Berta Sándor
A brit kormány megvédené a magánkézben lévő kritikus infrastruktúrákat
A szigetországi kabinet tervei alapján a jövőben a Government Communications Headquarter (GCHQ) nevű titkosszolgálat sokkal nagyobb szerepet kapna a magánkézben található kritikus infrastruktúrák védelmében.
A The Telegraph tudósítása szerint az új elképzelések alapján a különböző kritikus infrastruktúrákat - repülőterek, erőművek, ipari létesítmények, kikötők, kórházak, telefon-, internet- és mobil hálózatok, áram- és vízellátó rendszerek stb. - akkor is kiemelten kell védeni a támadásokkal, elsősorban az online szabotázsakciókkal szemben, ha azok magántulajdonban vannak, mivel komoly jelentőséggel bírnak a társadalom életében.
A Nagy-Britanniában most felmerült terv lényege, hogy az állam az eddiginél nagyobb szerepet akar játszani ezeknek a kritikus infrastruktúráknak a védelmében. A programot biztonságpolitikusok mutatták be David Cameron brit miniszterelnöknek. Az elképzelés az, hogy a kritikus infrastruktúrák internetes forgalmát a GCHQ nevű titkosszolgálat fogja felügyelni és ellenőrizni. A GCHQ olyan adatcserére utaló nyomokat fog keresni, amelyek szokatlan tevékenységekkel függhetnek össze. A cél az esetleges szabotázs- és más akciók felderítése, illetve kivédése.
David Cameron már találkozott és egyeztetett a vezető szigetországi óriáscégek, többek között a British Airways, a British Telecom és a National Grid képviselőivel, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy sikerült-e őket megnyernie a terv támogatására. A GCHQ különleges jogosítványokat is kapna, joga és lehetősége lenne például egy veszélyesnek minősített adatkapcsolatot bármikor megszakítani.
Pauline Neville-Jones védelmi miniszter úgy nyilatkozott: a GCHQ kapacitásait jelentős mértékben ki fogják bővíteni, így a hivatal alkalmas lesz a legfontosabb kommunikációs, áramellátó és közlekedési vállalatok adatforgalmának ellenőrzésére, valamint a támadásokra utaló nyomok elemzésére. A célok elérésére jelentősen megnövelik a szervezet költségvetését. Nagy-Britannia összesen 650 millió fontot különített el arra, hogy a következő négy évben megerősítse a kibervédelmét.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cégek közül néhány még nem csatlakozott a projekthez. Pauline Neville-Jones határozottan visszautasította, hogy a program veszélyeztetné az adatvédelmet és az emberek magánéletét. "Ez a partnerség nem fogja átlépni a magánszférával és a személyes adatokkal kapcsolatos határokat" - tette hozzá a miniszter.
A The Telegraph tudósítása szerint az új elképzelések alapján a különböző kritikus infrastruktúrákat - repülőterek, erőművek, ipari létesítmények, kikötők, kórházak, telefon-, internet- és mobil hálózatok, áram- és vízellátó rendszerek stb. - akkor is kiemelten kell védeni a támadásokkal, elsősorban az online szabotázsakciókkal szemben, ha azok magántulajdonban vannak, mivel komoly jelentőséggel bírnak a társadalom életében.A Nagy-Britanniában most felmerült terv lényege, hogy az állam az eddiginél nagyobb szerepet akar játszani ezeknek a kritikus infrastruktúráknak a védelmében. A programot biztonságpolitikusok mutatták be David Cameron brit miniszterelnöknek. Az elképzelés az, hogy a kritikus infrastruktúrák internetes forgalmát a GCHQ nevű titkosszolgálat fogja felügyelni és ellenőrizni. A GCHQ olyan adatcserére utaló nyomokat fog keresni, amelyek szokatlan tevékenységekkel függhetnek össze. A cél az esetleges szabotázs- és más akciók felderítése, illetve kivédése.
David Cameron már találkozott és egyeztetett a vezető szigetországi óriáscégek, többek között a British Airways, a British Telecom és a National Grid képviselőivel, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy sikerült-e őket megnyernie a terv támogatására. A GCHQ különleges jogosítványokat is kapna, joga és lehetősége lenne például egy veszélyesnek minősített adatkapcsolatot bármikor megszakítani.
Pauline Neville-Jones védelmi miniszter úgy nyilatkozott: a GCHQ kapacitásait jelentős mértékben ki fogják bővíteni, így a hivatal alkalmas lesz a legfontosabb kommunikációs, áramellátó és közlekedési vállalatok adatforgalmának ellenőrzésére, valamint a támadásokra utaló nyomok elemzésére. A célok elérésére jelentősen megnövelik a szervezet költségvetését. Nagy-Britannia összesen 650 millió fontot különített el arra, hogy a következő négy évben megerősítse a kibervédelmét.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cégek közül néhány még nem csatlakozott a projekthez. Pauline Neville-Jones határozottan visszautasította, hogy a program veszélyeztetné az adatvédelmet és az emberek magánéletét. "Ez a partnerség nem fogja átlépni a magánszférával és a személyes adatokkal kapcsolatos határokat" - tette hozzá a miniszter.
