Napi Online
Egyre kevesebb pénzünk van mobiltelefonálni
A távközlési cégek nem szívesen beszélnek arról, hogy ügyfeleik mekkora összeggel tartoznak nekik, s arról sem szólnak, hogy a kinnlevőségük hogyan változott az elmúlt időszakban.
Pedig 2008 óta minden bizonnyal sok lakossági és vállalati ügyfél maradhatott adósa a kommunikációs cégeknek, amelyek természetesen igyekeznek kivédeni ezeknek a lépéseknek a következményeit, és általános szolgáltatói szerződéseikben elég egyértelműen az ügyfél tudtára hozzák, hogy mire számíthatnak, ha nem fizetnek: első lépésként korlátozzák a szolgáltatást, vagyis csak hívást fogadhatnak az ügyfelek, meg segélyhívást és hibabejelentést kezdeményezhetnek, ha pedig továbbra sem rendezik a számlát, a szolgáltató felmondja a szerződést.
Az ügyfelek azonban egyre kevesebbet költenek havonta távközlési szolgáltatásra, bár az ezt kifejező úgynevezett ARPU-index (egy előfizetőre eső átlagos havi bevétel) szintén nem ad pontos képet arról, hogy ebben mekkora szerepe van a kevesebb használatnak és milyen része van a verseny miatt kialakult alacsonyabb áraknak. Mindenesetre míg például a Telenor Magyarországnál a gazdasági válság előtt, 2008 első félévében az egy főre jutó átlagos havi költés még 4227 forint volt, addig idén a második negyedévben már csak 3526. A kevesebb költés, a kedvezmények miatt általában csökken a cégek bevétele, így volt ez a Telenornál is, ahol a 2008-as első hat havi 91 milliárd forint után idén 80 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a cégnek.
A Magyar Telekom mobilszolgáltatásból származó bevételei is csökkentek: 2008 első félévében ugyanis még csaknem 160 milliárd forint folyt be, idén az első félévben 148 milliárd. Szintén csak a mobilt vizsgálva az egy főre jutó havi árbevétel a lakossági ügyfelek körében 2008-ban az első hat hónapban 3387 forint volt, ami idénre alig csökkent, hisz 2011 első felében átlagosan 3329 forintot költöttek a Telekom lakossági ügyfelei mobiltelefonálásra. A vállalati ügyfelek körében már nagyobb a változás: 2008 első felében ugyanis még 7915 forint volt az egy főre jutó havi árbevétel a mobilszolgáltatás kapcsán, az idén pedig már csak 4941.
Feltehetően ilyen folyamatokra akadtunk volna a Vodafone-nál is, amely cég viszont év közben nem közöl pénzügyi adatokat. Hasonló tendenciáról számolt be Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője is, a társaságnál mostanában ugyan nő az ügyfélszám, de összességében enyhén csökkennek a bevételek. A triple play stratégia eredményeként ugyanakkor az előfizetői háztartások átlagosan egyre több (jelenleg 1,7) szolgáltatást vesznek igénybe, ami mérsékli az egyes szolgáltatások folyamatos díjkedvezményeinek ARPU-csökkentő hatását.
Pedig 2008 óta minden bizonnyal sok lakossági és vállalati ügyfél maradhatott adósa a kommunikációs cégeknek, amelyek természetesen igyekeznek kivédeni ezeknek a lépéseknek a következményeit, és általános szolgáltatói szerződéseikben elég egyértelműen az ügyfél tudtára hozzák, hogy mire számíthatnak, ha nem fizetnek: első lépésként korlátozzák a szolgáltatást, vagyis csak hívást fogadhatnak az ügyfelek, meg segélyhívást és hibabejelentést kezdeményezhetnek, ha pedig továbbra sem rendezik a számlát, a szolgáltató felmondja a szerződést.
Az ügyfelek azonban egyre kevesebbet költenek havonta távközlési szolgáltatásra, bár az ezt kifejező úgynevezett ARPU-index (egy előfizetőre eső átlagos havi bevétel) szintén nem ad pontos képet arról, hogy ebben mekkora szerepe van a kevesebb használatnak és milyen része van a verseny miatt kialakult alacsonyabb áraknak. Mindenesetre míg például a Telenor Magyarországnál a gazdasági válság előtt, 2008 első félévében az egy főre jutó átlagos havi költés még 4227 forint volt, addig idén a második negyedévben már csak 3526. A kevesebb költés, a kedvezmények miatt általában csökken a cégek bevétele, így volt ez a Telenornál is, ahol a 2008-as első hat havi 91 milliárd forint után idén 80 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a cégnek.
A Magyar Telekom mobilszolgáltatásból származó bevételei is csökkentek: 2008 első félévében ugyanis még csaknem 160 milliárd forint folyt be, idén az első félévben 148 milliárd. Szintén csak a mobilt vizsgálva az egy főre jutó havi árbevétel a lakossági ügyfelek körében 2008-ban az első hat hónapban 3387 forint volt, ami idénre alig csökkent, hisz 2011 első felében átlagosan 3329 forintot költöttek a Telekom lakossági ügyfelei mobiltelefonálásra. A vállalati ügyfelek körében már nagyobb a változás: 2008 első felében ugyanis még 7915 forint volt az egy főre jutó havi árbevétel a mobilszolgáltatás kapcsán, az idén pedig már csak 4941.
Feltehetően ilyen folyamatokra akadtunk volna a Vodafone-nál is, amely cég viszont év közben nem közöl pénzügyi adatokat. Hasonló tendenciáról számolt be Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője is, a társaságnál mostanában ugyan nő az ügyfélszám, de összességében enyhén csökkennek a bevételek. A triple play stratégia eredményeként ugyanakkor az előfizetői háztartások átlagosan egyre több (jelenleg 1,7) szolgáltatást vesznek igénybe, ami mérsékli az egyes szolgáltatások folyamatos díjkedvezményeinek ARPU-csökkentő hatását.
