Az F-Secure vezető víruselemzője szerint a közelmúltban végrehajtott közösségi hackerakciók jól jellemzik a mostani időket. Utcai tüntetések helyett a gép előtt ülve nyilvánítanak véleményt a fiatalok.

Mikko Hyppönen biztonsági szakértő szerint két esemény határozta meg alapvetően a tavalyi esztendőt. Az egyik a Stuxnet felbukkanása volt, mely még a legtapasztaltabb biztonsági szakértőket is meglepte, ugyanakkor bebizonyította, hogy még a legerősebben őrzött atomerőművek is védtelenek lehetnek egy számítógépes támadással szemben. A másik esemény pedig a Wikileaks mellett és a Mastercard, a Visa és a PayPal ellen indított Distributed Denial of Service (DDoS) támadások voltak. Utóbbiak jól jellemzik a mai helyzetet, az elkövetők ugyanis többnyire fiatalok, akik ahelyett, hogy az utcára vonulnának és ott tüntetnének, inkább a tiltakozásnak ezt a formáját választják.

"A honlapok ellen végrehajtott akciók technikai szempontból nem voltak különösen látványosak. De az, hogy sok fiatal felhasználó csatlakozott a támadásokhoz, azt mutatja, hogy az internetgeneráció teljesen más utakat talál elégedetlensége kifejezésére. Azoknak a gyerekeknek, akik a világhálón nőttek fel, a világ legtermészetesebb dolga, hogy online vannak és az elkészített kódokkal elindítanak egy DoS-támadást" - nyilatkozta Mikko Hyppönen.

A szakember hozzátette: ezek az akciók azonban az utcai demonstrációkkal ellentétben illegálisak és akár több milliós károkat is okozhatnak, éppen ezért oda vezethetnek, hogy az érintett társaságok megfelelő mértékű kártérítési igényekkel lépnek fel. Ez utóbbival viszont sok gyerek nincs tisztában. Hollandiában már a rendőrség látókörébe került egy 16 és egy 19 éves fiatal, akiket azzal gyanúsítanak, hogy amerikai pénzintézeteket támadtak meg az interneten keresztül. A PayPal megbénítását mestermunkának nevező 15 éves osztrák fiú szintén bajba kerülhet.

Az F-Secure munkatársa a Wikileaks elleni lépések ellenére sem tartja jó megoldásnak a DDoS-támadások végrehajtását, ez ugyanis szerinte rossz módja a vélemények kifejezésének. Ugyanakkor az is tény, hogy ma már úgy tűnhet: nagyon nehéz elkülöníteni egymástól a valódi és a digitális világot. A valódi világ történései automatikusan online is tükröződnek.

A szakértőt tavaly leginkább a Stuxnet felbukkanása lepte meg, mivel a kártevő az első és az egyetlen olyan trójai féreg a történelemben, amely egy automatizált rendszert támadott meg, célzottan. A Stuxnetben rejlő potenciális károkozási erőtől tartani kell, miként attól is, hogy a programot terroristák vagy más nemzetek használják fel. Éppen ezért Hyppönen az idei esztendő legnagyobb biztonsági fenyegetésének a Stuxnetet tartja.

Az F-Secure vezető víruselemzője hangsúlyozta: a felbukkant információk tükrében ő is úgy gondolja, hogy a trójai féreg megalkotásában bizonyos, Iránnal szemben ellenérdekelt nemzetek vagy azok képviselői is részt vettek. A pénz alapvetően nem játszik szerepet a kiberszabotázsoknál és a -kémkedésben. A Stuxnet azért is új minőséget jelentett az online támadások között, mert az elkövetők nem a legegyszerűbb vagy a legrosszabban védett célpontokat támadták, hanem rengeteg pénzt és időt öltek bele egy magas biztonsági szintet képviselő rendszer feltörésébe.