Nemzetközi hírű magyar szerzőknek van esélyük arra, hogy betörjenek a kínai könyvpiacra - mondta a kínai nyomtatott sajtó és kiadói főhivatal (GAPP) miniszterhelyettese a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Szun Sou-san (Sun Shou-shan) a kínai-magyar könyvpiaci konzultáció keretében Kocsis András Sándorral, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettesével folytatott eszmecserét, és elsősorban az elektronikus könyvkiadás helyzetét és lehetőségeit vitatták meg. A miniszterhelyettes szerint Kínában is egyre többen fordulnak az elektronikuskönyvek felé, mert ezeken a füzet méretű e-könyvolvasókon egy egész könyvtár is elfér. A kínai vásárlók elsősorban a praktikusságuk miatt kedvelik ezeket az eszközöket, mert rendkívül hasznosak nyelvtanulásnál, valamint az idegen nyelvű művek olvasásánál, ugyanis a beépített szótárral és keresőprogrammal az ismeretlen kifejezések már néhány másodperc alatt megtalálhatók.

A digitális tartalmak hódítása ellenére a Google digitalizálási törekvéseit a kínai könyvkiadók is aggodalommal figyelik, mert ahogy azt számtalan külföldi példa is bizonyítja, nincs egységes szabály arra, miként kezeljék az internetre töltött művek szerzői jogait. A könyvkiadók továbbra is az eladott és nem az ingyen letöltött példányokból tartják el magukat - hangzott el a beszélgetésen, ahol azt is hangsúlyozták, hogy az internet rendkívüli súllyal van jelen a kultúra megjelenítésében, ezen belül is a könyvekhez való hozzáférés egyszerűsítésében.

A kínai könyvpiac nagyságát érzékeltetve Szun Sou-san elmondta, hogy a nemzeti könyvkiadónak, a China Publishing Groupnak 96 leányvállalata van, és évente több mint 10 ezer különféle könyvet és hangoskönyvet ad ki. Szun Sou-san hangoztatta, hogy ezen a roppant méretű könyvpiacon azoknak a magyar szerzőknek van esélye, akik már bizonyítottak valamilyen nemzetközi fesztiválon. Jó példa erre Kertész Imre, akinek Sorstalanság című regényét az irodalmi Nobel-díj nyomában ismerték meg a kínai olvasók.