Berta Sándor
Az USA-ban is bevezetnék a hozzáférés-blokkolásokat
Az amerikai tartalom- és internetszolgáltatók megállapodtak abban, hogy a jövőben közösen üldözik a szerzői jogsértéseket. A három csapás modell helyett az Egyesült Államokban öt vagy hat csapást is alkalmazhatnak az illegálisan másolt tartalmak letöltőivel szemben.
Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) mintegy három éve jelentette be, hogy hamarosan megállapodik az internetszolgáltatókkal a közös kalózkodás elleni fellépés formájáról. Ez a megállapodás akkor nem, de a napokban végre létrejött. A javaslat értelmében az internetszolgáltatók vállalták, hogy a jövőben illegálisan másolt anyagokat letöltőket figyelmeztetni fogják. A Copyright Alert System nevű megoldást nem csak a szerzői jogsértéseknél alkalmaznák, hanem bármilyen felhasználási feltételeket sértő lépés esetében is. Minden vétkes öt, vagy legfeljebb hat e-mailt, illetve egyéb értesítést kap, amiben felhívják a figyelmet arra, hogy jogsértést követett el és hagyjon fel a tevékenységével.
Az első figyelmeztetésnél e-mailben értesítik az IP cím tulajdonosát, hogy hálózatán illegális tartalom letöltését észlelték, felhívják a figyelmét arra, hogy a kalózkodás a szolgáltatóval kötött szerződés értelmében tilos, valamint tájékoztatják arról, honnan tölthet le legális tartalmat, és hogyan teheti biztonságossá hálózatát, hogy másoknak se adjon visszaélésre lehetőséget. A második figyelmeztetés lényegében az első megismétlése, és a szolgáltatókon múlik, hogy megismétlik-e az első verziót vagy rögtön a harmadik típusú üzenetet küldik. Ez tartalmát tekintve az első figyelmeztetéssel azonos, azzal a kitétellel, hogy a hálózatra történő csatlakozáskor pop-up ablak vagy landing page formájában teszik meg a figyelmeztetést, így biztosítva, hogy az internetező mindenképpen észrevegye azt.
A negyedik figyelmeztetés kiküldése szintén opcionális, mivel tartalma a harmadik típussal egyező. Az ötödik figyelmeztetés szintén elhagyható, igaz ez az a fázis, ahol olyan technikai akadályokat léptetnek életbe a kalózkodás akadályozására, mint a sávszélesség lassítása, illetve egy olyan landing page használata, amely a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvétel nélkül nem kapcsolható ki. A megállapodás értelmében, ha a szolgáltatók az ötödik figyelmeztetésnél még nem alkalmazzák ezeket a technikai akadályokat, akkor a hatodik figyelmeztetésnél már mindenképpen kötelesek ezt megtenni.
A fogyasztói jogorvoslati panaszokat egy független szervezet fogja elbírálni. Az együttműködés szerint a résztvevő felek közös finanszírozásával egy információs felületet (Center for Copyright Information) is létrehoznak, ahol a szolgáltatók megoszthatják egymással tapasztalataikat, továbbá ahol a fogyasztók tájékozódhatnak a rendszerről, valamint informálódhatnak a szerzői jogvédelem szükségességéről és fontosságáról. Az Ars Technica nevű IT-portál rámutatott, hogy az eddigi rendszerekhez képest a legfőbb különbség az, hogy ezt a megoldást az internetszolgáltatók is támogatják. A Tech Borge blog szerint ezzel a lépéssel ezek a cégek gyakorlatilag "szerzői jogi rendőrök" lettek.
Fontos kiemelni azonban, hogy a szolgáltatók nem kezdhetik el automatikusan korlátozni az ügyfeleik sávszélességét. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a felek nem akartak túl szigorú szabályozást. A cél ugyanis a szerzői jogsértések megállításán és nem a megbüntetésén van. Egyetlen internetszolgáltató sem akarja elveszíteni az ügyfeleit, vagy végignézni, hogy egy előfizetőjét egy félreértés miatt vonják felelősségre. Ugyanakkor a médiakonszernek továbbra is fenntartják maguknak azt a jogot, hogy bepereljék a szerzői jogsértőket. Különbséget akarnak azonban tenni egy néhány zeneszámot letöltő fiatal valamint egy visszaesőnek számító, több száz vagy ezer dalt letöltő felhasználó között. A figyelmeztetéseket elsősorban a fájlcserélő hálózatok használóinak fogják küldeni, közülük is elsősorban azoknak, akik illegális tartalmat töltenek fel.
A szerződést az AT&T, a Comcast, a Verizon, a Cablevision, a Time Warner Cable, valamint az Amerikai Független Zenei Kiadók Szövetsége (A2IM), az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) képviselői írták alá. Az egyezség tényét közleményében a RIAA is megerősítette. A dokumentum tartalmazza, hogy a hozzáféréseket korlátozni lehet, de teljesen blokkolni nem. Emellett minden meggyanúsított felhasználónak joga és lehetősége van egy független testület előtt védekezni. A cégek továbbá közölték, hogy az ügyfeleik nevét semmilyen körülmények között sem adják ki a médiavállalatoknak.
Az együttműködés szerint a résztvevő felek közös finanszírozásával egy információs felületet (Center for Copyright Information) is létrehoznak, ahol a szolgáltatók megoszthatják egymással tapasztalataikat, továbbá ahol a fogyasztók tájékozódhatnak a rendszerről, valamint informálódhatnak a szerzői jogvédelem szükségességéről és fontosságáról. Mind a szórakoztatóipar képviselői, mind az internetszolgáltatók úgy vélik, hogy a közösen kidolgozott rendszer leginkább a fogyasztói tudatosság növelését szolgálja, miközben egyáltalán nem sérti az internetezők jogait, és nem korlátozza általános internethasználatukat. Az érintettek azt remélik, hogy már az első típusú figyelmeztetések kiküldése eredményeként érezhetően csökken majd az online elkövetett jogsértések száma.
Az éveken át előkészített megállapodás megkötésében komoly szerepet játszott Andrew Cuomo New York-i kormányzó, aki még 2008 végén egy asztalhoz ültette a szórakoztatóipar és az internetszolgáltatók képviselőit, s elérte, hogy a zeneipar leállítsa a fájlcserélők tömeges beperelését. Randal S. Milch, a Verizon ügyvezető alelnöke és vezető jogásza úgy vélte: ésszerű megoldás született, amely egyaránt megoldást kínál az online tartalmak ellopásának problémájára, miközben figyelembe veszi az emberek magánéletének védelmét és az ügyfeleik jogait is. Cary H. Sherman, a RIAA elnöke jelezte: továbbra sem zárják ki, hogy beperlik a vétkeseket.
A szerződést azonnal bírálta az Electronic Frontier Foundation, mivel álláspontja szerint az internetszolgáltatókat kényszerítették az együttműködésre. Corynne McSherry, az EFF jogásza kiemelte: anélkül gyanúsítják meg az internetezőket szerzői jogsértések elkövetésével, hogy a felvetéseket egy bíróság előtte megvizsgálná.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új szabályozásban mennyire játszott szerepet az, hogy Franciaország vezetői a májusi G8-as csúcstalálkozón az internethozzáférések blokkolása mellett kampányoltak. Ugyanakkor érdekes, hogy az USA-ban a közelmúltban már volt hasonló javaslat, igaz az nem a fájlcserélők ellen irányult. Júniusban merült fel a Commercial Felony Streaming Act nevű új törvény bevezetése, amelynek értelmében öt év börtönt kaphatnának az illegális streamelők.
Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) mintegy három éve jelentette be, hogy hamarosan megállapodik az internetszolgáltatókkal a közös kalózkodás elleni fellépés formájáról. Ez a megállapodás akkor nem, de a napokban végre létrejött. A javaslat értelmében az internetszolgáltatók vállalták, hogy a jövőben illegálisan másolt anyagokat letöltőket figyelmeztetni fogják. A Copyright Alert System nevű megoldást nem csak a szerzői jogsértéseknél alkalmaznák, hanem bármilyen felhasználási feltételeket sértő lépés esetében is. Minden vétkes öt, vagy legfeljebb hat e-mailt, illetve egyéb értesítést kap, amiben felhívják a figyelmet arra, hogy jogsértést követett el és hagyjon fel a tevékenységével.
Az első figyelmeztetésnél e-mailben értesítik az IP cím tulajdonosát, hogy hálózatán illegális tartalom letöltését észlelték, felhívják a figyelmét arra, hogy a kalózkodás a szolgáltatóval kötött szerződés értelmében tilos, valamint tájékoztatják arról, honnan tölthet le legális tartalmat, és hogyan teheti biztonságossá hálózatát, hogy másoknak se adjon visszaélésre lehetőséget. A második figyelmeztetés lényegében az első megismétlése, és a szolgáltatókon múlik, hogy megismétlik-e az első verziót vagy rögtön a harmadik típusú üzenetet küldik. Ez tartalmát tekintve az első figyelmeztetéssel azonos, azzal a kitétellel, hogy a hálózatra történő csatlakozáskor pop-up ablak vagy landing page formájában teszik meg a figyelmeztetést, így biztosítva, hogy az internetező mindenképpen észrevegye azt.
A negyedik figyelmeztetés kiküldése szintén opcionális, mivel tartalma a harmadik típussal egyező. Az ötödik figyelmeztetés szintén elhagyható, igaz ez az a fázis, ahol olyan technikai akadályokat léptetnek életbe a kalózkodás akadályozására, mint a sávszélesség lassítása, illetve egy olyan landing page használata, amely a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvétel nélkül nem kapcsolható ki. A megállapodás értelmében, ha a szolgáltatók az ötödik figyelmeztetésnél még nem alkalmazzák ezeket a technikai akadályokat, akkor a hatodik figyelmeztetésnél már mindenképpen kötelesek ezt megtenni.
A fogyasztói jogorvoslati panaszokat egy független szervezet fogja elbírálni. Az együttműködés szerint a résztvevő felek közös finanszírozásával egy információs felületet (Center for Copyright Information) is létrehoznak, ahol a szolgáltatók megoszthatják egymással tapasztalataikat, továbbá ahol a fogyasztók tájékozódhatnak a rendszerről, valamint informálódhatnak a szerzői jogvédelem szükségességéről és fontosságáról. Az Ars Technica nevű IT-portál rámutatott, hogy az eddigi rendszerekhez képest a legfőbb különbség az, hogy ezt a megoldást az internetszolgáltatók is támogatják. A Tech Borge blog szerint ezzel a lépéssel ezek a cégek gyakorlatilag "szerzői jogi rendőrök" lettek.
Fontos kiemelni azonban, hogy a szolgáltatók nem kezdhetik el automatikusan korlátozni az ügyfeleik sávszélességét. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a felek nem akartak túl szigorú szabályozást. A cél ugyanis a szerzői jogsértések megállításán és nem a megbüntetésén van. Egyetlen internetszolgáltató sem akarja elveszíteni az ügyfeleit, vagy végignézni, hogy egy előfizetőjét egy félreértés miatt vonják felelősségre. Ugyanakkor a médiakonszernek továbbra is fenntartják maguknak azt a jogot, hogy bepereljék a szerzői jogsértőket. Különbséget akarnak azonban tenni egy néhány zeneszámot letöltő fiatal valamint egy visszaesőnek számító, több száz vagy ezer dalt letöltő felhasználó között. A figyelmeztetéseket elsősorban a fájlcserélő hálózatok használóinak fogják küldeni, közülük is elsősorban azoknak, akik illegális tartalmat töltenek fel.
A szerződést az AT&T, a Comcast, a Verizon, a Cablevision, a Time Warner Cable, valamint az Amerikai Független Zenei Kiadók Szövetsége (A2IM), az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) képviselői írták alá. Az egyezség tényét közleményében a RIAA is megerősítette. A dokumentum tartalmazza, hogy a hozzáféréseket korlátozni lehet, de teljesen blokkolni nem. Emellett minden meggyanúsított felhasználónak joga és lehetősége van egy független testület előtt védekezni. A cégek továbbá közölték, hogy az ügyfeleik nevét semmilyen körülmények között sem adják ki a médiavállalatoknak.
Az együttműködés szerint a résztvevő felek közös finanszírozásával egy információs felületet (Center for Copyright Information) is létrehoznak, ahol a szolgáltatók megoszthatják egymással tapasztalataikat, továbbá ahol a fogyasztók tájékozódhatnak a rendszerről, valamint informálódhatnak a szerzői jogvédelem szükségességéről és fontosságáról. Mind a szórakoztatóipar képviselői, mind az internetszolgáltatók úgy vélik, hogy a közösen kidolgozott rendszer leginkább a fogyasztói tudatosság növelését szolgálja, miközben egyáltalán nem sérti az internetezők jogait, és nem korlátozza általános internethasználatukat. Az érintettek azt remélik, hogy már az első típusú figyelmeztetések kiküldése eredményeként érezhetően csökken majd az online elkövetett jogsértések száma.
Az éveken át előkészített megállapodás megkötésében komoly szerepet játszott Andrew Cuomo New York-i kormányzó, aki még 2008 végén egy asztalhoz ültette a szórakoztatóipar és az internetszolgáltatók képviselőit, s elérte, hogy a zeneipar leállítsa a fájlcserélők tömeges beperelését. Randal S. Milch, a Verizon ügyvezető alelnöke és vezető jogásza úgy vélte: ésszerű megoldás született, amely egyaránt megoldást kínál az online tartalmak ellopásának problémájára, miközben figyelembe veszi az emberek magánéletének védelmét és az ügyfeleik jogait is. Cary H. Sherman, a RIAA elnöke jelezte: továbbra sem zárják ki, hogy beperlik a vétkeseket.
A szerződést azonnal bírálta az Electronic Frontier Foundation, mivel álláspontja szerint az internetszolgáltatókat kényszerítették az együttműködésre. Corynne McSherry, az EFF jogásza kiemelte: anélkül gyanúsítják meg az internetezőket szerzői jogsértések elkövetésével, hogy a felvetéseket egy bíróság előtte megvizsgálná.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új szabályozásban mennyire játszott szerepet az, hogy Franciaország vezetői a májusi G8-as csúcstalálkozón az internethozzáférések blokkolása mellett kampányoltak. Ugyanakkor érdekes, hogy az USA-ban a közelmúltban már volt hasonló javaslat, igaz az nem a fájlcserélők ellen irányult. Júniusban merült fel a Commercial Felony Streaming Act nevű új törvény bevezetése, amelynek értelmében öt év börtönt kaphatnának az illegális streamelők.