SG.hu·
Az internet minket is a katasztrófák részeseivé tesz
A közösségi oldalak, mint a Facebook és a Twitter segítenek felgyorsítani a természeti-, és egyéb katasztrófákra, illetve a vészhelyzetekre adott válaszreakciók terjedését - állapították meg az amerikai szakemberek.
A New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány rámutatott arra, hogy a közösségi média kétirányú információáramlást tesz lehetővé a nagy nyilvánosság és a földrengésekre, áradásokra, vagy fertőző betegségekre való felkészüléssel, illetve azok kezelésével foglalkozó személyek között. "A képek, szövegek és bejegyzések megosztásával az emberek is a részesei lesznek egy nagy válaszreakciós hálózatnak, ahelyett, hogy csupán kívülről szemlélődnének" - hangsúlyozza a tanulmány, amely a Pennsylvaniai Egyetem sürgősségi orvosi ellátással foglalkozó szakértőjének, Raina Merchantnak a vezetésével készült.
A szerzők szerint a közösségi média segítségével a sürgősségi ellátás sokkal "gyorsabban, koordináltabban és hatékonyabban" képes működni a katasztrófák és vészhelyzetek idején. Példaként említették, hogy az újinfluenza-vírus 2009-es terjedésekor az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának a Youtube-on és az iTunes-on is elérhető "Mommycast" nevű kezdeményezése révén egymillió felhasználó volt naprakész a betegséggel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a regionális egészségügyi intézmények internetes bejegyzések segítségével tájékoztatták percek alatt az embereket az éppen elérhető oltóhelyekről.
Egy éven belül húszszorosára nőtt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) Twitter-követőinek száma. Az olajjal borított madarakról a helyi lakosság által feltöltött szöveges képek nagyban segítették a mexikói-öbölbeli Deepwater Horizon olajkitermelő 2010-es katasztrófája utáni tisztítómunkálatokat. A szakértők szerint a jövőben a GPS-es okostelefonok szolgáltatásai is segíthetik a katasztrófákra való felkészülést, illetve a későbbi válaszreakciók gyors áramlását. A Foursquare és Loopt alkalmazásoknak köszönhetően vészhelyzet esetén a közelben lévő, szolgálaton kívüli ápolók és mentőautók is jelezni tudják a segítségadási szándékukat.
Egy másik ötlet az internet alapú "haveri"-rendszerek létrehozása, amelyek lehetővé tennék a barátok és szomszédok számára, hogy nyomon kövessék egymást a veszélyes helyzetekben - hőhullámok, hirtelen fagyok - és szükség esetén szociális szolgáltatásokhoz, illetve orvosi ellátáshoz jutassák egymást. Az RSS hírcsatornák és a mobiltelefonos szolgáltatások szintén enyhíthetnék katasztrófák idején az egészségügyi rendszerre nehezedő súlyt, azáltal, hogy a legközelebb fekvő és legjobban felszerelt intézményekről informálják a rászorulókat.
A New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány rámutatott arra, hogy a közösségi média kétirányú információáramlást tesz lehetővé a nagy nyilvánosság és a földrengésekre, áradásokra, vagy fertőző betegségekre való felkészüléssel, illetve azok kezelésével foglalkozó személyek között. "A képek, szövegek és bejegyzések megosztásával az emberek is a részesei lesznek egy nagy válaszreakciós hálózatnak, ahelyett, hogy csupán kívülről szemlélődnének" - hangsúlyozza a tanulmány, amely a Pennsylvaniai Egyetem sürgősségi orvosi ellátással foglalkozó szakértőjének, Raina Merchantnak a vezetésével készült.
A szerzők szerint a közösségi média segítségével a sürgősségi ellátás sokkal "gyorsabban, koordináltabban és hatékonyabban" képes működni a katasztrófák és vészhelyzetek idején. Példaként említették, hogy az újinfluenza-vírus 2009-es terjedésekor az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának a Youtube-on és az iTunes-on is elérhető "Mommycast" nevű kezdeményezése révén egymillió felhasználó volt naprakész a betegséggel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a regionális egészségügyi intézmények internetes bejegyzések segítségével tájékoztatták percek alatt az embereket az éppen elérhető oltóhelyekről.
Egy éven belül húszszorosára nőtt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) Twitter-követőinek száma. Az olajjal borított madarakról a helyi lakosság által feltöltött szöveges képek nagyban segítették a mexikói-öbölbeli Deepwater Horizon olajkitermelő 2010-es katasztrófája utáni tisztítómunkálatokat. A szakértők szerint a jövőben a GPS-es okostelefonok szolgáltatásai is segíthetik a katasztrófákra való felkészülést, illetve a későbbi válaszreakciók gyors áramlását. A Foursquare és Loopt alkalmazásoknak köszönhetően vészhelyzet esetén a közelben lévő, szolgálaton kívüli ápolók és mentőautók is jelezni tudják a segítségadási szándékukat.
Egy másik ötlet az internet alapú "haveri"-rendszerek létrehozása, amelyek lehetővé tennék a barátok és szomszédok számára, hogy nyomon kövessék egymást a veszélyes helyzetekben - hőhullámok, hirtelen fagyok - és szükség esetén szociális szolgáltatásokhoz, illetve orvosi ellátáshoz jutassák egymást. Az RSS hírcsatornák és a mobiltelefonos szolgáltatások szintén enyhíthetnék katasztrófák idején az egészségügyi rendszerre nehezedő súlyt, azáltal, hogy a legközelebb fekvő és legjobban felszerelt intézményekről informálják a rászorulókat.