Berta Sándor

4,4 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre öt chipgyártó

Öt konszern összefogott és a következő években összesen 4,4 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre. A projektek célja a következő generációs chipek kifejlesztése.


Andrew Cuomo, New York kormányzója
A New Yorkban létrejövő projektben az Intel mellett az IBM, a lobalfoundries, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és a Samsung vesz részt. Andrew Cuomo New York-i kormányzó közleményében bejelentette, hogy a város, illetve a szövetségi állam több európai, ázsiai és arab riválisát győzte le. Az öt cég a következő öt esztendőben összesen 4,4 milliárd dollárt fordít a következő generációs chipek kifejlesztésére. Ebből az összegből 3,6 milliárd dollárt az IBM biztosít, míg New York városa 400 millió dollárt ad. Utóbbi összeget a város a New York-i Állami Egyetemen működő College of Nanoscale Science and Engineering (SUNY CSNE) támogatására fordítja.

A 4,4 milliárd dollárt két fejlesztési projekt között osztják szét. Az egyikben a 14 és 22 nanométeres gyártási eljárással készülő chipek kifejlesztésén lesz a hangsúly, ezt a programot az IBM vezeti. A másik projektben pedig azt vizsgálják majd a kutatók, hogy miként lehet 300 mm-ről 450 mm-re növelni a chipgyártásban használt ostyák méretét. Számítások szerint egy 450 mm méretű ostyán több mint kétszer annyi chip fér el, mint egy 300 mm-esen. Amennyiben a szakemberek sikerrel járnak, úgy jelentős mértékben csökkenhet a jövőben a chipek ára. A chipgyártók már meg is alapították a Global 450 konzorciumot és minden cég 75 millió dollárral támogatja a fejlesztéseket.

Cuomo hangsúlyozta: a program komoly segítséget jelent New York államnak, a befektetendő összeg nem csak a jelenlegi 2500 IT-munkahely megtartását biztosítja, hanem egyben 4400 új IT-munkahely létrehozását is lehetővé teszi. Emellett a beruházásnak köszönhetően további vállalatok is a térségbe telepíthetik a kirendeltségeiket és a helyi gazdaság új impulzusokhoz juthat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Gabbbbbbbbbbbb #5
    "Cellularis neuralis chipbol is lehet determinisztikus programozhato valtozatot kesziteni, csak nem analog, hanem digitalis adatkezelest kell hasznalni. Egy ilyen cnnd chipen mar lehet akar x86-os emulatort is futtatni, bar nem eri meg, mert kb. olyan mint amikor emberi agyon (tehat fejben) akarunk x86-ot emulalni. Lehet, de lassu lesz."

    Nem tudom miről beszélsz! A jelenleg használt neurális chipek / kiegészítő processzorok determinisztikusak. Kvantum processzoroknál van ilyen, hogy lehet őket klasszikus módban determinisztikusan is használni, de ennek semmi köze egyelőre a neurális hálózatokhoz / gépi tanuláshoz.
  • kvp #4
    A programozhato asszociativ tabalak viszont mindig jol jonnek, alapvetoen a cache is az, csak fix programu. Egy ilyen egyseg betervezese nagyon sokat dobna a legtobb feladat vegrehajtasan. (a media dekodolastol a fizikai szimulaciokon at a mesterseges intelligenciaig)

    Cellularis neuralis chipbol is lehet determinisztikus programozhato valtozatot kesziteni, csak nem analog, hanem digitalis adatkezelest kell hasznalni. Egy ilyen cnnd chipen mar lehet akar x86-os emulatort is futtatni, bar nem eri meg, mert kb. olyan mint amikor emberi agyon (tehat fejben) akarunk x86-ot emulalni. Lehet, de lassu lesz.

    Mindazonaltal a fenti cikkben leirt kutatasok a meglevo gyartasi modszereket szeretnek finomitani, tehat elsosorban anyagszerkezet kutatasrol es technologiai folyamatok optimalizalasarol szolnak.
  • Kryon #3
    Illetve tanítható, így pl egy robot jól ellenne vele, de a WoW nem futna rajta.
  • Kryon #2
    Az a baj ezzel, hogy az általánosan használt programokhoz csak nyers számítási teljesítmény kell, és minél pontosabb, stabilabb működés. Egy agy szerű chip ott lenne használható ahol óriási adathalmazt, bonyolult kapcsolatrendszereket kell gyorsan elemezni. Egy ilyen chip gyorsan rendet rak a káoszban és ad egy becslést, pl egy gazdasági eseményre, háború kimenetelére stb., de nem egy pontos fix eredményt mint a jelenlegi chipek, asszem valami ilyesmi a helyzet.
  • pasi29uk #1
    A 3 dimenziós tranzisztor jutott eszembe. De igazából a jövő az agy leképezése lenne.
    Nem kellene annyira ragaszkodni a 100% szilárd "fix" struktúrához, hanem ötletet kellene meríteni a természetből és diverzifikálni kellene a chip felépítést. Ahogy L1 cache után megjelent az L2 cache úgy szépen hagyni 5-10%ot az ad-hoc kapcsolatoknak. Persze ez nem az én asztalom...