Berta Sándor
Egyre többen érzik veszélyben az internet szabadságát
Immár negyedik alkalommal rendezték meg az Európai Internetkormányzati Párbeszéd (EuroDIG) nevű konferenciát, amelynek helyszíne ezúttal Belgrád volt. Az eseményen kormánytagok, polgárjogi szervezetek és cégek képviselői vettek részt.
Az idei EuroDIG megrendezését támogatta többek között az Európai Bizottság, a brit Ofcom, a Telenor, a Huawei, a Verisign, a Microsoft, a Google, az Ericsson, az ICANN, a Cisco és a Lenovo. A felszólalók szinte kivétel nélkül az internet szabadságát féltették. Carl Bildt svéd külügyminiszter óva intette a világ vezetőit az internet túlzott mértékű szabályozásától. A politikus videoüzenetében kijelentette: "A világháló veszélyben van, de a szabadságról is elmondható ugyanez. Európának biztosítania kell az internet szabadságát és nem állhat azoknak az oldalára, akik szigorúbb internetszabályozást szeretnének."
Bildt felhívta a figyelmet Frank La Rue véleményszabadságért felelős ENSZ-különmegbízott legutóbbi jelentésére, amely pont ezzel a témával foglalkozik. La Rue a dokumentumban a szerzői jogsértések miatt elrendelt hozzáférés-blokkolásokat alkotmánysértőnek nevezte. A szakember a Franciaországban és Nagy-Britanniában megvalósított szabályozással kapcsolatban azt írta, hogy azok sértik az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 19. cikkelyét. A különmegbízott leszögezte, hogy ugyan lehetővé kell tenni a gyermekpornográfia elleni harcot, de az nem sértheti az emberek jogait.
Bildt azt reméli, hogy La Rue jelentése egy globális vita alapjául szolgál majd. "Természetesen vannak rossz dolgok a világhálón, de végeredményben a virtuális tér egyben a társadalom tükörképét is jelenti. A telefonban is elhangzanak rossz dolgok, miként a televízióban is láthatók szörnyű események, de ez még nem ok a túlzott mértékű szabályozásra." Emellett a svéd külügyminiszter élesen bírálta azt az elképzelést, mely szerint az internetszolgáltatókat tennék felelőssé a felhasználók jogsértéseiért. Felelősségre vonások helyett sokkal inkább az internetes cégek helyzetének erősítésére kellene törekedni.
Birgitta Jónsdóttir izlandi parlamenti képviselő azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió a közeljövőben akár újabb törvények kidolgozásával és elfogadásával is erősítse meg az online véleményszabadságot. A politikus elmondta, hogy a Wikileaks elleni amerikai nyomozás során kikérték a Twitternél tárolt adataikat. Ő semmilyen védettséget nem élvez az eljárásban, holott parlamenti képviselő és még azokat az alapvető jogokat sem biztosítják neki, mely egyébként minden amerikai állampolgárt megillet. Itt elsősorban a véleményszabadsággal kapcsolatos és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot említette példaként. Így a közösségi portálokon és szolgáltatásokban megosztott üzenetek szabad prédát jelentenek a hatóságok számára.
Az idei EuroDIG megrendezését támogatta többek között az Európai Bizottság, a brit Ofcom, a Telenor, a Huawei, a Verisign, a Microsoft, a Google, az Ericsson, az ICANN, a Cisco és a Lenovo. A felszólalók szinte kivétel nélkül az internet szabadságát féltették. Carl Bildt svéd külügyminiszter óva intette a világ vezetőit az internet túlzott mértékű szabályozásától. A politikus videoüzenetében kijelentette: "A világháló veszélyben van, de a szabadságról is elmondható ugyanez. Európának biztosítania kell az internet szabadságát és nem állhat azoknak az oldalára, akik szigorúbb internetszabályozást szeretnének."Bildt felhívta a figyelmet Frank La Rue véleményszabadságért felelős ENSZ-különmegbízott legutóbbi jelentésére, amely pont ezzel a témával foglalkozik. La Rue a dokumentumban a szerzői jogsértések miatt elrendelt hozzáférés-blokkolásokat alkotmánysértőnek nevezte. A szakember a Franciaországban és Nagy-Britanniában megvalósított szabályozással kapcsolatban azt írta, hogy azok sértik az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 19. cikkelyét. A különmegbízott leszögezte, hogy ugyan lehetővé kell tenni a gyermekpornográfia elleni harcot, de az nem sértheti az emberek jogait.
Bildt azt reméli, hogy La Rue jelentése egy globális vita alapjául szolgál majd. "Természetesen vannak rossz dolgok a világhálón, de végeredményben a virtuális tér egyben a társadalom tükörképét is jelenti. A telefonban is elhangzanak rossz dolgok, miként a televízióban is láthatók szörnyű események, de ez még nem ok a túlzott mértékű szabályozásra." Emellett a svéd külügyminiszter élesen bírálta azt az elképzelést, mely szerint az internetszolgáltatókat tennék felelőssé a felhasználók jogsértéseiért. Felelősségre vonások helyett sokkal inkább az internetes cégek helyzetének erősítésére kellene törekedni.
Birgitta Jónsdóttir izlandi parlamenti képviselő azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió a közeljövőben akár újabb törvények kidolgozásával és elfogadásával is erősítse meg az online véleményszabadságot. A politikus elmondta, hogy a Wikileaks elleni amerikai nyomozás során kikérték a Twitternél tárolt adataikat. Ő semmilyen védettséget nem élvez az eljárásban, holott parlamenti képviselő és még azokat az alapvető jogokat sem biztosítják neki, mely egyébként minden amerikai állampolgárt megillet. Itt elsősorban a véleményszabadsággal kapcsolatos és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot említette példaként. Így a közösségi portálokon és szolgáltatásokban megosztott üzenetek szabad prédát jelentenek a hatóságok számára.
