás befogadhassa, legalább akkorának kellene lennie, mint egy repülőtéri csarnok" - közölte az osztrák szakember.
A tömegek mozgásának lemodellezésében különböző szenzorok segítenek, így az üzemeltetők megtudhatják, hogy a tömeg mekkora sebességgel halad, akár új kapuk is kinyithatók. Az emberek az egészből semmit sem vesznek észre, illetve csak azt érzékelik, hogy folyamatosan mozgásban vannak és nincs zsúfoltság. A peronokon ugyanis csak annyi ember tartózkodik, amennyit a következő szerelvény el tud szállítani. "Én nem gyűjtöm az adatokat" - hangsúlyozta Marta C. González. Schechtner szintén azzal érvelt, hogy megpróbálják pozitív dolgokra felhasználni azokat az adatokat, amit más cégek kereskedelmi, például reklám célokra alkalmaznak. "Különböző megoldásokat fejlesztünk ki, ezeket megjelentetjük és mindenki használhatja is őket" - mondta az osztrák kutató.
Az okosabb városok ötlete nem új. Már 2009-ben több mint 500 kormánytag, vállalkozó és tudós tanácskozott arról, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni az amerikai közigazgatást. A rendezvény fő támogatója az IBM volt. Hazánkban tavaly augusztusban szintén az amerikai konszern hirdetett videopályázatot, amelyre kifejezetten városfejlesztési ötleteket vártak. A Smarter Cities versenyre a magyar Facebook-használók jelentkezhettek mobiltelefonnal vagy webkamerával készült pályamunkákkal is. Idén februárban pedig az IBM a "Smarter Cities, vagyis élhetőbb város" elnevezésű programja részeként ingyenes felmérést készített Kőszegen a történelmi kisváros informatikai fejlesztésének lehetőségeiről.
Nemrég számoltunk be arról a projektről, amely azzal foglalkozik, hogy a jövőben a városok épületeit, utcáit és szolgáltatásait egy automatikusan működő operációs rendszer vezérelhesse, így nem lenne szükség emberi beavatkozásra. Az Urban OS szenzorok segítségével gyűjtené be a település működtetéséhez szükséges különböző adatokat és képes lenne önállóan döntéseket hozni, illetve bizonyos helyzetekben beavatkozni. Így például megoldaná balesetek esetén a forgalom átirányítását, egyúttal értesítené a mentőket, a tűzoltókat és a rendőröket, továbbá a tűzeseteknél intézkedéseket tenne a veszélyeztetett emberek és árucikkek kimentésére.
Marta C. González, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) munkatársa megpróbálja pozitív dolgokra használni a közösségi portálok adatgyűjtését. Szakterülete az okos városok. Meggyőződése, hogy a Facebook és a többi közösségi oldal által összegyűjtött információk felhasználhatók arra, hogy kényelmesebb életünk legyen és a városaink intelligensebbé válhatnak. González és kollégája, Katja Schechtner, az Ausztriai Technológiai Intézet Dinamikus Szállítórendszerek kutatórészlegének vezetője közösen tanulmányozzák az emberek mozgását. "Több millió ember van, akik a döntéseiket különböző csoportokba tömörülve hozzák meg. Mindezt bevonhatjuk az információs folyamatokba és ezáltal jobbá tehetjük az infrastruktúra-modelleket" - jelentette ki Marta C. González.
Az amerikai szakemberek a felhasználók tartózkodási helyével kapcsolatos adatokat és a mobil hálózatok, illetve a WiFi-hotspotok forgalmi információit használják fel. Arra kíváncsiak, hogy egy személy átlagosan mennyi ideig tartózkodik egy helyen. Ugyanakkor fontos, hogy nem adott emberek mozgási profilját akarják elkészíteni. "Engem nem érdekel, hogy ki miért megy valahova. Csak a trendek érdekelnek" - szögezte le az amerikai kutató. A kapott mozgási adatok segíthetnek például a közlekedési vállalatoknak hatékonyabb tömegközlekedési útvonalakat terveznim, de emellett az információkat a városok tervezésénél vagy bővítésénél is fel lehet használni. González és Schechtner azt is ki akarják deríteni, hogy milyen nagy befolyásuk van a közösségi oldalaknak a városok életére.
Figyelembe veszik például a taxisok forgalmát, kiértékelik a pályaudvarok kameráinak felvételeit. Az eredmény: Schechtner csapata kifejlesztett egy olyan szoftvert, amely összeveti a szimulációs és a valós idejű adatokat és így képes szabályozni a bécsi Ernst Happel Stadion közelében található metróállomás forgalmát. "Egy koncert után 25 000 ember akar azonnal és egyszerre eljutni a metróhoz. Ahhoz, hogy ezt a tömeget az állomás befogadhassa, legalább akkorának kellene lennie, mint egy repülőtéri csarnok" - közölte az osztrák szakember.
A tömegek mozgásának lemodellezésében különböző szenzorok segítenek, így az üzemeltetők megtudhatják, hogy a tömeg mekkora sebességgel halad, akár új kapuk is kinyithatók. Az emberek az egészből semmit sem vesznek észre, illetve csak azt érzékelik, hogy folyamatosan mozgásban vannak és nincs zsúfoltság. A peronokon ugyanis csak annyi ember tartózkodik, amennyit a következő szerelvény el tud szállítani. "Én nem gyűjtöm az adatokat" - hangsúlyozta Marta C. González. Schechtner szintén azzal érvelt, hogy megpróbálják pozitív dolgokra felhasználni azokat az adatokat, amit más cégek kereskedelmi, például reklám célokra alkalmaznak. "Különböző megoldásokat fejlesztünk ki, ezeket megjelentetjük és mindenki használhatja is őket" - mondta az osztrák kutató.
Az okosabb városok ötlete nem új. Már 2009-ben több mint 500 kormánytag, vállalkozó és tudós tanácskozott arról, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni az amerikai közigazgatást. A rendezvény fő támogatója az IBM volt. Hazánkban tavaly augusztusban szintén az amerikai konszern hirdetett videopályázatot, amelyre kifejezetten városfejlesztési ötleteket vártak. A Smarter Cities versenyre a magyar Facebook-használók jelentkezhettek mobiltelefonnal vagy webkamerával készült pályamunkákkal is. Idén februárban pedig az IBM a "Smarter Cities, vagyis élhetőbb város" elnevezésű programja részeként ingyenes felmérést készített Kőszegen a történelmi kisváros informatikai fejlesztésének lehetőségeiről.
Nemrég számoltunk be arról a projektről, amely azzal foglalkozik, hogy a jövőben a városok épületeit, utcáit és szolgáltatásait egy automatikusan működő operációs rendszer vezérelhesse, így nem lenne szükség emberi beavatkozásra. Az Urban OS szenzorok segítségével gyűjtené be a település működtetéséhez szükséges különböző adatokat és képes lenne önállóan döntéseket hozni, illetve bizonyos helyzetekben beavatkozni. Így például megoldaná balesetek esetén a forgalom átirányítását, egyúttal értesítené a mentőket, a tűzoltókat és a rendőröket, továbbá a tűzeseteknél intézkedéseket tenne a veszélyeztetett emberek és árucikkek kimentésére.